Pardubice

Pardubice (németül Pardubitz) város a Cseh Köztársaságban, Csehország tartomány keleti részében. A Pardubicei kerület központja.

Pardubice
A főtér a Zöld kapu tornyából
Pardubice címere Pardubice zászlaja
Közigazgatás
Ország	Csehország
Kerület	Pardubicei
Járás	Pardubicei
Polgármester	Martin Charvát
Irányítószám	530 02
Testvérvárosok	Lista Selb Schönebeck Rosignano Marittimo Pernik Skellefteå község Bełchatów Çanakkale Doetinchem East Lothian Golegã Jerez de la Frontera Merano Sežana Magastátra Waregem
Népesség
Teljes népesség	92 362 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	1148,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	237 m
Terület	77,71 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 50° 02′ 19″, k. h. 15° 46′ 45″50.03861, 15.77916
Pardubice weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pardubice témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Itt találták fel a Semtex plasztik robbanóanyagot. Pardubicében 1874-ben futották először világ egyik leghíresebb lóversenyét, a parudubicei derbyt.

Fekvése

Pardubice az Elba mindkét partján terül el, annak Chrudimka folyóval történő összefolyásánál. körülbelül a 15 és 16 ° keleti földrajzi hosszúság és 50 ° északi szélesség táján. Pardubice 104 km-re keletre terül el Prágától és mintegy 20 km-re délre Hradec Králové (Königgrätz) városától, mintegy 10 km-re északra Chrudimtől. Pardubice és környéke a mérsékelt övbe tartozik és palearktikus éghajlattal rendelkezik. A város az Elba-menti alföldön terül el 215 és 237 méter tengerszint feletti magasságban. Területe közel 78 km².

Lakosság

Pardubice kerületi város jelentős közigazgatási, lakhatási, szolgáltatási és gyártási funkcióval a Pardubice-Hradec Králové-i agglomerációban. 2005. január 1-én a városnak 88 181 lakosa volt, ebből 47,8% férfi és 52,2% nő. Az átlagos életkor 41,4 év volt. A lakosság életkor szerinti eloszlásából kiderül, hogy a lakosság legnagyobb része 15-59 év közötti, 0-14 év közöttiek száma fogyóban van, ami azt is mutatja, hogy a jövőben mind a 15-59 év közöttiek, mind pedig a 60 éven felüliek száma is megnő.

A város lakossága a 19. századtól viszonylag gyorsan emelkedett elsősorban az erőteljes ipari fejlődésnek köszönhetően. A fejlődést elősegítette a Prága – Česká Třebová vasútvonal megépítése is. 1993-tól a város lakossága csökkenésnek indult. A város és járás lakosságának arányáról elmondható, hogy 1991-ig az arány a város javára növekedett, azóta az arány csökken, feltehetőleg, mivel mára elérhető lakhatási lehetőségek mutatkoznak vidéken is.

1940-ig Pardubice város központi részből és a Bílí ("fehér") elővárosból állt. 1954-ben a városhoz csatolták Pardubičky és Dubina községeket, majd 1960-ban Doubravice, Ohrazenice, Polabiny, Semtín, Popkovice és Rosice nad Labem, 1964-ben Trnová, Svítkov és Srnojedy, 1976-ban Dražkovice, Nemošice, Mnětice, Drozdice, Černá za Bory, Spojil és Staré Čívice és végül 1986-ban Lány na Důlku és Opočínek községeket. 1993-ban Srnojedy önállósodott, 2006-ban a városhoz csatolták Hostovice községet. Jelenleg a város területe 19 kataszteri egységre oszlik, melyek teljes területe 7 772 ha.

