Oxindol
Oxindol | |||
Szabályos név | 1H-indol-2(3H)-on | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 59-48-3 | ||
PubChem | 321710 | ||
ChemSpider | 284794 | ||
EINECS-szám | 200-429-5 | ||
KEGG | C12312 | ||
MeSH | Oxindole | ||
ChEBI | 31697 | ||
RTECS szám | NM2080500 | ||
| |||
InChIKey | JYGFTBXVXVMTGB-UHFFFAOYSA-N | ||
Beilstein | 114692 | ||
Gmelin | 637057 | ||
UNII | 0S9338U62H | ||
ChEMBL | 40823 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C8H7NO | ||
Moláris tömeg | 133,15 g/mol | ||
Olvadáspont | 128 °C | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az oxindol (2-indolon) aromás heterociklusos szerves vegyület. Biciklusos molekuláját kondenzált hattagú benzol-, valamint öttagú, nitrogéntartalmú gyűrű alkotja. Az oxindol az indolin származéka, melyben az 5 tagú gyűrű 2-es pozíciójában karbonilcsoport található.
Az oxindol a triptofánszármazékok közé tartozik, az emberben a bélbaktériumok („normál flóra”) hatására képződik. Normál körülmények között a testben a máj lebontja és ártalmatlanítja. Nagyobb mennyisége szedációt, izomgyengeséget, alacsony vérnyomást és kómát okozhat. Hepatikus enkefalopátiában szenvedő betegeknél megemelkedett szérum oxindolszinteket mértek.[1]
Hasonló aromás vegyületek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Riggio, Oliviero (2010. február 2.). „Peripheral and Splanchnic Indole and Oxindole Levels in Cirrhotic Patients: A Study on the Pathophysiology of Hepatic Encephalopathy”. The American Journal of Gastroenterology 105 (6), 1374–1381. o. DOI:10.1038/ajg.2009.738.
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben az Oxindole című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.