Pöschl Ede

(1820–1893) bányamérnök, akadémiai tanár, bányatanácsos
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. január 21.

Selmeczi Pöschl Ede (Bécs, 1820. május 10.Budapest, 1898. november 29.[3]) bányamérnök, akadémiai tanár, bányatanácsos.

Pöschl Ede
Született1820. május 10.[1]
Bécs
Elhunyt1898. november 29. (78 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiPöschl Imre
Foglalkozásabányamérnök
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

A gimnáziumot Győrben végezte, 1835–1837 között jogot tanult ugyanitt. 1837–1839 között Selmecbányán bányászati tanulmányokat végzett. 1843–1845 között Bécsben folytatta természettudományi, műszaki tanulmányait. Visszatérve 1846-ban kincstári szolgálatba lépett. 1846–1848 között ösztöndíjas gyakornokként dolgozott. 1847. december 8-tól pénztári tiszt volt a bécsi számvevőségnél. 1850-ben a Selmeci Akadémia ideiglenes, 1855-től az építészet és az ábrázoló geometria rendes tanára lett. 1866-tól a bányagéptan-kohászattan-építészet tanára volt. 1872-től az ábrázoló mértan tanszékének vezetője volt. 1873–1876 között a Selmeci Akadémia rektora volt. 1887-ben nyugdíjba vonult.

Szakcikkei a Berg- und Hüttenmännisches Jahrbuchban, azonkívül a Bányászati és Kohászati Lapokban jelentek meg.

Fia, Pöschl Imre (1871–1963) gépészmérnök. Lánya, Pöschl Ilona (1864–1950). Unokája, Pattantyús-Ábrahám Géza (1885–1956) gépészmérnök, akadémikus és Pattantyús-Ábrahám Imre kohómérnök volt.

  • Selmecbánya díszpolgára

További információk

szerkesztés
  • Pauer János: A selmecbányai m. k. bányászati cs erdészeti akadémia története (Selmecbánya, 1896)
  • Pöschl Ede (Bányászati és Kohászati Lapok, 1898)
  • Csáky Károly: Híres selmecbányai tanárok. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2003.
  • Csáky Károly: Jeles elődeink. 130 kisportré az egykor Hontban tevékenykedő neves személyekről. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2002.
  • Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8