Pötty-zsomboly

A Pötty-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található egyik barlang. A barlang az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része.

Pötty-zsomboly
A Pötty-zsomboly bejárata
Hossz	16 m
Mélység	12 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	12 m
Tengerszint feletti magasság	kb. 493 m
Ország	Magyarország
Település	Bódvaszilas
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	zsomboly
Barlangkataszteri szám	5452-22
Elhelyezkedése
Pötty-zsomboly Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 55″, k. h. 20° 42′ 24″48.565177777778, 20.706577777778
A Wikimédia Commons tartalmaz Pötty-zsomboly témájú médiaállományokat.

Leírás

Az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcstól 273°-ra, 320 m-re, erdőben, fokozottan védett területen, a határsávtól nem messze nyílik a barlang bejárata. A Szabó-pallagon lévő vadászháztól K-re fekvő nagy rét É-i szélén kezdődő, a határ felé vezető földút mellett, jobbra található a barlangbejárat. A földúton kicsivel több mint 120 m-t kell menni az Almási-zsombolyhoz, a Széki-zsombolyhoz és a November 7-zsombolyhoz tartó, balra leágazó, rosszabb minőségű földútig, ahol egy kis töbör ÉNy-i peremén megtalálható a Pötty-zsomboly szűk bejárata. A Pötty-zsomboly helye a barlang nevének feltüntetésével jelölve van néhány turistatérképen.

A Pötty-zsomboly középső triász wettersteini mészkőben jött létre. A függőleges jellegű barlang vízszintes kiterjedése 9 m. A lezáratlan barlang engedély nélkül, de csak kötéltechnikai eszközök alkalmazásával tekinthető meg. Bejárásához 12 m kötél és kötélvédő szükséges.

Közelében egy 80 cm mellmagassági átmérőjű és 30 m-nél magasabb hegyi szil példány él. 1979-ben csigák, köztük házatlan csiga, béka, lábatlan gyík, kígyó, vöröshátú erdeipocok és erdei egér maradványai lettek beazonosítva a zsombolyból.

A barlang a nevét Dunszt Klára miatt kapta, akinek az egyik beceneve Pötty volt. Előfordul a barlang az irodalmában 07 (Kósa 1992), S-9 (Kósa 1992), SZ/2 (Kósa 1964) és Sz/2 (Székely 1963) jelzésekkel is. 1963-ban volt először Pötty-zsombolynak nevezve a barlang az irodalmában.

Kutatástörténet

1960 nyarán terepbejáráskor találták meg a barlang bejáratát a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport barlangkutatói. Először Rónai Miklós járt benne, aki az első lépést követő megcsúszás után a zsomboly aljáig épségben leesett. 1963-ban a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport tagjai a Szabó-pallagon lévő vadászházhoz viszonyítva pontosan bemérték a barlangbejárat helyét. A bemérés szerint a vadászháztól 400 m-re 65° 40' irányban van a barlang bejárata. 1963 augusztusában a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport zsombolykutató csoportja mérte fel a Pötty-zsombolyt 12 m mélységig, majd Székely Kinga a felmérés alapján megszerkesztette a barlang 2 hosszmetszet térképét és alaprajz térképét. Az alaprajz térképen látható a 2 hosszmetszet elhelyezkedése a barlangban.

A Bertalan Károly által írt és 1976-ban befejezett kéziratban lévő 114. számú cédulán az olvasható, hogy az Alsó-hegyen, Bódvaszilason helyezkedik el a Pötty-zsomboly. A Szabó-pallagon lévő vadászháztól 65° 40'-re, 380 m-re, kis töbör ÉNy-i oldalában van a barlang bejárata. 12 m mély a barlang. A kézirat barlangot ismertető része 1 publikáció alapján lett írva. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányban van egy Magyarország térkép, amelyen a Magyarországon lévő, biológiailag kutatott barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a biológiailag feldolgozás alatt álló Pötty-zsomboly földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1977. évi különszámába bekerült a tanulmány angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen Pötty Shaft a barlang neve.

Az 1977. január 30-án írt és a barlang 1976. júniusi bejárásán alapuló szpeleográfiai terepjelentés szerint a Pötty-zsomboly függőleges kiterjedése 12 m. 1979-ben Bakos István gyűjtött állatmaradványokat a zsombolyból, amelyeket Rácz József határozott meg. 1981 nyarán a MÁFI Optimista Barlangkutató Csoport tagjai túráztak a zsombolyban. Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyvben van egy Magyarország térkép, amelyen a Magyarországon lévő, biológiailag kutatott barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a biológiailag feldolgozás alatt álló Pötty-zsomboly földrajzi elhelyezkedése. A kiadvány országos barlanglistájában szerepel az Aggteleki-karszton lévő barlang Pötty-zsomboly néven SZ/2 névváltozattal együtt. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. 1990-ben készült el a barlang hosszmetszet térképe és alaprajz térképe.

Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált, az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható a Pötty-zsomboly földrajzi elhelyezkedése. Az 1992-ben kiadott, Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben, az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen megfigyelhető a barlang földrajzi elhelyezkedése. A kiadványban megjelentek a barlang 1963-ban készült térképei. Több adattal együtt fel van tüntetve 8 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal. A barlang 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a világörökség része.

