Wikipédia

Pap Gábor (művészettörténész)

(1939–) magyar művészettörténész, irodalomtörténész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 4.
Ez a szócikk a művészettörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Papp Gábor (egyértelműsítő lap).

Pap Gábor (Budapest, 1939. május 7. – ) művészettörténész. Történészi munkásságával a magyarországi tudományos közösségen kívül áll, áltudományos, ezoterikus elméleteit a tudomány elutasítja.[2][3][4]

Pap Gábor
Előadáson a Két Hollósban, 2019-ben
Előadáson a Két Hollósban, 2019-ben
Született1939. május 7. (85 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
SzüleiPap László
Foglalkozásaművészettörténész,
pedagógus
Iskolái
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Pap Gábor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Családja

szerkesztés

Székely ősökkel rendelkező családba született. Az Insurrectiora jött egyik felmenője a Székelyföldről, majd telepedett le az Alföldön.

Édesanyja Antalffy Klára, édesapja id. Pap László református lelkész.[5] Ismert testvérei ifj. Pap László református lelkész és Pap Éva műfordító, könyvkiadó, finnugrista, a finn kultúra magyarországi, a magyar kultúra finnországi terjesztője.

Életútja

szerkesztés

1945 és 1953 között általános iskoláit összesen nyolc különböző helyen folytatta. Előbb Tahitótfaluban, Budapesten, Nagykőrösön, majd 1947-ben három és fél hónapot töltött harmadikosként egy svájci iskolában (Rüfenach, Rhein),[6] végül Sárospatakon. 1953 és 1957 között végezte középiskolai tanulmányait a budapesti I. István Gimnáziumban.

Egyetemre az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–művészettörténet szakára járt 1957–1962 között.[7]

1962–63-ban a Képzőművészeti Alapnál volt lebonyolítási előadó. Ezt követően 1963-tól 1973-ig az MTV képzőművészeti rovatvezetője, szerkesztője, riportere, forgatókönyvírója, filmrendezője, műsorvezetője és dramaturgja. 1970-ben kommunista propagandafilmet készített Lenin élni fog címmel.[8] 1973. február 1-jétől a Művészet című folyóirat szerkesztője, majd 1974-től 1979. május 31-éig a lap főszerkesztő-helyettese. 1979–1981-ben a Magyar Posta újságkihordója, 1982 és 1984 között a Kiskunhalasi Városi-Járási Könyvtár igazgatója, majd a városi tanács művelődési osztályának munkatársa, 1984 és 1987 között külső munkatársa, 1984–85-ben a budapesti Széchenyi Művelődési Központ kiadói részlegvezetője, 1987–88-ban a gödöllői Helytörténeti Gyűjtemény igazgatóhelyettese, 1989-től a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely művészettörténeti főmunkatársa volt.[5]

1973 és 1977 között nyaranta a zebegényi Szőnyi István Szabadiskola tanára, 1974-től tanított a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán, Pécsen, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Kaposváron, Győrben. 1984-től a BME Rózsa Ferenc Kollégiumában, a Bercsényi Klubban. 1994–95-ben a Képzőművészeti Főiskolán, 1994-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, 1995-től a Miskolci Bölcsész Egyesület meghívott előadója. 1993-tól a Csuvas Nemzeti Akadémia tagja.[5]

A rendszerváltáskor – a különböző buddhista kisközösségek megjelenésekor – az Árja Tantra Mandala (röviden: ÁTAMA) közösség egyik tagja, a budapesti Török Pál utcai művelődési ház vezetőjeként megalapította az Őshagyomány Iskoláját, amely féléves előadássorozatokat szervezett. Itt tanított sokáig Pap Gábor, aki egyben az „iskola” folyóiratának állandó publikálója volt.[9]

1998-tól előadott a Hintalan László és Molnár V. József által létrehozott Örökség Népfőiskolán.[10]

Pap Gábor szoros kapcsolatot ápol az egyesek által szektaként[11] jellemzett Mintaként Alkalmazott Gondviselés (MAG) mozgalommal. A hozzájuk kötődő ökofarmon,[12] a Gomba melletti Magfalván több előadást is tartott.[13][14]