A város kerületei

• Pardubice I – Bílé Předměstí (Fehér előváros) (rész), Pardubice-Staré Město (Óváros), Zámek (Vár), Zelené Předměstí (Zöld előváros) (rész)
• Pardubice II – Polabiny, Cihelna
• Pardubice III – Bílé předměstí (Fehér előváros) (rész), Studánka (rész)
• Pardubice IV – Bílé Předměstí (Fehér előváros) (rész), Černá za Bory, Drozdice, Mnětice, Nemošice, Pardubičky, Staročernsko, Studánka (rész), Žižín
• Pardubice V – Dražkovice, Nové Jesenčany, Zelené Předměstí (Zöld előváros) (rész)
• Pardubice VI – Lány na Důlku, Opočínek, Popkovice, Staré Čívice, Svítkov, Zelené Předměstí (Zöld előváros) (rész)
• Pardubice VII – Doubravice, Ohrazenice, Rosice, Semtín, Trnová
• Pardubice VIII – Hostovice

Története

Pardubice első írásos említése 1295-ből származik, amikor VIII. Bonifác pápa a cseh alapítású vörös csillagos keresztes lovagok (cyriák rend) kolostoráról és Szent Bertalan templomáról tesz említést Pardubicen. A város első birtokosa Dubé-i Púta volt a 14. század elején. Púta gyermekei 1325 táján elcserélték Pardubicet Hostýn-i Ernővel. Az ő fia Pardubicei Ernő (Arnošt z Pardubic) volt Prága első érseke. A város címerét a Pardubicei család címeréből vette, melyben vörös mezőben fehér (ezüst) ló arany kantárral látható. Pardubicei Ernő érsek 1340-es végrendelete az első írásos dokumentum Pardubice város létezéséről. Ez alapján feltételezhető, hogy Pardubicet valamikor 1332-1340 között emelték városi rangra. 1390-ben az uradalmat Milheimi János (Hanuš z Milheimu) vette meg, az ő halála után, a huszita háborúk kezdetén, kunstadti Boček Viktorin (Viktorín Boček z Kunštátu) volt a város birtokosa. A huszita háborúk idején a várost Mitrovi Hlaváč János (Jan Hlaváč z Mitrova) morva nemes birtokolta.

1491-ben Pardubicet Pernsteini Vilmos (Vilém z Pernštejna) vette meg, az akkori Cseh Királyság leghatalmasabb főura. Az ő ideje alatt a város fejlődésnek indult. Vilmos elkezdte a pardubicei vízivár átépítését gótikus várkastéllyá. Az átépítést fiai Adalbert (Vojtěch) és János (Jan) folytatták reneszánsz stílusban. A várkastély máig megmaradt. A Pernsteiniek idejében alakult ki az egész történelmi városmag, annak reneszánsz főterével, festői utcáival, illetve Pardubice hírességével a Zöld-kapuval. Pardubice óvárosa 1964-ben városi műemlékvédelmi terület lett. A Pernsteiniek a 16. század második felére eladósodtak. 1560-ban eladták az uradalmat Habsburg Miksának, akinek ideje alatt a város fejlődése megtorpant. A hamarosan elkezdődött harmincéves háború a város fejlődését még jobban visszavetette.

A város fejlődése újból csak a 19. században indult be. 1845. augusztus 20-án megérkezett az első vonat Pardubicere, Csehország első vasútján Olomoucról Prágába. A 19. század második felében a várost további vasúti vonalakkal látják el, ami a város fejlődését jelentékeny mértékben felgyorsítja. Új ipari létesítményei közé tartozik a szeszfőzde, cukorgyár, a Prokop-féle gyár malomban használatos gépek gyártására. a Fant-féle nyersolajfinomító és további gyárak. Ezzel párhuzamosan fejlődik a kultúra és a sport is. 1874-ben rendezték meg először a mára már nemzetközi hírnévre szert tett Nagy Pardubicei lóversenyt (Velká pardubická). A kulturális élet központja a Veselka hotel lesz, míg 1909-ben felépítik a városi színházat. A 20. század elején Pardubice lesz a cseh repüléstechnika egyik központja. 1910-ben Kašpar János (Jan Kašpar) valósította meg az első távrepülést Pardubiceből Prágába.

