Osváth Tibor Ottó
(1906–1963) újságíró
Osváth Tibor Ottó (Szeged, 1906. május 28. – Budapest, 1963. augusztus 2.) magyar újságíró.
| Osváth Tibor Ottó | |
| Született | 1906. május 28.[1][2] Szeged[2] |
| Elhunyt | 1963. augusztus 2. (57 évesen)[1][2] Budapest[3][2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | újságíró |
| Halál oka | szívinfarktus |
| Sírhelye | Farkasréti temető (42-2-41)[4][5] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztés1924–1942 között a Szegedi Napló és a Délmagyarország című szegedi lap munkatársa volt. 1931–1933 között a Szegedi Nemzeti Színház főtitkára volt. 1937-ben a Szegedi Tudományegyetemen jogi doktorrá avatták. 1943-ban, majd 1947–1951 között a Friss Újság szerkesztője volt. 1956–1963 között a Ludas Matyi című lap tördelőszerkesztőjeként dolgozott.
Családja
szerkesztésSzülei: Osváth Pál és Laczkó Mária voltak. 1949-ben, Budapesten házasságot kötött Birman Katalinnal.[6]
Sírja a Farkasréti temetőben található (42-2-41).
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11371/11528.htm, Osváth Tibor Ottó, 2017. október 9.
- ↑ a b c d FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2020. június 12., PIM66795
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1215/1963. folyószám alatt.
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Időutazás a Délmagyarral: Hadijelentések a doni csapdából
- http://digit.bibl.u-szeged.hu/00000/00099/02009/00032/dm_2009_032_011.pdf
További információk
szerkesztés- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének … évi jelentése. Budapest, 1940-1943.
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8