Nézetei és munkássága

szerkesztés

Pap Gábor gondolatvilágának szerves részét képezi az olyan romantikus magyar eredetmítoszokba vetett hit, mint a hun–szittya–sumér rokonság elmélete. Az elsősorban homofóniára alapozott áltudományos nyelvészkedés és az asztrológia művelője, jellemző rá a Szent Korona furcsa, okkultista tisztelete. Kedveli a magyar népművészetet. Megnyilvánulásaiban e gondolatiság köszön vissza. Például magyar népmesékbe, népművészeti tárgyakba, vagy éppen Csontváry Kosztka Tivadar képeibe lát bele rejtett asztrológiai jelentéstartalmat. Vélekedése szerint a Szent Korona korábban sámánfejdísz volt, amit a keresztények eltorzítottak, továbbá a régi magyar reformátusok valójában manicheisták voltak, mivel szerinte erre utalnak egyes református templomok kazettás mennyezetein található rejtett szimbólumok. Farkas Attila Márton véleménye szerint igen sajátos "nemzeti ezotéria" képviselője.[9]

Kutatásait a szkíta–hun–avar–magyar etnokulturális folytonosságot hirdető áltudományos[15][16] elmélet művészettörténeti, vallástörténeti szempontból értéktelen vizsgálata jellemzi.[17]

Az 1960-as években kezdett előadásokat tartani. Az 1970-es évek közepén találkozott Molnár V. Józseffel, aki akkoriban kezdte megalkotni áltudományos és ezoterikus elméleteit. Pap Gábor ösztönzésére születtek meg első terjedelmesebb publikációi (Művészet 1977/3., 1978/6.) Első előadását is ő szervezte neki a zebegényi Szőnyi István Szabadiskola táborában.[18]

Az 1970-es évek második felétől rendszeresen járt Szamosháton lévő Gyügyére, ahol az ottani református templomban tanulmányozta a fény járását, és a fény járásába belemagyarázta saját ezoterikus elméleteit. Ekkor kezdte el vizsgálni a Kárpát-medencében egyedülálló festett kazettás templomi mennyezeteket is, melyekbe magyar ősvallási, pogány elemeket látott bele.[19] Erről Az ég mennyezeti. Festett kazettás mennyezeteinkről című összefoglaló könyvében írt.

1982-ben Kiskunhalasra került, ahol könyvtárosként dolgozott. 1985-ben elbocsátották. Ott közreműködött a Halasi Téka előadássorozatban, majd a helyi Gózon István Művelődési Központban elindította a Csontváry Stúdiót, illetve Falvay Károllyal közösen a halasi kísérlet nevű pedagógiai programot, amely 1987-ben ért véget.[20]

Pap Gábor egy olyan művészeti csoportosulásnak megalapozója és irányítója, melynek tagjai az 1960-as években a „művészet zsákutcáit” érző alkotók, akik keresték a kifejezés új lehetőségeit. Ez a csoportosulás hozzájárult a népművészet és a „magyar ősműveltség” talaján alapuló zománcozó művészeti ág kialakulásához. 1975-ben indult Kecskeméten a Zománcművészeti Alkotótelep, 1984-ben pedig a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely, melynek 1989-től művészettörténész főmunkatársa.[5][21]

A népmesék tanulmányozása révén jutott el a bábszínház műfajáig, mely szerinte az egyik legalkalmasabb műfaj a magyar népmesék vizuális megjelenítéséhez. A Vojtina bábegyüttes mutatta be Szépen zengő pelikánmadár című magyar népmese bábjátékra átdolgozott művét 1987-ben.[22]

Őt kérte fel Kassai Lajos, hogy dolgozza ki a lovasíjász fokozatok jelrendszerének elméleti alapjait.[23]

Pap Gábor a „kitalált középkorról” szóló konteó híve és hirdetője.[24] Szerinte a kora középkor nem létezett, és minden erre a korszakra datált esemény máskor történt meg, vagy egyáltalán nem, az ekkori személyek pedig úgyszintén máskor éltek, vagy kitalált alakok. A Rubicon folyóirat 2003/5-ös száma részletesen foglalkozott az elmélettel, melyben történész, jogász, csillagász és régész szerzők cáfolták a teóriát.[25] Fodor István régészprofesszor szintén cáfolta a „kitalált középkor” elméletét.[26]

