Pataki (település)
Pataki (1899-ig Potoka, szlovákul: Potoky) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.
Pataki (Potoky) | |||
![]() | |||
Pataki látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Sztropkói | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1551 | ||
Polgármester | Milan Vavrek | ||
Irányítószám | 091 01 | ||
Körzethívószám | 054 | ||
Forgalmi rendszám | SP | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 88 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 16 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 232 m | ||
Terület | 5,58 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Pataki weboldala | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Pataki témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésSztropkótól 6 km-re északra, az Ondava bal oldalán fekszik.
Története
szerkesztésA falut a vlach jog alapján alapították a 16. században és ruszin pásztorokkal telepítették be.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POTOKA. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Áspermont Uraság, lakosai ó hitüek, legelője, fája elég van, földgyének is 1/3 része meglehetős, harmadik osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Potoka, orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradal. ut. p. F. Orlichhoz egy órányira: 128 gör. kath. lak.”[3]
A trianoni diktátumig Sáros vármegye Felsővizközi járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 116, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 87 lakosából 83 szlovák volt.
2011-ben 92 lakosából 80 szlovák és 8 ruszin.
Nevezetességei
szerkesztés- Szent Paraskievy görögkatolikus fatemploma 1773-ban épült. Alacsony kőkerítés övezi. A templom mellett harangláb áll 1839-ből származó haranggal.
További információk
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.