Palotahomlokzat
A palotahomlokzat az ókori egyiptomi művészet egyik jellegzetes díszítési módja, amely a predinasztikus kortól végigkísérte az egyiptomi építészetet és a síkművészetet. A palotahomlokzat díszítés a sík felület mélységi tagolásával kialakított, úgynevezett paneles kiképzése, amely sajátos ritmust adott a felületeknek. Elsősorban falakon alkalmazták, de megjelent szarkofágok oldalán és más sík felületeken is.
Eredete
szerkesztésA motívum feltehetőleg a predinasztikus kori, megerősített (szent) helyek bástyákkal, tornyokkal és kapukkal tagolt falát idézi.[2] A szúzai és uruki pecséthengerek szembetűnően hasonló motívumai alapján elképzelhető, hogy külső hatásként jelent meg Egyiptomban.[3] Más vélemény szerint a predinasztikus kor veremsírjai mellett facölöpökből és gyékényfonatból készített falú szentély állt,[4] e falszerkezet utánzása révén kerülhetett a vályogtéglából, majd kőből épített kerítésfalakra a motívum. A masztabák vályogfalait eredetileg színesre festették, és minden részletükben a gyékényfonatos kerítésfalat utánozták.[5] Néhány masztabában az illúzió fokozása céljából a kamrákban fából és gyékényből készített belső burkolatot helyeztek el.
Használata
szerkesztésA palotahomlokzat díszítés az I. dinasztia masztabáinál jelent meg, amelyet az elhunyt halotti palotájaként fogtak fel. Az abüdoszi és szakkarai síroknál egyaránt megjelenik a palotahomlokzat-díszítés, felhasználási módja azonban különböző a két térségben. Az abüdoszi Peker (ma Umm el-Kaáb) temetőben kevés felszín fölé emelkedő falat építettek, és a sírt nem vették körül kerítésfallal. A szakkarai nekropoliszban az alsó-egyiptomi nemesség temetkezett, és sírjaik oly hatalmasak a felső-egyiptomi királysírokhoz képest, hogy sokáig ezeket tartották a felső-egyiptomi származású királyok valódi sírjainak. Az egyik legelső, itt épített masztabát Herneith királynőhöz kapcsolják: ez a szakkarai S 3507-es sír. Ennél a palotahomlokzat motívum még a masztaba felépítményének oldalfalain látható, a kerítésfal díszítetlen, egyszerű téglafal. A Dzser és Anedzsib idején készült masztabák (például Nebetka sírja) különböző felépítmény-konstrukciókat próbáltak ki, és a palotahomlokzat-motívum átkerült a sírkörzetet lezáró kerítésfalra.
A palotahomlokzat-díszítés eredetileg a teljes halotti körzetet körülvette a kerítésfal díszítéseként. A kultuszterületre az I. dinasztia végén korlátozódott a használata, a II. és a III. dinasztia alatt pedig újra megjelenik a masztaba külső falán is. Az előzőekre példa Hór-Aha nevezetes, bikafejekkel díszített masztabája, a későbbiekre a mejdúmi 17-es masztaba, vagy I. Hentkauesz sokáig piramisnak vélt, gízai kétszintes masztabája. Az Óbirodalom korában, a III. dinasztia idején megjelenő, és Egyiptom fáraókori művészetét végigkísérő álajtók alapmotívuma is a palotahomlokzatot idézi.[6] A IV. dinasztia alatt jelent meg a nagy méretű szarkofágokon a palotahomlokzat, mint fő díszítőmotívum, és használták a szarkofágok befogadására szánt fülkék dekorációjára is. A szarkofág ez idő tájt átvette a halotti palota szakrális szerepét.[7] A későbbi korokban is megjelent piramis- és templomkörzetek kerítésfalain. Egy érdekes párhuzam a déli mazgúnai piramis kerítésfala, amely nem palotahomlokzat-díszítésű, de némileg arra emlékeztetve, hullámos nyomvonalú.[8]
További előfordulások
szerkesztésElőfordul ez a díszítés más tárgyakon is, például az eredetileg kozmetikumok kikeverésére használt, később jellegzetes áldozati tárggyá vált palettákon. A Narmer-palettán is megjelenik, ahol az uralkodó nevét foglalja magába. Hasonló funkcióban, igen szépen kidolgozott palotahomlokzat-motívum díszíti Dzset király sírkövét.[9] Az ilyen, királynevet befoglaló alkalmazását később felváltotta a szereh, amin szintén felismerhető a motívum.[10]
Galéria
szerkesztés-
Palotahomlokzat-motívum (kezdetleges szereh) a Narmer-palettán
-
Dzset sztéléje a szerehben részletesen kidolgozott palotahomlokzattal
-
Klasszikus szereh, jól felismerhető palotahomlokzat-motívummal. A névmező üres.
-
Dzsószer piramiskörzetének déli fala a palotahomlokzat rekonstruált maradványaival
-
Dzsószer déli sírjának palotahomlokzata a híres kobra-frízzel, Szakkarában
-
Palotahomlokzat-díszítés maradványai I. Hentkauesz masztabájának déli falán (háttérben a Nagy piramis)
Források
szerkesztés- Arnold: Arnold, Dieter, Sabine H. Gardiner, Helen Strudwick, Nigel Strudwick. The Encyclopedia of Ancient Egyptian Architecture (angol nyelven). Kairó: The American University in Cairo Press [1994] (2003). ISBN 977-424-648-9. Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 21.
- Kákosy: Kákosy, László. Ré fiai. Budapest: Gondolat Kiadó [1979]. ISBN 963-280-736-7
- Kákosy–Varga: Kákosy László, Varga Edit. Egy évezred a Nílus völgyében (Memphisz az Óbirodalom korában). Budapest: Gondolat Kiadó. ISBN nélkül [1970]
- Lehner: Lehner, Mark. Piramisok nagykönyve. Budapest: Alexandra (1997). ISBN 963-368-463-3
- Verner: Verner, Miroslav. The Pyramids – The Mystery, Culture, and Science of Egypt's Great Monuments (angol nyelven). Kairó: The American University in Cairo Press [2002] (2004). ISBN 9774247035
Jegyzetek
szerkesztésKapcsolódó szócikkek
szerkesztésAjánlott irodalom
szerkesztés- Baines, John, Málek, Jaromír. Az ókori Egyiptom atlasza, ford. Udvarhelyi László (magyar nyelven), Budapest: Helikon Kiadó Kft.. 1. kiadás: ISBN 963-208-068-8, 2. kiadás: ISBN 963-208-642-2 [1992] (2000)
- Hawass, Zahi. A fáraók hegyei – A piramisépítők története. Gold Book Kiadó (2007). ISBN 978-963-426-049-3 Fordította Kmilcsik Ágnes
- Wilkinson, Richard H. Az ókori Egyiptom templomai. Pécs: Alexandra (2006). ISBN 963-369-556-2
- szerk.: Shaw, Ian: Az ókori Egyiptom története. Debrecen: Gold Book Kiadó. Fordította: Kmilcsik Ágnes (2004). ISBN 963-425-022-X
- Lehner, Mark. Piramisok nagykönyve. Budapest: Alexandra (1997). ISBN 963-368-463-3
- Siliotti, Alberto. Egyiptomi piramisok. Gabo Kiadó (1998). ISBN 963-8009-55-1