Az első világháború után újabb jelentős fejlődés kezdődik a város iparában. Megalakul az Explosia (ma Semtín és Telegrafia, előtte Tesla) gyár, mely robbanószerek gyártásával foglalkozik. 1931-ben Pardubicen zajlik az országos testnevelési és sportkiállítás. Ekkor épült a Grand Hotel, a múzeum, a mai élelmiszertechnológiai szakközépiskola. A második világháború alatt a szövetséges erők 3-szor bombázták a várost. A háború után új városnegyedeket kezdtek építeni, még a 40-es években a Dukla lakótelep épült meg. 1951-től trolibuszok közlekednek a városban. 1959-ben épült az új vasútállomás, mivel a régi épület a bombázásokkor megsérült. A 60-as években az Elba túlsó partján elkezdődött a Polabiny lakótelep építése. Ezután épült a Dubina és Cihelna lakótelep.

A település nevének eredete

Eredetileg falu volt, melyet 1295-ben említ először okirat Pordoby néven. Ezek alapján az eredeti hangzás szerint a város neve Pordobice alakú lehetett (1318-ban Pordobitzként említik), vagyis mint "Pordobi emberek faluja". Ezt a nevet vélhetőleg lengyel cyriák szerzetesek hozták az Elba-mentére és egy lengyel helynévből (Porydęby) származik. Itt a cyriák szerzetesek a Szent Egyed kápolnát igazgatták.

A hangtani változást Pordob-ról Pardub-ra vélhetőleg a két o hangzó disszimilációja okozhatta, de téves összerendelése a cseh "pár dubů" (néhány tölgy) kifejezéssel vagy a Pardus személynévvel. Ennek pontos okai nem tisztázottak teljesen.

Ipar

Pardubice Nyugat-Csehország ipari központja. A város a vasúti közlekedés megindításától rohamos fejlődésnek indult, főleg a 20. században. Az ipar főbb ágazatai: vegyipar, gépipar, és elektrotechnikai ipar.

Vegyipar

Pardubicen régi tradíciója van a vegyiparnak. Ezt az iparágat két fő cég képviseli.

Paramo

Részvénytársaság, eredeti neve a Pardubické rafinérie minerálních olejů kifejezésből származtatható le (Pardubicei ásványi olaj finomító). A gyárat 1899 tavaszán alapította Fanta Dávid bécsi vállalkozó. A gyár háromnegyed részét a második világháború alatt lebombázták. 1945 után államosították, majd további részekkel bővítették. Ma Csehország egyik legnagyobb petrolkémiai üzeme.

Synthesia – Explosia

1920-ban Pardubice Semtín városrészében alapították a "Československá akciová továrna na látky výbušné" (Csehszlovák részvénytársaság robbanóanyagok gyártására) gyárát. 1928-ban alakult meg a testvérvállalata a "Synthesia" és 1934-ben átnevezték az egész gyárat "Explosia a.s."-re. 1946-ban államosították "Synthesia" néven, később átnevezték "Východočeské chemické závody n.p."-ra (Nyugat-Csehországi Vegyipari Vállalat). A 20. század 50-es, 60-as éveiben igen nagy fejlődésnek indult az üzem.

Ma "Synthesia, a.s." főképp cellulóz, pigment, festék és egyéb szerves anyagok gyártásával foglalkozik. 2300 személy dolgozik a gyárban, évi forgalma 2005-ben 3 570 mil. Kč. Az "Explosia, a.s." jelentős szereppel bír az Unióban mint robbanóanyagok gyára. Az 1950-es évek végén itt találták fel a plasztikbombát, ismertebb nevén a Semtex-et, melynek neve a városrész nevéből (Semtín) vezethető le.

Elektrotechnikai ipar

Az elektrotechnikai ipar elsősorban az új ipari zónában helyezkedik el, mely az ezredfordulón kezdett kiépülni Staré Čivice városrészben. A pardubicei egykori Tesla üzemből származnak a Tamara és Věra rádiólokátorok.

Foxconn

Információs technológiával foglalkozó vállalat. A chipek kivételével személyi számítógép alkatrészeket gyárt.

Panasonic

A Panasonic helyi gyára 2004-ben nyílt meg. Mobil telefonokat, autókba audio rendszereket gyárt az európai és Európán kívüli piacra. 1000 személyt foglalkoztat.

Élelmiszeripar

Pardubicen már évszázadok óta gyártják az egyik leghíresebb csehországi mézeskalácsot. Ezen kívül sörgyár, kávépörkölő és pékség van a városban.