A „szerves műveltség”

szerkesztés

A „természetes társadalom” és a „szerves műveltség” mint szlogenek már az 1980-as évek közepén feltűntek a Falvay Károllyal közösen elindított „halasi kísérletben”, majd később, az 1990-es évek második felétől a keszthelyi Japán-Magyar Életfa Iskola pedagógiai programjában, ahol 1997-től tanított. Ezen kívül három főiskolán és egyetemen tanította egyidejűleg a „szerves műveltséget”. Közben pedig működött a Hintalan László és Molnár V. József által indított Örökség Népfőiskola, melynek folytatása a Magyar Hagyomány Műhelye lett.

A Szent Koronáról alkotott áltudományos elméletei

szerkesztés

A Szent Korona 1978-as hazaérkezése után Pap Gábor vezetésével a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepen a Korona zománcképeit vizsgálták (többek között Csathó Pál grafikusművésszel). Szvetnik Joachim és Turi Endre dokumentációi erről a Zománc 1978. évi számában jelent meg.[27] 1979-ben a kutatásba bevonta Beöthy Mihály és Ferencz Csaba mérnököket és Ferencziné Árkos Ilona matematikust.

A mérnökcsoporttól elválva, szintén Pap Gábor kezdeményezésére aranyművesekből álló kutatócsoportot szerveztek a Szent Korona ötvösművészeti szempontú vizsgálatára. Köpeczi Béla kulturális miniszternek írtak kérelmet ez ügyben, majd 1983-ban megkapták az engedélyt a Szent Korona közvetlen vizsgálatára. Így még ebben az évben két alkalommal közelről is tanulmányozhatták a Szent Koronát.[28] A kutatócsoport tagjai: Lantos Béla (ő feladata volt a hátsó három kép „megvizsgálása”), Poór Magdolna, Csomor Lajos, Ludvig Rezső, Kocsi Márta népi iparművész, vezetője pedig Pap Gábor. Pap áltudományos, ezoterikus vizsgálati modelleket követve látókat kért fel a korona eredeti kinézetének rekonstrukciójára, illetve radiesztétákkal ingáztatta ki a korona „energiamezőit”.[4]

Lovag Zsuzsa a múzeum képviselőjeként vett részt a vizsgálaton és tartotta az ötvösöknek a koronát. Az ő visszaemlékezése szerint már a helyszínen nyilvánvaló volt, hogy az ötvösök határozott prekoncepciókkal érkeztek, vagyis nem a tények megismerése mozgatta őket, hanem az előzetes prekoncepciójukhoz igyekeztek torzítani a tényeket. Az ötvösök 1981 tavaszán részt vettek Pap Gábor előzetes szemináriumán, és a Pap Gábor sugallta kérdéseket „feltették” a koronának, majd állításuk szerint a korona az általuk használt ingán keresztül „megválaszolta” a kérdéseket. A valóságban feltehetőleg a saját kezükkel mozgatták az ingát. A vizsgálattal Pap áltudományos teóriáit próbálták igazolni. A kutatócsoport az „eredményeikről” részletes beszámolót adott a vizsgálatokat engedélyező Koronabizottságnak, majd azokat az alábbi fórumokon publikálták: Fizikai Szemle 1984. 1. sz., Művészet folyóirat 1984. 6. sz., Életünk 1985. 8. sz. Összefoglaló tanulmányuk a Kecskeméti Zománcművészeti Alkotótelep 1985. évi katalógusában jelent meg.[29] Az MTA Művészettörténeti Bizottsága azonban már 1984-ben egyértelművé tette, hogy az ötvösök kutatásai módszerei és eredményei tudománytalanok.[24]

Pap Gábor a Szent Koronáról azóta több előadássorozatot tartott, elméleteit az Angyali korona, Szent csillag. A magyar Szent Korona című művében foglalta össze. Pap Gábor nevéhez fűződik az első ún. Szent Korona szertartás megszervezése. E rituálé a szervezők szándékai szerint – király hiányában – a nemzet koronázását jelképezi.[30]

