Pásztor Béla (rendező)

(1895–1966) rendező, dramaturg, forgatókönyvíró, színész, producer
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 5.

Pásztor Béla, Berger Béla (Ákos, 1895. január 2.New York, 1966. december 31.)[2] rendező, dramaturg, forgatókönyvíró, színész, producer.

Pásztor Béla
SzületettBerger Béla
1895. január 2.
Ákos[1]
Elhunyt

New York[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása

A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztor Béla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

Berger Jakab és Frank Etelka fia. Középiskoláit és a színészakadémiát Budapesten végezte, majd a soproni és pozsonyi színházban Polgár Károly, később Szabó Ferenc társulatánál mint színész és rendező működött. A színészettel nemsokára felhagyott és újságíró lett. Mint ilyen a Világ és a Népszava hasábjain írt politikai cikkeket. 1919-ben filmíró volt a Starnál, 1922-ben pedig a Royal Orfeum főtitkárának nevezték ki. 1923. március 25-én Budapesten feleségül vette Funk Erzsébetet,[3] akitől 1939-ben vált el.[4] 1924-ben Hollandiában filmszínházakat vezetett, 1925-ben az Ufa Filmszínház igazgatójává nevezték ki. 1929-ben megalapította a Bethlen-téri Színházat, de nemsokára visszavonult onnan. Ezután két évig volt a Paramount budapesti dramaturgja, itt mintegy félezer külföldi film magyar feliratainak írását végezte. Bérbe vette és öt évig vezette a Nagymező utcai Radius filmszínházat. 1935-ben megalapította saját filmvállalatát Pásztor Film Kft. néven, s ezzel betársult az általa rendezett nagyjátékfilmekhez. 1938. október 14-én áttért a római katolikus vallásra.[5] Miután meghozták a zsidótörvényeket, hivatalosan már nem dolgozhatott a filmszakmában, s mivel ezt megszegte, 1941-ben az Értelmiségi Munkanélküliség kormánybiztosa másokkal együtt internálta. A második világháború során bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, 1945-ben kinevezték a MAFIRT művészeti igazgatójának. 1949-ben Izraelbe emigrált, itt hozta létre 1953-ban az első magyar színtársulatot. Itt ő rendezte Molnár Ferenc Az ördög című darabját, amelyben a címszerepet is ő maga játszotta 1954. július 6-án. 1955-ben Shaw Pygmalionját rendezte. Több cikket is írt Izraelben a magyar színészet történetéről. Az 1960-as években továbbköltözött az USA-ba.

  • Lesz maga juszt is az enyém (1922, szkeccs)
  • Forog az idegen (1936)
  • A sárga csikó (1936)
  • Hol alszunk vasárnap? (1937, rövid)
  • A falu rossza (1937)
  • A piros bugyelláris (1938)
  • Vadrózsa (1938-39)
  • Éva (1919)
  • Cigányszerelem (1919)
  • Mackó úr kalandjai (1921)
  • Csárdáskirály (1958, NSZK) - Béla, cigányprímás
  • Nick Winter négy új kalandja (1920, francia-magyar)
4. rész: Romok között

Forgatókönyv

szerkesztés

Meg nem valósult filmforgatókönyve

szerkesztés
  • Enyém a tied! (193?, Kardos Andorral)
  1. a b c Magyar színházművészeti lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1994. (Hozzáférés: 2019. február 26.)
  2. A Magyar színházművészeti lexikon szerint december 24.
  3. A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 174/1923. folyószáma alatt.
  4. Budapesti kir. tszék 1P.33.837/1939-3. sz. végítélete.
  5. A Paduai Szent Antalról nevezett budapesti plébánia 958./1938. sz. tanúsítványa szerint.