Pályi Márk
(1983-) magyar szerkesztő
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Pályi Márk (Budapest, 1983.) szerkesztő. Pályi András író és Németh Nóra színésznő fia.[3]
| Pályi Márk | |
| Született | Pályi Sándor Márk[1] 1983 (41 éves)[2] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Németh Nóra Pályi András |
| Foglalkozása | szerkesztő |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életútja
szerkesztés1997-től 2003-ig a Városmajori Gimnázium tanulója volt,[4] majd az ELTE szociológia szakán végzett, 2005-ben és 2006-ban Vásárhelyi Mária kutatásaiban vett részt. 2007 és 2008 között a Jelenkor Kiadónál Mircea Cărtărescu és Dan Lungu könyveit, 2011-ben pedig a Kalligram Könyvkiadónál Kornis Mihály kötetét szerkesztette, emellett fordított is több nyelvből, többek között Adam Michnik,[5] Paul Krugman, Etgar Keret,[6] Philip Roth, Zbigniew Herbert, Bruno Bettelheim,[7] Allen Ginsberg és Hannah Arendt[8] munkáit. 2009-től 2011-ig az Ex Symposion prózaszerkesztője,[9] 2012-től 2017-ig felelős szerkesztője, 2013-tól a Klubrádió Belső közlés című zenés irodalmi műsorának szerkesztője,[10][11] 2014 és 2015 között a Pilpul.net rovatvezetője.[12] Évekig a Szombat folyóirat állandó külső munkatársaként, 2011 és 2015 között hitközségi tudósítójaként is dolgozott. 2010-ben és 2014-ben Babits Mihály műfordítói ösztöndíjban részesült,[13][14] 2016-tól a Petri György-díj jelölőbizottságának tagja.[15] 2002 és 2010 között a Ferencvárosi Önkormányzat Emberi Jogi és Kisebbségi Bizottságának külsős tagja volt. 2009-től előadásokat tart,[16] beszélgetéseken vesz részt,[17] 2013 óta gondolati szövegeket közöl folyóiratokban.[18][19] 2014-es, Az írástudók uralása című szövege jelentős befolyást gyakorolt a témában zajló közgondolkodásra.[20][21][22][23][24][25] 2015-ben Fischer Judit festővel közösen kiállításon vett részt Szentbékkállán,[26][27][28][29] illetve a Budapest Galériában,[30][31][32] 2016-ban pedig tárlatvezetést is tartott.[33] 2017-ben Gáli József kötetét szerkesztette.
Könyve
szerkesztés- Holnap megdugom (napló, írások; Noran–I.A.T., 2009), ISBN 9789639932043[34]
Műfordításai kötetekben
szerkesztés- Adam Michnik: Harag és szégyen, szomorúság és büszkeség (társfordító; Kalligram, 2006)
- Teodor Parnicki: „A lenyilazott oroszlán”. In: Huszadik századi lengyel novellák (Noran, 2007)
- Adam Michnik: „Harag és szégyen”. In: A párizsi toronyőr. Kende Péter 80. születésnapjára (Pallas, 2007)
- Zbigniew Herbert: „A hangyák királya”. In: Barbár a kertben és más esszék (Kalligram, 2010)
- Adam Michnik: Szemben az árral (Pályi Andrással; Kalligram, 2011)[35]
- Jacek Dehnel: Szaturnusz (Kalligram, 2014)
- Maria Janion: „»Ha látszólag egészen másról beszélek, akkor is Auschwitzról beszélek«”. In Kőbányai János szerk.: Holokauszt olvasókönyv (Múlt és Jövő, 2017)
Gondolati szövegei
szerkesztés- Működik? (Néhány szó az Auschwitz-ábrázolás nyelvéről Jeles András darabja után). Pilpul.net, 2014. augusztus 1.
- Az írástudók uralása. Pilpul.net, 2014. augusztus 15.
- Áttűnő határok (az 1944-es budapesti haluc ellenállás és a szexuális kicsapongás az érett Kádár-kor keretei között). Pilpul.net, 2014. szeptember 21.
- Beszélgetés Kertész Imréről Vári Györggyel és Pályi Márkkal. Kritika, 2014. november–december[36]
- Képek a huszadik század átlagos életeiből (Veress Pál bálvány-ábrázolásairól). Képírás, 2014. december 13.
- Tárgyakba vetettség (Fischer Judit festményeihez). Ex Symposion, 2014/88.
- A hang helye. Élet és Irodalom, 2015. október 16.
- Legyen Mádl Ferenc út és Antall József tér!. Hvg.hu, 2016. április 1.
- Kertész és az élet. Litera.hu, 2016. április 2.
- Múmin – A tragédia nélküli mese. Üveghegy, 2016. április 25.
- A gimnázium mint polisz és a világ állandósága. Taní-tani, 2016. május 15.
- „Lila köd, blődli” – Szemelvények az Auschwitz-ábrázolás magyar diskurzusából Archiválva 2016. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben. Múlt és Jövő, 2016/2.
- Gondolatok a képtárban. Balkon, 2016/3.
