Papraća kolostor
A Papraća kolostor (szerbül: Манастир Папраћа, romanizálva: Manastir Papraća) szerb ortodox kolostor, a Gyümölcsoltó Boldogasszonynak szentelve, Papraća faluban, az azonos nevű folyó forrásánál, Šekovići közelében, a Boszniai Szerb Köztársaság keleti részén és Bosznia-Hercegovinában található.
| Papraća kolostor | |
 | |
| Település | Šekovići |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Vallás | szerb ortodox egyház |
| Egyházmegye | Zvornik-Tuzlai egyházmegye |
| Elhelyezkedése | |
 Papraća kolostor
Pozíció Bosznia-Hercegovina térképén
| |
 é. sz. 44° 20′ 08″, k. h. 18° 56′ 55″44.335500°N 18.948600°EKoordináták: é. sz. 44° 20′ 08″, k. h. 18° 56′ 55″44.335500°N 18.948600°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Papraća kolostor témájú médiaállományokat. | |
Története
szerkesztés
Alapításának időpontja ismeretlen, de a korabeli oszmán dokumentumok tanúsága szerint a kolostor a 16. század első felében létezett. A meglévő kolostor padlója alatt feltártak egy régebbi templom maradványait, amely feltételezések szerint az egyik Nemanjić uralkodásának időszakából származik, a 13. századból vagy a 14. század elejéből.[1] A papraćai szerzetesek a 16. és 17. században kapcsolatban álltak orosz uralkodókkal, és gyakran utaztak Oroszországba, hogy pénzt és adományt gyűjtsenek.[2]
1551-ben a szerzetesek a Litván Nagyfejedelemséghez tartozó Volhínián keresztül Moszkvába utaztak, ahol Dymitr Sanguszko hercegtől, aki Jovan Branković szerb despota unokája volt, kéziratos evangéliumi könyvet kaptak. Néhány évvel később, szintén Volhíniában, a papraćai szerzetesek egy másik csoportja kapott egy zsoltárt egy szerb származású embertől, Nikolától.[3] 1559-ben a segítettek új templomot építeni a nyugat-szerbiai Tronoša kolostorban.
1645-ben Alekszej orosz cár orosz cár kiadott egy oklevelet, amely lehetővé tette Paprać szerzeteseinek, hogy nyolcévente egyszer adományokat gyűjtsenek Oroszországban. Még a nagy török háború idején (1683–1699) sikerült Oroszországba utazniuk.[2]
A kolostort az 1716–18-as osztrák-török háború után elhagyták és lerombolták. Templomát 1853-ban építették újjá, miután az oszmán hatóságok engedélyezték az építkezést. Az újjáépítést a szarajevói szerbek forrásai segítették. A következő években a templomot felújították, felszentelésére 1869-ben került sor. Papraćán 1880-ban állították helyre a kolostoréletet.
A második világháború alatt a kolostor tönkrement, értékeit ellopták. 1954-ben részben megjavították, főként Varvara Božić apáca munkájával, a Tavna kolostorból. További felújítások után 1975. szeptember 21-én szentelték fel. A Papraća kolostort 2005-ben Bosznia-Hercegovina nemzeti műemlékének nyilvánították.[2]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Kod Šekovića pronađena crkva iz vremena Nemanjića (Nemanjić korabeli templomot találtak Šeković közelében) 2022. november 13.
- ↑ a b c Ljiljana Ševo: Papraća Monastery in Papraća. Bosnia and Herzegovina Commission to Preserve National Monuments, 2005. [2014. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Mirjana Boškov (2005). „Monasi iz Papraće na posedima porodice Hane Despotovne u Litvi” (serbian nyelven). Istraživanja 16, Kiadó: History Department of the Faculty of Philosophy. ISSN 0350-2112.
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Papraća Monastery című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Историја манастира на наводно официјелном сајту Папраће (szerbül) (A kolostor története Papraća hivatalos honlapján)
- ПРЕГЛЕД ИСТОРИЈЕ ХРИШЋАНСКЕ ЦРКВЕ – II СРПСКА ЦРКВА (szerbül) svetosavlje.org (A keresztény egyház történetének áttekintése – Szerb egyház II.)
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés
