Pajor
A pajor a Scarabaeiformia fajainak lárvája, melyek a föld alatt, a talajban fejlődnek ki. A pajorok a nőstény bogár által lerakott petékből kelnek ki, majd kifejlett rovarokká alakulnak át.
Előfordulása
szerkesztésLeginkább az európai kontinensen találkozhatunk vele, de Törökországban és Oroszország nyugati felben is előfordulhatnak. Többnyire a homokos területeken volt jellemző hatalmas kártételük, de a kötött talajokon is ugyanúgy jelen vannak szinte állandó jelleggel. Magyarországon háromévenként, májustól egészen június végéig találkozhatunk velük.
Leírása
szerkesztésTestük zömök és hosszúkás hátsó része felé sötétedik, és vastagszik. Színük csontfehér vagy piszkosfehér árnyalatú. Fejük, előtoruk, és potrohuk szürkésfekete, a szárnyfedőik pedig barnák. A potrohszelvények oldalán háromszög alakú, világos foltok láthatók, a szárnyfedőket ritkás fehér szőrzet fedi. 3 pár ízeltlábuk van, amik a test elején, a barna fej közelében helyezkednek el. Rágó szájszervük erős és a pajorok akár négy-öt centiméteresre is megnőhetnek.
Életmódja
szerkesztésA nőstény egyedek kevésbé árnyékolt, növényekkel sűrűn benőtt, fagymentes helyekre tojnak két-három alkalommal 20-30 petét. A talajnedvesség hatására ezek a peték megduzzadnak, 30-50 nap múlva kikelnek a pajorok. Elsőként a tojásrakás évében vedlenek nyár végén, másodjára a következő nyár elején. A lárvák a talajban vízszintesen és függőlegesen is sokat mozognak. A pajorok fiatal korukban humusszal táplálkoznak, de növekedésük során inkább a zsenge hajszálgyökerek mellé telepszenek. Teljes átalakulással fejlődnek ki, a Kárpát-medencében ez három évet, míg hidegebb vidékeken négy évet vesz igénybe.
Általában két évet töltenek el lárvaalakban, gyakran 1 méteres mélységben. A lárva kora a fejtok méretéből állapítható meg. Nagyjából egy ásónyomnyi mélységben kezdődik meg a bábozódás a harmadik év nyarának közepén, a bábból őszre fejlődik ki az imágó, ami azonban nem jön a felszínre, hanem áttelel a talajban. A rajzás végéhez közeledve a nőstények száma kisebb lesz, mivel a peterakás után kimerülnek, és elpusztulnak a földben. Közben a hímek is elpusztulnak, vagy végelgyengülésben, vagy számos ellenségük által elfogyasztva. A kifejlődött pajor a harmadik évben kis üreget váj a földben magának, ezt kisimítja és benne alakul át bábbá.
Fajok
szerkesztésIsmertebb pajor lárvájú fajok:
Cetoniinae:
- Aranyos rózsabogár (Cetonia aurata)
- Sokpettyes virágbogár (Oxythyrea funesta)
- Pompás virágbogár (Protaetia speciosissima)
- Bundásbogár (Tropinota hirta)
- Remetebogár (Osmoderma eremita)
- Keleti prémesbogár (Trichius sexualis)
Lucanidae:
- Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)
- Kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus)
- Szőrös szarvasbogár (Aesalus scarabaeoides)
- Tülkös szarvasbogár (Sinodendron cylindricum)
- Kis fémesszarvasbogár (Platycerus caraboides)
- Nagy fémesszarvasbogár (Platycerus caprea)
Lucanidae:
- Májusi cserebogár (Melolontha melolontha)
- Erdei cserebogár (Melolontha hippocastani)
- Kallócserebogár (Polyphylla fullo)
- Keleti cserebogár (Anoxia orientalis)
- Közönséges sárgacserebogár (Amphimallon solstitiale)
Dynastinae:
- Orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis)
- Butabogár (Pentodon idiota)
- Herkulesbogár (Dynastes hercules)
- Elefántbogár (Megasoma elephas)
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Pajor, a láthatatlan kerti munkás (magyar nyelven). Édenkert. (Hozzáférés: 2022. augusztus 27.)
- Kertünk legnagyobb ellensége – Védekezés a pajorok ellen (magyar nyelven). AgrárOldal. (Hozzáférés: 2022. augusztus 27.)