Az 1995-ben megrendezett II. Lakatos Kupa egyik lehetséges érintőpontja volt. A kupa kiírásában szereplő 24 zsomboly közül a Pötty-zsomboly volt a legnépszerűbb. Az 1996. szeptember 21-én megrendezett 3. Lakatos Kupa egyik lehetséges érintőpontja volt a barlang. A Nyerges Attila által 1997-ben készített szakdolgozat szerint a 12 m mély Pötty-zsomboly az Alsó-hegy magyarországi részének 43. legmélyebb barlangja. A 41. legmélyebb (Soltész-zsomboly) és a 42. legmélyebb (Kilátó-zsomboly) szintén 12 m mélyek. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 12 m mély barlangként szerepel. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló, 2019-ben kiadott könyvben az olvasható, hogy a Pötty-zsomboly (Flek) 16 m hosszú és 12 m mély. A barlang azonosító számai: Szlovákiában 7, Magyarországon 5452/22, egyéb SZ/2, S-9. A könyvben publikálva lettek a barlang 1963-ban készült térképei. A barlangot 1963-ban Székely Kinga és Kósa Attila mérték fel. 1963-ban Székely Kinga és Kósa Attila a felmérés alapján megrajzolták a barlang térképeit. A térképeket 2016-ban Luděk Vlk digitalizálta. A kiadványhoz mellékelve lett az Alsó-hegy részletes térképe. A térképet Luděk Vlk, Mojmír Záviška, Ctirad Piskač, Jiřina Novotná, Miloš Novotný és Martin Mandel készítették. A térképen, amelyen fekete ponttal vannak jelölve a barlangok és a zsombolyok, látható a Pötty-zsomboly (5452/22, 7) földrajzi elhelyezkedése.

Irodalom

• Bajomi Dániel: Áttekintés a magyarországi barlangok faunájáról. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 24. old.
• Bajomi Dániel: A review of the fauna of Hungarian caves. Karszt és Barlang, 1977. Special Issue. 36. old.
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. A 114. számú cédula. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Csernavölgyi László – Hegedűs Gyula – Molnár András: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat. Budapest, 1977. január 30. 5 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Hanga Csöpi: Dunszt Klára 1938–2005. MKBT Tájékoztató, 2005. november–december. 2. old.
• Hanga Mária: Dunszt Klára (1938–2005). Karszt és Barlang, 2004–2005. 115. old.
• Házi Zoltán: A KPVDSZ VM Vass Imre Barlangkutató Csoport 1979. évi jelentése. Kézirat. Budapest, 1980. január 15. 14–15. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Koleszár Krisztián: Alsó-hegyi zsombolyos tanösvény. Kirándulásvezető füzet. Második, módosított, átdolgozott kiadás. HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Bódvaszilasért Baráti Kör, 2004–2005. 22. oldal és az elülső borító belső oldala ISBN 963-219-995-2
• Kordos László: Barlangi gerinces őslénytani ásatások és gyűjtések 1979-ben. MKBT Beszámoló, 1979. 8. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 80., 276., 283. old.
• Kósa Attila: Beszámoló a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1963. évi alsóhegyi zsombolykutató expedíciójáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 2–3. füz. 46. old.
• Kósa Attila: A zsombolyképződés kérdéseiről. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 5–6. füz. 93. old.
• Kósa Attila: Alsó-hegyi zsombolyatlasz. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1992. 18., 22., 24., 74. old.
• Kósa Attila: Nyolcvan év az Alsó-hegyen. (Még egy szó a zsombolyokról). Karszt és Barlang, 1992. 1–2. félév. 11. old.
• MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 2., 4., 19. old.
• Nyerges Attila: Az Alsó-hegy zsombolyainak felszín alatti morfológiája. Kézirat (szakdolgozat), 1997. április. 44. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nyerges Miklós: II. Lakatos Kupa. MKBT Műsorfüzet, 1995. november–december. 12. old.
• Nyerges Miklós: 3. Lakatos Kupa. MKBT Műsorfüzet, 1996. november–december. 12. old.
• Nyerges Miklós: VI. Lakatos Kupa. MKBT Tájékoztató, 2000. január–február. 8. old.
• Pannonhalmi Gimnázium Rómer Flóris Barlangkutató Csoport munkaközössége: A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1964. évi IX. évfolyamának tartalomjegyzéke. (Tárgy- és névmutató). Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. Tartalomjegyzék. 15. old.
• A Pannonhalmi Rómer Flóris Barlangkutató Csoport munkaközössége: A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1963. évi VIII. évfolyamának tartalomjegyzéke. (Tárgy- és névmutató). Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1963. Tartalomjegyzék. 15. old.
• Székely Kinga: Az alsóhegyi Pötty-zsomboly felmérése. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1963. 9. füz. 174., 175. old.
• Szmorad Ferenc: Adatok az Aggteleki-karszt és a Galyaság flórájához I. Kitaibelia, 1999. (4. évf. 1. sz.) 80. old.
• Tóth Mihály: A MÁFI Optimista Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1981. 125. old.
• Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 159., 160., 353., 357. oldalak és a mellékelt térképen jelölve a helye
• –: Pötty-zsomboly leírás. Kézirat. (Szerzőnév és dátum nélkül.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További irodalom

• Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
• Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.
• Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
• Vojiř, V.: Zpráva o stavu speleologického prúzkumu Dolného Vrchu v Jihoslovenskémkrasu, okres Rožnava, k srpnu 1966. Geobuch, 1966. Speleologicky Klub Praha.
• Vojiř, V.: Dolný Vrch, I. etapová zpráva o speleologickém prúzkumu. 1973. Speleologicky Klub Praha.

További információk

• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Pötty-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Pötty-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Országos Barlangnyilvántartás