Padulai karthauzi kolostor
A padulai San Lorenzo Olaszország második legnagyobb kolostora a parmai után. Campaniában, Salerno megyében, Padulától kissé délnyugatra helyezkedik el. Belső területét 1998-ban az UNESCO világörökség részévé nyilvánították.
|
A Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a padulai karthauzi kolostor világörökségi helyszín része |
| Padulai karthauzi kolostor | |
 | |
| Település | Padula |
| Ország |  Olaszország |
| Vallás | katolicizmus |
| Építési adatok | |
| Stílus | barokk építészet |
| Építés befejezése | 1306 |
| Építtető | Tommaso II Sanseverino |
| Világörökségi adatok | |
| Típus | Kulturális világörökségi helyszínekKulturális helyszín |
| Kritériumok | III, IV |
| Felvétel éve | 1998 |
| Elhelyezkedése | |
 Padulai karthauzi kolostor
Pozíció Olaszország térképén
| |
 é. sz. 40° 20′ 14″, k. h. 15° 39′ 07″40.337222°N 15.651944°EKoordináták: é. sz. 40° 20′ 14″, k. h. 15° 39′ 07″40.337222°N 15.651944°E | |
 | |
| A Padulai karthauzi kolostor hivatalos honlapja | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Padulai karthauzi kolostor témájú médiaállományokat. | |
Története
szerkesztésA kolostort a 14. század elején, pontosabban 1306. május 27-én alapította majd a spanyolországi Escorial kolostora mintájára építtette Tommaso Sanseverino, a padulai Marsico grófja. Maguk az építkezési munkálatok 450 évig tartottak és a 19. századig nyúltak. Az óriási épület (51 500 m² terület, ebből 30 000 van beépítve, 320 szobával és csarnokkal) körvonala azt a hússütőrácsot idézi fel, amelyen Szent Lőrincet elevenen megégették.
A szigorú karthauzi szabályok szerint a kolostor elmélkedéseknek és munkának adott helyet. Ezen gyakorlatoknak külön helyiségek voltak kinevezve: egyrészt a békés klastromok, a finom Vietri sul Mare-i kerámiával padlózott könyvtár, a berakásos márvány munkával ellátott kápolnák, a kolostor gyümölcsöskertjei, másrészt a nagy konyha, ahol a legendás, 1000 tojásból készült omlettet szolgálták fel V. Károlynak, a pincék nagy boroshordókkal, a mosókonyha, és az óriási kertek, ahol emberek dolgoztak az istállókban, a kemencéknél, és az olajbogyóprésnél. A kertek hasznot hajtó tevékenységeknek adtak helyet, valamint a szerzeteseknek itt nyílt lehetőségük a külvilággal folytatott cserekereskedelemre.
A 17. századi, sokáig jelentős könyvtár feljárataként egy különleges építmény szolgált, amely a legkiválóbb márványból készült, kétoldalt csigalépcsővel.
A belső udvar 60 000 látogatónak szolgálhat hellyel. A keresztfolyosót, amely mintegy 12 000 m² területű, 84 csarnok veszi körbe. A kolostor minden szerzetese rendelkezett két magánszobával és egy előszobával, saját bejárattal a kolostor kertjébe. Ez utóbbi kutak és virágágyak révén a barokk ízlést közvetíti. Napóleon katonái a 19. században számos műtárgyat elraboltak innen, amelyeket ma már csak a Louvre-ban lehet látni. Viszont a padulai könyvtárban maradtak fenn megtekintésre érdemes darabok.
Az első világháború idején, 1915-től hadifogolytábor létesült a kolostor területén, amelyet osztrák–magyar foglyokkal építtettek fel, és 3000 fő befogadására volt alkalmas. A tábor életéről 43 fénykép maradt fenn.
További információk
szerkesztés- Cilento and Vallo di Diano National Park with the Archeological sites of Paestum and Velia, and the Certosa di Padula (A világörökségi helyszín az UNESCO listáján)
- A kolostor honlapja
- Europeana 1914-1918 (angolul)