A Szent Koronával kapcsolatos elméletei a tudománnyal, a fizika törvényeivel és a józan ésszel összeegyeztethetetlenek. Szerinte a korona úgy működik, mint egy adó-vevő készülék, a koronázás során pedig a királyt valamilyen „fizikai behatás érti”. Pap Gábor szerint a korona használata előtt, a közszemlére helyezés során „feltöltődött fénnyel”, akár egy napelem, a koronázási szertartás során a király felkenése pedig szerinte nem más, „negatív előjelű elektroenkefalográf-vizsgálat”. Szerinte a koronán lévő kereszt nem Jézus Krisztus szenvedésére utal, hanem „a beérkező égi hullámok antennájaként” működik, „a csüngők energiahullámokat vezetnek annak az agykérgébe, akinek a koronát a fejére helyezik”, a zománcképek pedig „állatövi jegyeknek és egy asztrológiai naptár elemeinek feleltethetők meg”. Ezekről úgy véli, hogy „közvetlenül hatnak a képek alatti agyi kéregterületek működésére is, fizikailag átadva a szentek által megjelenített asztrológiai programot”. Emellett szerinte a drágaköveknek „szűrő és sűrítő funkciójuk van”, az aranylemezek pedig „zárt pályát képeznek”. Az eredeti koronázási sarukról és kesztyűkről úgy véli, hogy ezek alkották a „védőöltözetet”. Pap Gábor szerint ugyanakkor a Habsburgok a koronát annak „átprogramozásával” megkísérelték tönkretenni. Szerinte „a nemzet ellenségei megpróbálták feketemágiával hatástalanítani a korona működését, azonban az még ma is lesugározza a magyarok Égi Királynőjétől, vagyis Szűz Máriától származó védőenergiákat”.[4][24][31] Pap Gábor emellett úgy gondolja, hogy a Szent Korona nem tárgy, hanem „személy, élőlény, élő minőség”.[32] Ez az élőlények tudományos definícióját tekintve nyilvánvaló képtelenség.

Pap Gábor szerint a Szent Koronával koronázták meg Szent Istvánt.[2] Ezt az elméletet a tudományos kutatások cáfolják. A Szent Korona alsó, bizánci része az 1070-es évekből származik, míg a felső, latin koronapántot pedig a 12-13. században illesztették rá a koronára. Ebből következik, hogy Szent István 1000-ben vagy 1001-ben bekövetkezett koronázásakor nem a Szent Koronát használták. Pauler Gyula, a 19. század végének nagy történésze szerint a ménfői csata után III. Henrik német-római császár az addig létező koronát és a lándzsát visszaküldte Rómába, ahol az nyomtalanul eltűnt. Amellett foglalt állást, hogy a Szent Korona az 1074-ben megkoronázott I. Géza királynak a bizánci udvarból érkezett koronájával azonos, illetve ezt az eredetileg nyílt koronát később a latin koronapántokkal lezárták.[33] Az 1896-os millenniumi ünnepségek alatt három napig a nagyközönség is láthatta a koronát. Czobor Béla ez alkalommal közelről is megvizsgálhatta, és egyértelművé vált a vizsgálat során a latin korona aranypántjainak kidolgozása miatt, hogy a latin koronarész a 13. században készült.[34]

A Szent Koronát mai formájában azért sem használhatták Szent István megkoronázásakor, mert a koronán Dukász Mihály bizánci császár arcképe látható, aki jóval Szent István megkoronázása után, 1059-ben született és 1071-től uralkodott. Azonban a Szent Koronáról szóló, Pap Gábor által vallott konteó szerint a koronát a Habsburgok „meghamisították”, ami szerinte azért nagy probléma, mert „az ép korona egy asztrális programot futtató rádió”, ami „Szűz Máriától származó védőenergiákat sugároz a nemzet felé”. Pap Gábor szerint Dukász Mihály arcképe eredetileg nem szerepelt a Szent Koronán, annak helyén állítása szerint eredetileg Szűz Mária képe volt, amit a Habsburgok az 1780-as években lecseréltek Dukász Mihályéra. Ennek oka Pap Gábor szerint az, hogy II. József magyar király és az orosz cár titkos szövetséget kötött egy új bizánci birodalom megalapítására – azt viszont nem fejtette ki, hogy ettől az állítólagos képcserétől mégis miért jött volna létre egy új bizánci birodalom.[35] A képcserét Révay Péter néhai koronaőrre hivatkozva próbálja igazolni, azonban éppen Révay Péternek a De monarchia et Sacra Corona regni Hungariae centuriae septem című, 1659-ben megjelent írása cáfolja ezt a teóriát; az írásból ugyanis kiderül, hogy már ekkor is szerepelt a Szent Koronán a Dukász Mihály arcát ábrázoló zománckép.[2]