- Bródy János és a nemzeti nyelv. Látó, 2016/10.
- Neki életszakaszai voltak – Jánossy Lajos beszélgetése Gáli Józsefről. Litera.hu, 2018. január 16.
- E kies hazában az oly nagy ravasz – Az európai valóságérzékelés alapkérdései Bereményi Géza dalszövegeiben. Kalligram, 2018/2.
- Vásárhelyi Miklós és a valóság nagysága. Mérce.hu, 2018. február 18.
- A cselekvés nyomai – A boldogság és az egyéni szabadság ellentéte Varga Vera naplóiban. Élet és Irodalom, 2018. március 9.
- Anyatöbblet és anyahiány Gerőcs Péter és Lanczkor Gábor regényében. Litera.hu, 2018. augusztus 24.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Posztkoitális nosztalgia. Konzervatórium Politikai és Kulturális Online Magazin, 2010. június 21. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
- ↑ MAK (lengyel nyelven)
- ↑ Mintha túsz lennék… – írófeleség portré. Librarius, 2011. március 2. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
- ↑ Művészek a Majorból. Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola. [2017. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
- ↑ Adam Michnik: A huszadik század Ariadnéja. Kalligram folyóirat, 2006. szeptember–október. [2016. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
- ↑ Etgar Keret: Történet a buszvezetőről, aki isten akart lenni. 2000, 2009 (Hozzáférés: 2016. június 11.)
- ↑ Ayhan Gökhan: A gyerekirodalom nem hobbi. Litera.hu, 2016. január 13. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
- ↑ Jánossy Lajos: Lapot kérek – EX – Együtt 1914. Litera.hu, 2014. május 23. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
- ↑ Csapody Kinga: Szándék van – IV. Országos Folyóirat Fesztivál (2009. október 09–10.). Bárka online, 2009. október 14. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
- ↑ Belső közlés. Klubrádió. [2016. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
- ↑ Belső közlés. Blog.hu, 2013–2016. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
- ↑ Pályi Márk. Pilpul.net. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
- ↑ 2010. évi Babits Mihály műfordítói ösztöndíj nyertesei. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. [2016. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
- ↑ Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. – 2014 . évi Babits Mihály műfordítói ösztöndíjasok. Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft, 2016. [2015. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
- ↑ Orbán Roza az idei Petri György-díjas. Litera.hu Kft., 2016. december 16.. (Hozzáférés: 2016. december 17.)
- ↑ Holokauszt-Film-Emlékezet konferencia. Holokauszt Emlékközpont, 2011–2016. [2016. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
- ↑ Az ablakok délre nyílnak – beszámoló. Szláv Textus, 2013. június 4. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
- ↑ Pályi Márk: Taní-tani. Taní-tani, 2016. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
- ↑ Múlt és Jövő, 2016/2.. Múlt és Jövő Alapítvány, 2016. [2016. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
- ↑ Stumpf András: Nagyon helyretették az indexes firkászt. Válasz.hu, 2014. augusztus 19. [2016. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
- ↑ Papp Sándor Zsigmond: Házi művészet. Népszabadság, 2014. augusztus 19. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
- ↑ Lakner Dávid: Szentté avatás vagy politikai játszma? – Egy kitüntetés visszhangja. VS.hu, 2014. augusztus 22. [2016. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
- ↑ Balog Iván: A szubjektív Auschwitz (PDF). Regio – a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének lapja, 2015. 2. [2016. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
- ↑ Ágnes Orzó: Imre Kertész received Hungary’s highest award (angol nyelven). Litera.hu Kft., 2014. augusztus 23. (Hozzáférés: 2016. június 17.)
- ↑ Irodalomtörténész: „Kertész Imre teljesen egyedi jelensége a magyar irodalomnak”. Faktor.hu, 2016. március 31. [2016. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
- ↑ Elöntötte Szentbékkállát a kortárs retró – Emlékek tava. We love Balaton, 2015. június 17. [2016. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
- ↑ Mesterházy Fruzsina: A balatoni emlékek feltárása. Prae.hu, 2015. július 21. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
- ↑ Zsikla Mónika: Emlékek tava. Artkartell.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
- ↑ A 15 éves Luca balatoni naplója 2003-ból. Litera.hu, 2015. augusztus 19. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
- ↑ Emlékek tava. Budapest Galéria, 2015. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
- ↑ Izsó Zita,: Budapestről a Balaton. Magyar Idők, 2015. szeptember 28. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
- ↑ Konkoly Ágnes: Egy darabka mennyország. Élet és Irodalom, 2015. október 9. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
- ↑ Halamandzsa – Finisszázs. INDA Galéria, 2009 [2016. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 24.)
- ↑ Libri.hu – Pályi Sándor Márk: Holnap megdugom – Napló, írások. Libri Könyvkereskedelmi Kft. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
- ↑ A könyvbemutató rendezvénye a Lengyel Intézetben. [2016. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 6.)
- ↑ Az eredeti megjelenési helyén már nem, csak a beszélgetést készítő újságírók blogján érhető el.