Pártlistás arányos választási rendszer
A pártlistás arányos választási rendszer olyan szavazási rendszerek családját jelenti, amelyek pártlisták között osztanak el több mandátumot annak érdekében, hogy az eredmény arányos legyen, így a pártok a támogatottságuknak megfelelő mértékben részesüljenek képviseletben. A pártlistás arányos rendszerek használhatók vegyes választási rendszerek részeként is.[1]
A pártlistás rendszer azt jelenti, hogy a választáson induló pártok rendezett listát állítanak a jelöltjeikről. Az arányosság elvének értelmében a mandátumokat a olyan arányban kell elosztani, amely megfelel a pártok által szerzett szavazatok hányadának az összes szavazathoz képest.
A választók szavazhatnak közvetlenül a pártlistára, például Albániában, Argentínában, Törökországban és Izraelben; vagy közvetetten olyan jelöltek révén, akikre leadott szavazatot a pártlistára leadott szavazatként összegzik, mint például Finnországban, Brazíliában és Hollandiában;[2] vagy akár választhatnak az előbbi lehetőségek között, mint Luxembourg úgynevezett panachage rendszerében.[3]
Mandátumok elosztása
szerkesztésA pártlistás arányos képviseleten belüli mandátumelosztásnak számos változata létezik. A két leggyakoribb típusa:
- A legmagasabb átlagos módszer, beleértve az Albániában, Argentínában, Örményországban, Ausztriában, Brazíliában, Bulgáriában, Horvátországban, Kambodzsában, Észtországban, Finnországban, Izraelben, Lengyelországban, Spanyolországban és sok más országban alkalmazott D'Hondt-módszert; valamint a Norvégiában, Svédországban, Új-Zélandon, a német Bundestagban és hat német államban (pl. Észak-Rajna-Vesztfália és Bréma ) alkalmazott Sainte-Laguë módszer.
- A legnagyobb maradék (LR) módszerek, beleértve a Hamilton-módszert is.
A fő mandátumelosztási algoritmusok: [4]
- módosított d'Hondt-módszer (kisebb pártoknak kedvez)
- Huntington-Hill módszer (enyhén kedvez a kis pártoknak)
- Webster/Sainte-Laguë módszer, LR-Hare (kissé a nagyon kis pártokat részesíti előnyben módosítás nélkül, ha nincs választási küszöb)
- LR-Droop (nagyon kissé előnyben részesíti a nagyobb pártokat)
- D’Hondt-módszer (kissé a nagyobb pártokat részesíti előnyben)[5]
- LR-Imperiali (nagyon támogatja a nagyobb pártokat)
Míg az mandátumelosztási formula fontos, ugyanilyen fontos az arányosság szempontjából a körzet nagyságrendje (a mandátumok száma egy választókerületben). Minél nagyobb a körzet nagyságrendje, annál arányosabbá válik egy választási rendszer - akkor a legarányosabb, ha egyáltalán nincs választókerületekre osztás, és az egész országot egyetlen választókerületként kezelik. Egyes országokban a választási rendszer két szinten működik.
A listák összeállítása és módosítása
szerkesztés
Egy párt listás jelöltjeinek megválasztásának sorrendjét előre meghatározhatja a párt (zárt listás rendszer), azonban számos rendszer ezután engedi, hogy a választók szavazatukkal módosítsanak a sorrenden (nyílt listás rendszer), vagy, hogy körzetenként határozzák meg (helyi lista rendszer).
Zárt lista
szerkesztésA zárt listás rendszerekben minden politikai párt előre eldöntheti, hogy ki kapja meg az adott pártnak kiosztott mandátumokat a választásokon, így a listán a legmagasabban álló jelöltek általában mindig parlamenti mandátumot kapnak, míg a nagyon alacsonyan álló jelöltek nem.
Nyílt lista
szerkesztésA nyílt lista kifejezés a pártlistás rendszer bármely olyan változatát írja le, ahol a választók legalább némi befolyást gyakorolnak egy párt jelöltjeinek megválasztási sorrendjére. A nyílt lista bárhol lehet a viszonylag zárttól, ahol egy jelölt csak meghatározott számú szavazattal léphet felfelé egy előre meghatározott listán, egészen a teljesen nyitottig, ahol a lista sorrendje teljes mértékben az egyes jelöltek szavazatainak számától függ.
Franciaországban az arányos választásokon a pártlistáknak annyi jelöltet kell tartalmazniuk (és kétszer annyi póttagot a megyei választásokon), ahány mandátum van kiosztva, míg más országokban megengedett a "hiányos" lista. Ez a nyílt lista rendszere panachage néven ismert.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Proportional Representation Systems. mtholyoke.edu. [2001. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 16.)
- ↑ Proportional Representation Open List Electoral Systems in Europe. International Foundation for Electoral Systems. [2014. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Système électoral du Grand-Duché de Luxembourg(fr). elections.public.lu
- ↑ Benoit: Which Electoral Formula Is the MostProportional? A New Lookwith New Evidence. [2010. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Wilson: The D'Hondt Method Explained
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Party-list proportional representation című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.