Elmélete szerint a Szent Korona mindig is egységes szerkezetű volt, a latin koronarész szerinte kezdetektől rajta van a koronán. Elméletét a Lovag Zsuzsa, Kovács Éva, Péri József és Papp László ötvösművészek részvételével létrejött Korona Bizottság kutatásai cáfolják. A Szent Korona ötvösszakmai vizsgálata jelentős eredményeket hozott, amelyeket 1994-ben publikáltak. A szakértők egyértelműen megállapították, hogy a korona nem egységes tervezés alapján készült és nincs egységes szerkezete, az ékítmények stílusa sem egységes. A korona két, markánsan elkülönülő részből áll. A szembetűnően kezdetleges szegecselés, a felesleges furatok, a latin korona csonka pántjai, a latin Pantokrátor utólagos átfúrása mind cáfolják az egységes tervezésről szóló fantazmagóriát.[36][37]

A katolikus egyház álláspontja Pap Gábor tevékenységével kapcsolatban

szerkesztés

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a magyar katolikus egyház nevében, a 2009. szeptember 20-án kelt körlevelében elítélt egyes, újpogánynak és ősmagyar szinkretizmusnak minősülő, keresztényellenes és történelemhamisító nézeteket: „Azt tapasztaljuk, hogy ismét erőre kapott egyfajta pogányság. Ahogyan Szent István halála után, úgy most is támadja a kereszténységet. [...] a különböző vallási elemeket keverő ún. »ősmagyar szinkretizmus« [...] kereszténynek tűnő vallási nyelvezetet használ és könnyen megtévesztheti még a vallásukat gyakorló hívőket is. Ezek közé tartoznak a Jézusról és Szűz Máriáról szóló tudománytalan állítások. Ilyenek pl. a »Jézus, pártus herceg«-elmélet, vagy a táltosok, a sámánok és a pogány ősmagyar vallás egyéb valós vagy vélt elemeinek újraélesztése. Olykor még a legnemesebb hagyományőrző mozgalmakat is felhasználják arra, hogy a pogányságot népszerűsítsék.” A körlevél megjelenését követően a katolikus klérus több tagja név szerint említette meg Pap Gábort, mint ilyen, a katolikus felfogás szerint keresztényellenes és történelemhamisító nézetek képviselőjét. Nem sokkal ezután Ablonczy Bálint a témával foglalkozó cikkében szintén megemlítette Pap Gábort, mint keresztényellenes, pogány hiedelmek propagálóját.[38][39][40]

2023 augusztusában Dóka Ferenc őriszentpéteri plébános kijelentette, hogy Pap Gábor A bölcsesség házat épít magának című könyvében, amit a veleméri Szentháromság-templomról írt, azt állítja, hogy a zsidó és keresztény egyházak – köztük a katolikus –, meghamisított Szentírást hirdetnek. Dóka Ferenc szerint Pap Gábor állítása nem a kereszténységnek, hanem a manicheizmusnak felel meg, amit a katolikus egyház egyértelműen elítél. Ezért Dóka Ferenc úgy döntött, hogy a plébániájához tartozó veleméri templomban Pap Gábor a továbbiakban nem tarthat előadást, mivel kötelességének tartja, hogy a katolikus tanításokkal ellentétes nézeteket a templomban és a hozzá tartozó egyházi tulajdonú területen ne propagálhassanak.[41]

