Pavláth E. Attila

(1930–2024) magyar-amerikai vegyészmérnök
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. december 9.

Pavláth E. Attila (Budapest, 1930. március 11.2024. november 22.) amerikai magyar vegyészmérnök, kémikus, a kémiai tudományok kandidátusa (1955), a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A Magyar Kémikusok Egyesületének tiszteletbeli tagja.[5]

Pavláth E. Attila
Született1930. március 11.[1]
Budapest[1]
Elhunyt2024. november 22. (94 évesen)[2]
Állampolgársága
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Műszaki Egyetem (–1952)
Kitüntetései
  • Chemical Pioneer Award (1997)[3]
  • Charles Lathrop Parsons Award (2019)[4]


Életpályája

szerkesztés

1952-ben végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki Karán. 1952–1954 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanársegédje volt. 1954–1956 között a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutatóintézetének munkatársa volt. Az 50-es években együtt dolgozott a későbbi Nobel-díjas Oláh Györggyel is.

1956-ban elhagyta az országot. 1956–1958 között a kanadai McGill Egyetem vegyészeti karán végzett kutatásokat. 1958–1967 között kutatási osztályvezetőként dolgozott a Stauffer Chemicals Company-nál Kaliforniában. 1967-től az USA Földművelésügyi Minisztériumának kaliforniai intézetében (USDA) a kutatócsoport munkáját irányította.

2000-ben az Amerikai Kémiai Társaság elnöke volt. 2000-ben nyugdíjba vonult. 2002-ben kezdeményezésére alakult meg az Amerikai Kémiai Társaság Magyarországi Tagozata, amelynek örökös tiszteleti elnöke. 2004-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották.

Kutatási területe a fluorkémia és az agrokémia volt. Több mint 110 közlemény és 25 szabadalom, 3 könyv szerzője volt.

További információk

szerkesztés
  • Arany-, Gyémánt-, Vas- és Rubint-diplomások. Összeállította: Fodor Zsoltné, Kónya Éva. Budapest, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2002.