Paul Le Guen

francia labdarúgó, edző
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. december 30.

Paul Le Guen (IPA: [pɔl lə ɡwɛn]) (Pencran, 1964. március 1. –) francia labdarúgó, edző. Edzői sikereit a Lyon csapatával érte el leginkább, ugyanis három egymást követő évben bajnoki címet szerzett a Ligue 1-ben a csapattal. Azonban elég gyengén teljesített a Stade Rennais, illetve a skót Rangers csapatában.

Paul Le Guen
Személyes adatok
Teljes névPaul Le Guen
Születési dátum1964március 1. (60 éves)
Születési helyPencran, Franciaország
Állampolgárságfrancia
Magasság186 cm
Poszthátvéd
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
1982–1983Franciaország Brest0(0)
1983–1989Franciaország Stade Brestois154(6)
1989–1991Franciaország Nantes76(1)
1991–1998Franciaország Paris Saint-Germain248(16)
Összesen478(23)
Válogatottság
1993–1995Franciaország Franciaország17(1)
Edzőség
IdőszakKlub
1998–2001Franciaország Rennes
2002–2005Franciaország Lyon
2006–2007Skócia Rangers
2007–2009Franciaország Paris Saint-Germain
2009–2010Kamerun Kamerun
2011–2015Omán Omán
2017–2018Törökország Bursaspor
2019–Franciaország Le Havre
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Le Guen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Labdarúgó pályafutása

szerkesztés

Hat évet játszott a Stade Brest csapatában, de neve leginkább a PSG csapatából ismert, itt ugyanis 7 évet húzott le, egy UEFA-kupa győzelmet gyűjtött be. Klubszinten összesen 478 mérkőzést húzott le.

Válogatottban

szerkesztés

17-szer szerepelt a francia válogatottban, legtöbbször sérülés hátráltatta a játékban. Tagja volt az 1994-es világbajnokságon szereplő keretnek Éric Cantonával és David Ginolával együtt. Pályafutását egy kameruni válogatott elleni mérkőzésen fejezte be 1998-ban.

Edzői pályafutása

szerkesztés

1998 és 2001 között volt a francia középcsapat menedzsere. Az ő edzősége alatt vált tehetséges labdarúgóvá El Hadji Diouf és Shabani Nonda. 2001-ben a klub hivatalos oldalán jelentette be, hogy elhagyja a csapatot. Ezek után egy évig nem kapott állást.

2002-ben Jacques Santini edző helyére hívták a francia élcsapatba, az ajánlatot elfogadta. Az első 9 mérkőzést megnyerte csapata, összességében az ő ideje alatt négy bajnoki címet zsebelt be a Lyon (bár az elsőnél csak a tavaszi szezonban ült a kispadon), valamint a Bajnokok Ligájában a negyeddöntőig menetelt a klub. Ezek után ismét egy évig nem edzősködött, habár mint másodedző, szerepelt a portugál Benfica, illetve a római Lazio kispadján, ezek után jelentette ki, hogy egykori csapatánál a Paris Saint-Germainnél szeretne edző lenni.[1]

2006. március 11-én megerősítette a skót Rangers csapata, hogy Alex McLeish vezetőedző helyére a fiatal Paul Le Guent ültetik,[2] aki hároméves szerződést kötött a csapattal.[3]

Elég gyengén kezdte karrierjét a klubnál, hiszen a skót csapat az első 10 hazai bajnokiját elbukta az új Ibrox Stadionban. Hasonlóként kezdte a klubnál, mint az egykori legenda, John Greig az 1978-79-es szezonban.[4]

November 8-án Le Guen csapata a Skót Ligakupa első fordulójában már kapitulált a másodosztályú St. Johnstone klubja ellen.[5]

2007. január 1-jén a menedzser megfosztotta a csapatkapitányi karszalagtól a klubot régóta szolgáló Barry Fergusont, mely a szurkolók körében felháborodást keltett. Az esetről elsőként a BBC Sport csatorna számolt be.[6]

Január 4-én bejelentette a Rangers vezetősége, hogy a francia edzőt elutasítják, ezzel Le Guen lett az a menedzser a csapatnál, aki a legrövidebb ideig szolgálta a klubot.[7]

Az egyik ismert újságíró, Graham Spiers számolt be leginkább Le Guen állapotáról (Paul Le Guen: Enigma (ISBN 1845962915)),[8] miszerint az edző nem érezte jó magát a klubnál, és elmondása szerint elbocsátása annak köszönhető, hogy az UEFA-kupában sem tudott helyt állni a csapata,[9][10] illetve annak, hogy a rutinos Barry Fergusont megfosztotta a csapatkapitányi karszalagtól.[9]