2023 szeptemberében a karizmatikus.hu katolikus portálon megjelent cikkben súlyos kritikával illették Pap Gábor keresztényellenes, neopogány tevékenységét. Az írásban Pap Gáborról kijelentik, hogy nem egy tudós, aki a valóságot kívánja leírni, hanem a pogányság ideológusa, aki a pogányságnak akar híveket toborozni. Írásaiban a kereszténységet pusztán a pogányság egyik megnyilatkozási formájának, alesetének igyekszik beállítani. A cikkben egyértelművé teszik: aki a kereszténységet a pogánysággal és a bálványimádással akár csak kibékíthetőnek tartja – hát még ha a kereszténységet a pogányság alesetének tekinti – hittagadást követ el. Ez a katolikus egyház szemében halálos bűn. Aki Pap Gábort és a körébe tartozókat bármilyen módon támogatja, vagy akármilyen módon bekapcsolódik a tevékenységükbe, – akár elméletgyártóként, akár követőként – az szerintük a gonosz működését támogatja.[42]

Elismerései

szerkesztés

Művei

szerkesztés

A Szent Koronáról írt művei:

  • „Angyali korona, szent csillag”. Jászsági Művésztelep-Tőtevény, 1996, 2013 (újradolgozott) és 2017 (fakszimile kiadás), Két Hollós kiadó, 2013
  • Fejezetek a Szent Korona és a koronakutatás történetéből. Debrecen, 2004

A magyar irodalom gyöngyszemei csillagmítoszi foglalatban-sorozat:

  • Az ember tragédiája a nagy és kis Nap-évben, (Szabó Gyulával), első kiadás, 1999
  • Bánk Bán a világdráma színpadán. Két Hollós kiadó, 2011
  • Lúdas Matyi avagy a magyar nemes megigazulása. Két Hollós kiadó, 2011
  • János vitéz és a Nagy Titok. Két Hollós kiadó, 2011
  • Tündérszép Ilona vár. Barangolás a Napúton Árgyélus királyfival és Csongor úrfival. Két Hollós kiadó, 2014
  • Ember küzdj és bízva bízzál, Az ember tragédiája a nagy és kis Nap-évben, (Szabó Gyula társszerzővel), második kiadás, Két Hollós kiadó, 2017

Attiláról:

  • Jött éve csodáknak. A magyar csillagmítoszi hagyomány élő Atillája. Szabad Tér Kiadó, 1993
  • Nézz egy kicsit a fejembe. A hagyományörökítés útjai a szkítautód népeknél. Főnix Könyvműhely, 2003
  • Az Atilla-kincs vallomása. Szemelvények a nagyszentmiklósi aranyedények képírásba foglalt üzeneteiből. Hatodik Elem Kiadó, 2010
  • Atilla ébresztése. Két Hollós kiadó, 2010

Magyar népmesékről:

  • Csodakút. Népmese, beavatás, álomfejtés, napút, mélylélektan, ezotéria. Pontifex Kiadó, 1994 (szerkesztő)
  • János vitéz és a Tarot. (Lőrincz Ibolyával), Örökség Könyvműhely, 1998
  • A fehér ló és a fekete bárány fiai. Kis és dekanátusi rend a magyar népmesék egy csoportjában. Főnix Könyvműhely, 1998
  • Nefelejts. Örökség Könyvműhely, 2000
  • Dunaisten keresztfia. (Makoldi Sándorral), Főnix Könyvműhely, 2002
  • Emberséget járunk tanulni. Mesék tanulságokkal. Két Hollós kiadó, 2009

Egyéb, a magyar „szerves műveltség” témakörében írt művei:

