Pánczél Lajos

(1897–1971) újságíró, író, filmtörténész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. május 6.

Pánczél Lajos Gáspár (Temesvár, 1897. január 10.Budapest, 1971. március 16.[3][4]) magyar újságíró, író, lapszerkesztő, forgatókönyvíró, filmtörténész.

Pánczél Lajos
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1930)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1930)
SzületettPánczél Lajos Gáspár
1897. január 10.[1]
Temesvár
Elhunyt1971. március 16. (74 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaLőwy Julianna
(h. 1918–1929)
Friedman Margit
(h. 1929–1971)
Foglalkozása

A Wikimédia Commons tartalmaz Pánczél Lajos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pánczél Lajos néptanító, az újpesti Attila utcai elemi iskola igazgatója és Czibulka Mária Terézia (1876–1937) fia.[5][6] Anyja közeli rokonságban állt Tüköry Lajossal. Miután szülővárosában végzett gimnáziumi tanulmányaival, újságírói pályára lépett. Első cikke 1915 júniusában a Temesvári Hírlapban jelent meg. 1916-ban Balázs Bélával együtt megalapította a pesti Filmakadémiát. 1917 és 1920 között a Színház és Divat munkatársa volt. 1918-ban Károlyi Mihály hívei közé tartozott. 1920 és 1924 között a Magyar Távirati Iroda, majd egy rövid párizsi tartózkodás után, 1924-től 1938-ig Az Újság című lap munkatársa, s végül 1938 és 1944 között szerkesztője lett. Közben több filmlapot is szerkesztett. 1941-től 1944-ig a Körmendy Kiadó vezető lektora volt. 1945 után a Szabadság című napilap nyomdai olvasószerkesztője lett. Később megindította és 1948-ig szerkesztette a Mozi Élet című filmlapot. 1951-től nyugalomba vonulásáig, 1968-ig az MTI főmunkatársaként dolgozott, de számos lap munkatársa és az újságíróiskola előadója is volt. Délibáb címmel operettet is írt, amelyet 1922-ben a Budai Színkörben mutattak be. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége ellenőrzési bizottságának tagja volt.

Magánélete

szerkesztés

Kétszer nősült. 1918. szeptember 1-jén Budapesten feleségül vette Lőwy Juliannát, akitől 1929-ben elvált.[7] Második felesége Friedman Mór és Kohn Hani lánya, Margit volt, akivel 1929. július 28-án Budapesten kötött házasságot.[8] Első házasságából született Pánczél György (1920) filmtörténész.

Főbb művei

szerkesztés
  • 2:1. Regény a futball világából (Budapest, 1922)
  • Pereg a film (Budapest, 1923)
  • Jackie Coogan (Budapest, 1924)
  • Drakula halála – fantasztikus filmregény, Filmkönyvek 6., Temesvár, 1924
  • Az én hangos mozim (Budapest, 1930)
  • Szabad egy tangót? (regény, Budapest, 1932)
  • Yturbidé második halála (regény, Budapest, 1933)
  • Ágról szakadt úrilány (regény, Budapest, 1943)
  • Az 50 éves mozi (Budapest, 1946)
  • A hír útja (Budapest, 1957)
  • A film világtörténete (A Kultúra Világa című sorozatban; Budapest, 1960)
  • Délibáb (operett, 3 felvonásban, társszerző: Siliga Ferenc, zeneszerző: Szekeres Ferenc, Budapest, 1922)
  • Pán (1920)

Forgatókönyvíró

szerkesztés
  • Muki (1943)
  • Menekülő ember (1943)
  • Ágrólszakadt úrilány (1943)
  • Zörgetnek az ablakon (1943, Juhász Józseffel)
  • Mesél a film (1946)