Pardubicei sörgyár (Pivovar Pernštejn)

A helyi sörgyárat a 14. században alapították. A legnagyobb fejlődésen a 15. és 16. században ment át Pernsteini Vilmos ideje alatt. 1993-ban az államosított üzem részvénytársasággá alakult. Ma a Pernštejn sörgyár a kevésbé ismertek közé tartozik.

Közlekedés

Vasúti közlekedés

Pardubice jelentős vasúti csomópont Csehországban. A város területén nyolc vasútállomás és vasúti megálló található. A legnagyobb közülük a főpályaudvar (Pardubice hlavní nádraží). További állomások Pardubice – Rosice nad Labem, melyet nemrég újítottak fel. A város vasúti megálló: Pardubice – Opočínek, Pardubice – Svítkov, Pardubice – Pardubičky, Pardubice – Černá za Bory, Pardubice – Semtín a Pardubice závodiště (lóversenypálya), amely lóversenypályán rendezik évente a Pardubicei Nagydíjat (Velká pardubická).

Légi közlekedés

A Pardubicei repülőtér eredetileg katonai repülőtér volt. Ma egyaránt használják katonai és civil célra is. 2007 elején rendszeres vasárnapi járattal elindult Moszkva – Pardubice – Moszkva közlekedés.

Közutak

Pardubice fontos közúti csomópont. Itt találkozik az észak-déli I/37-es út, mely Hradec Králové-t (Königgrätz) köti össze Chrudimmal. Kelet-nyugati irányban szeli át a várost az I/36-os út, mely 2006 óta össze van kötve a D11 sztrádával (Prága-Hradec Králové (Königgrätz)). A város az utóbbi időkben igencsak küszködik a területén keresztülhaladó nagy forgalom miatt.

Sport

• 1874 óta Pardubicen minden ősszel (általában október közepén) megrendezik Európa egyik legnehezebb lóversenyét, a Velká pardubickát.
  • „A pardubicei akadályversenyek története 1874-től számítható [...] A versenypálya máig őrzi a múltat, több olyan árok, sövény és egyéb természetes akadály található itt, amely már a kezdeti időkben is útját állta a lovaknak és bátor lovasaiknak.” [1]
• A HC Moeller Pardubice jégkorong klub 2005-ben megnyerte a cseh extraligát.

Nevezetesebb események

• Velká pardubická (Pardubicei Nagydíj) – lóverseny
• Czech Open – a legnagyobb sakk-fesztivál a Földön (július)
• Pardubická juniorka – cseh ifi-tenisz bajnokság (augusztus)
• Pernštýnská noc (Pernsteini éjszaka) – városi ünnepségek (július)
• Festival smíchu (Nevető fesztivál) – a Pardubicei Színház fesztiválja (január)

Híres személyek

A város szülöttei

• Radek Baborák, cseh zenész
• Jiří Gruša, író és diplomata
• Dominik Hašek, cseh NHL-kapus
• Ota Janeček, cseh festő, grafikus és illusztrátor
• Jan Kašpar, cseh mérnök az első távrepülő pilóta
• Johann Franz Kempen, von Fichtenstamm báró, osztrák katonatiszt és a Gendarmerie alapítója
• Emil Artur Longen, cseh rendező, író, festő és dramaturg
• Tomáš Martinec, cseh jégkorongozó
• Vilém Mathesius, nyelvész, történész és anglista
• Jiří Kaufman, cseh futballista

A városban éltek

• Jiří Bartoška, cseh színész, itt élte gyerekkorát
• Vojtěch Cach, cseh író és drámaíró
• Jan Gebauer, cseh nyelvész és irodalomtörténész, itt járt iskolába
• Vladimír Páral, cseh író, vegyészmérnöki tanulmányait itt végezte

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1869 és 2024 között

Lakosok száma	8197	18 724	36 642	39 080	91 855	90 889	90 044	90 688	88 520	92 362
	1869	1890	1921	1950	1980	2001	2017	2019	2022	2024

Adatok: Wikidata

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Pardubice című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Pardubice témájú médiaállományokat.

• Pardubice város honlapja
• HC Pardubice
• Pardubice város információs oldalak