  • Nagy István. Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1965
  • Nagy István–Nagy Balogh–Tornyai. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Az én múzeumom sorozatban, 1965
  • Csak tiszta forrásból. Adalékok Bartók Cantata profanájának értelmezéséhez. Mandátum, 1990
  • A Napút festője, Csontváry Kosztka Tivadar. Pódium Műhely Egyesület, 1992/ Uropath Kiadó, 2011
  • Jó pásztorok hagyatéka. Magyar népművészet. Pódium Műhely Egyesület-Magányos Kiadó, 1993/ Két Hollós kiadó, 2006. Uropath Kiadó, 2011
  • A képíró bölcs, Tóth Menyhért. [Turai G. Kamillal], Sztélé, 1995
  • Asztrálmítoszi keretek – mai sorsok. Főnix Könyvek, 1999
  • A Táltos és a Szűz-Bobály Attila szobrászművészről. Főnix Könyvműhely, 2003
  • A fénytől élünk s a fény vagyunk... Turi Endre. Kecskemét, 2006
  • "A bölcsesség házat épít magának". (Kovács Józseffel), Két Hollós kiadó, 2008
  • Fényre éledő üdvtörténet. Ünnepváró elmélkedés középkori finnországi templomokban. Polar Könyvek, 2009
  • Nem múló szent összhang – Tóth Menyhértről magunk közt. Két Hollós kiadó, 2010
  • Manitól Rasdiig – a fő-fő eretnek elő- és utóéletéről. 2013
  • "A bölcsesség házat épít magának". Két Hollós kiadó, 2013
  • Üdvtörténet – magyarul. Két Hollós kiadó, 2015
  • A mindenség képe egy aranykancsón. Két Hollós kiadó, 2016
  • Az ég mennyezeti. Uropath kiadó, 2012. Két Hollós kiadó, 2016
  • Munkácsy és a Napút. Világdráma az életkép színpadán. Két Hollós kiadó, 2016

Tanulmánykötet-trilógiája:

  • Hazatalálás. (I. Tanulmánykötet) Püski Kiadó, 1996
  • Mag hó alatt-Télutón. (II. Tanulmánykötet) Püski Kiadó, 2003
  • Az igazat mondd! Művelődéstörténeti írások. (III. Tanulmánykötet) Két Hollós kiadó, 2015

Színpadi művei:

  • Száll az Isten házadra. Magyar Művelődési Intézet, 1987 és Főnix Könyvműhely, 2007
  • Csillag esik, föld reng... Atilla-színművek. 2002
  • Sors, nyiss nekem tért... Misztériumdráma 1848-49 emlékére. Főnix Könyvek, 1998, 2004
  • Hazatalálás. Hatodik Elem Kiadó, 2007

Egyéb:

  • A Pilis-szindróma. Országépítő, 1990/2.[45]
  • Hunor-Magyar nyomában (társasjáték, Hintalan Lászlóval közösen), 2008