2007. január 15-én jelentette be a PSG klub vezetősége, hogy új menedzsert neveznek ki Paul Le Guen személyében, aki játékosként is szolgálta a klubot. Ezzel régi álma vált valóra, hiszen azt is tervezte, hogy edzői karrierje során a PSG csapatánál is szeretne lenni. Amikor megérkezett, a csapat a kiesés szélén állt a 17. helyen, azonban az edző megmentette a klubot a kieséstől, hiszen az év végén a 15. helyen zárták a bajnokságot.[11] Le Guen ezek után megszerezte a klubbal a Francia Ligakupát, ezzel biztossá vált, hogy marad. A csapat pedig győzelmével megszerezte az UEFA-kupában való részvételt is. Le Guen azonban nem hosszabbította meg szerződését a klubbal, új kihívásokat akart.[12]

Kameruni válogatott

szerkesztés

2009. júliusában Le Guen új szerződést írt alá öt hónapra, ezúttal a kameruni válogatott élére nevezték ki.[13] A csapat kijutott a 2010-es világbajnokságra, azonban az első csapat volt, melynél biztossá vált, hogy búcsúzik a tornától.[14] A csapatban megfosztotta a karszalagtól a veterán Rigobert Songot, Samuel Eto’o lett a csapat új kapitánya, de ez nem okozott feszültséget köztük és a szurkolók között sem. 2010. június 24-én bejelentette lemondását a menedzser.[15]

Ománi válogatott

szerkesztés

Bár a 2010-11-es szezonban néhány Ligue 1-ben szereplő csapat is felkereste, ő azonban az ománi válogatott ajánlatát fogadta el 2011. június 11-én.[16]

2019 júniusában a másodosztályú Le Havre vezetőedzője lett.[17]

Sikerei, díjai

szerkesztés

Edzőként

szerkesztés

  Lyon

  Paris Saint-Germain

Statisztika

szerkesztés

Edzőként

szerkesztés

2015. november 19. szerint

Csapat Nem. Kinevezés Lemondás Statisztika
M Gy D V Gy.a. (%)
Stade Rennais   1998 2001 121 53 22 46 43.80
Olympique Lyonnais   2002. július 1. 2005. június 1. 155 84 43 28 54.19
Rangers   2006. május 9. 2007. január 4. 31 16 8 7 51.61
Paris Saint-Germain   2007. január 15. 2009. június 1. 110 53 24 33 48.18
Kamerun   2009. július 1. 2010. június 24. 19 7 5 7 36.84
Omán   2011. június 27. 2015. november 19. 83 32 26 25 38.55
Összesen 519 245 128 146 47.21

Jelmagyarázat: Nem.: Nemzet M: Mérkőzés Gy: Győzelem D: Döntetlen V: Vereség Gy.a.: Győzelmi arány (%-ban megadott adat)

  1. Darren Tulett. „Le Guen's insight and analysis a real Plus for French TV”, Scotland on Sunday, 2006. május 21.. [2006. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2006. szeptember 22.)  (See "Life and Times of Le Guen": 2005-6)
  2. Murray’s moonbeam vision doomed to destruction right from the outset, The Times, 1 August 2007
  3. Rangers name Le Guen as manager”, BBC News Online, 2006. március 11. (Hozzáférés: 2006. szeptember 22.) 
  4. Andrew Smith. „Rangers faithful question whether Le Guen is tackling the problem”, The Scotsman, 2006. október 15. (Hozzáférés: 2006. október 15.) 
  5. Colin Duncan. „A Disaster Waiting To Happen”, Daily Record, 2006. november 9. (Hozzáférés: 2006. november 9.) 
  6. Gers strip Ferguson of captaincy”, BBC Sport, 2007. január 1. (Hozzáférés: 2007. január 1.) 
  7. Le Guen and Rangers part company”, BBC Sport website, 2007. január 4. 
  8. Paul Le Guen: Enigma – A Chronicle of Trauma and Turmoil at Rangers Archiválva 2011. május 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, Random House, ISBN 1845962915
  9. a b Smith hoping to continue Euro form. Metro. (Hozzáférés: 2011. május 15.)
  10. Ferguson wants more from Rangers. BBC, 2006. november 23. (Hozzáférés: 2011. május 15.)
  11. Le Guen returns to coach at PSG”, BBC Sport, 2007. január 15. 
  12. Le Guen verlässt Paris. Transfermarkt.de, 2009. január 30. [2009. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 6.)
  13. Le portail du Cameroun|Cameroon Portal. Cameroun Link. (Hozzáférés: 2009. július 22.)
  14. Indomitable Lions roar through to record sixth finals. ESPN, 2009. november 14. [2012. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 4.)
  15. 2010 World Cup profile: Cameroon. Sports Illustrated, 2010. január 21. (Hozzáférés: 2010. február 4.)
  16. Le Guen named as new Oman coach. FIFA official, 2011. június 11. [2013. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 30.)
  17. Légiósok: a Lyon háromszoros bajnoka lett Beséék edzője. NSO, 2019. június 9.

További információk

szerkesztés