Péczely Attila
Péczely Attila (Rákosszentmihály, 1897. augusztus 13. – Weiden, Német Szövetségi Köztársaság, 1964. július 6.[3]) énekes, muzeológus, népzenegyűjtő, orvos, zenei szakíró.
Péczely Attila | |
A Magyar Rádió Beszélgetés a népzenéről című műsorának felvételén, Béres János furulyaművész mellett, 1958-ban | |
Született | 1897. augusztus 13.[1][2] Rákosszentmihály |
Elhunyt | 1964. július 6. (66 évesen)[1][2] Weiden |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Péczely Attila témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája
szerkesztésZenész családban nevelkedett, nagyapja zongoraművész, édesapja operaénekes volt. Orvosi tanulmányaival párhuzamosan a Zeneakadémián Kodály Zoltán előadásait hallgatta. Az 1930-as években Bartók Béla megbízásából főként Csongrád és Zala vármegyében gyűjtött népdalokat. 1929-től Hódmezővásárhelyen orvosként dolgozott, majd pályáját elhagyva, 1949-től a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, 1953-tól pedig a vásárhelyi Tornyai János Múzeumban működött népzenekutatóként. Kutatói tevékenysége mellett komoly szerepe volt Hódmezővásárhely zenei életének szervezésében is. Az Alföldön közel háromezer, a Dunántúlon pedig körülbelül kétezer dallamot jegyzett le.
Kötetei
szerkesztés- Vásárhelyi népdalok. Hódmezővásárhely, 1932;
- 103 magyar népdal. Budapest, 1939;
- Beszélgetések a népzenéről. Budapest, 1944;
- Dunántúli daloskönyv. Budapest, 1947;
- Rózsa : 94 népdal. Budapest, 1953.
Emlékezete
szerkesztés- Németh László Égető Eszter című művében Gulácsy néven szerepel.
- Hódmezővásárhelyen a zeneiskola névadója lett.[4]
- 2002-ben Zalakomárban a Péczely Attila Népzenei Csoport fel az ő nevét.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/12001.htm, Péczely Attila, 2017. október 9.
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ PIM. [2014. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 23.)
- ↑ Híres Vásárhelyiek Archiválva 2014. május 23-i dátummal a Wayback Machine-ben emlekpont.hu