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  2. ↑ a b c Újra kell írni a legnépszerűbb magyar történelmi konteót: mégsem manipulálták a Habsburgok a Szent Koronát – telex.hu, 2021. október 26.
  3. ↑ A turul tolla a kétharmad korában – index.hu, 2018. április 24.
  4. ↑ a b c Valakik átprogramoznák a Szent Koronát – index.hu, 2013. május 8.
  5. ↑ a b c d ÉLETRAJZ (magyar nyelven). kosakaroly.hu
  6. ↑ Édesapja református lelkészi munkája folytán mentek oda erre az időre. Lásd erről bővebben: Pap László: Tíz év és ami utána következett. 49. o.
  7. ↑ Pap Gábor előadása MAGfalván. 2012. június 23.
  8. ↑ FILMOGRÁFIA (magyar nyelven). kosakaroly.hu
  9. ↑ a b Buddhizmus Magyarországon (magyar nyelven). Farkas Attila Márton, 1998
  10. ↑ Örökség Népfőiskolai Szövetség. [2015. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 30.)
  11. ↑ Az Alkotmányvédelmi Hivatal is beszállt a szüleitől elvett dusnoki csecsemő ügyébe (magyar nyelven). index.hu, 2020. január 28.
  12. ↑ „Ez mindenkiből zsigeri indulatokat váltott ki. A gyerekemért konkrétan ölni tudnék, ha arról lenne szó” (magyar nyelven). youtube.com, 2020. február 4.
  13. ↑ Pap Gabor Magfalva (magyar nyelven). youtube.com, 2020. június 28.
  14. ↑ Pap Gábor - Az egytől az egységig (magyar nyelven). youtube.com, 2020. július 22.
  15. ↑ Hunok, törökök, kipcsakok – Maróth Miklóssal Nagy József beszélget
  16. ↑ Tudománytalan nyelvrokonítási kísérletek. [2022. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 11.)
  17. ↑ Grandpierre Attila: Az Élő Világegyetem könyve. 17. o.
  18. ↑ Kiálts telyes torkal. Írások Pap Gábor 60. születésnapjára. 2000, 10. o.
  19. ↑ Pap Gábor: Az igazat mondd! Művelődéstörténeti írások. Két Hollós könyvkiadó, 2015, 79. o.
  20. ↑ Kiálts telyes torkal. Írások Pap Gábor 60. születésnapjára. 2000, 30. o.
  21. ↑ Kiálts telyes torkal. Írások Pap Gábor 60. születésnapjára. 2000, 65. o.
  22. ↑ Kiálts telyes torkal. Írások Pap Gábor 60. születésnapjára. 2000, 94. o.
  23. ↑ Kassai Lajos: Lovasíjászat. Dee-Sign Kiadó, Budapest, 2003, 92. o.
  24. ↑ a b c Az idő nem múlik, avagy a politikai okkultizmus térnyerése – NemGogol Blog, 2016. június 1.
  25. ↑ Kitalált középkor: mi nem stimmel?
  26. ↑ Régészek a kitalált középkor ellen
  27. ↑ Zománc 1978. 60-63. o.
  28. ↑ Pap Gábor: Angyali korona, Szent csillag. A magyar Szent Korona. Budapest, 2013. 15-22. o.
  29. ↑ Zománc 85. 37-40.; 93-130. o.
  30. ↑ Pósa Pál András. A Szent Korona szertartás radiesztéziai vonatkozásai. Két Hollós (2018). ISBN 9786155809064 
  31. ↑ Tudatmódosítás az MMA közgyűlésén – NemGogol Blog, 2016. május 27.
  32. ↑ A Szent Korona tárgy vagy élőlény?
  33. ↑ Bertényi, Iván. A magyar korona története. Kossuth (1986), 24. o.
  34. ↑ Bertényi, Iván. A magyar korona története. Kossuth (1986), 22. o.
  35. ↑ Politikai okkultizmus Magyarországon 5.: Alternatív Szent Korona-elméletek: István antennája (magyar nyelven). magyarnarancs.hu, 2005. február 24.
  36. ↑ Péri József: Időszaki jelentés a Szent Korona ötvösvizsgálatáról I.. Magyar Iparművészet 1994/1 (január-február), 2-6. o.
  37. ↑ Papp László: Időszaki jelentés a Szent Korona ötvösvizsgálatáról II.. Magyar Iparművészet 1994/1 (január-február), 6-9. o.
  38. ↑ https://regi.katolikus.hu/cikk.php?h=1386
  39. ↑ http://www.plebania.net/tarsalgo/?op=view&id=4894
  40. ↑ A táltosok már a spájzban vannak – Senki által nem látott dokumentumra hivatkozik a Jobbik
  41. ↑ Elmarad a veleméri templomban az előadás: Pap írását kifogásolja a pap (magyar nyelven). vaol.hu, 2023. augusztus 18.
  42. ↑ Molnár V. József, Papp Gábor és és az újpogányság Magyarországon 2. (magyar nyelven). karizmatikus.hu, 2023. szeptember 1.
  43. ↑ Magyar Örökség díjazottainak táblázata. [2021. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 3.)
  44. ↑ A Magyar Művészeti Akadémia 2016. május 24-i közgyűlése
  45. ↑ Pap Gábor: A Pilis-szindróma'. [2016. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 13.)

Források

szerkesztés
  • „Kiálts telyes torokal”. Képek és írások Pap Gábor művészettörténész 60. születésnapjára. Polar Alapítvány, Budapest, 2000
  • Kiálts (még) telyes torokal! Tanulmányok és köszöntők Pap Gábor művészettörténész 70. születésnapjára. Két Hollós Kiadó, Budapest, 2010
  • Művészettörténészek\Pap Gábor Archiválva 2006. április 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • ↑ Ötvösvizsgálat Péri: Péri, József. „Időszaki jelentés a Szent Korona ötvösvizsgálatáról I.”. Magyar Iparművészet 1994 (I. január-február), 2-6. o. 
  • ↑ Ötvösvizsgálat Papp: Papp, László. „Időszaki jelentés a Szent Korona ötvösvizsgálatáról II.”. Magyar Iparművészet 1994 (I. január-február), 6-9. o. 

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Pap_Gábor_(művészettörténész)&oldid=27573787”