Pestszentimre

Pestszentimre egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt településeknek, jelenleg az egykori Pestszentlőrinccel együtt Budapest XVIII. kerületét alkotja.

Pestszentimre
Budapest XVIII. kerülete
Dr. Krepuska Géza présháza
Névváltozatok	Szentimre, Pestimre
Megszűnés	1950
Oka	Budapesthez csatolták
Ország	Magyarország
Elhelyezkedése
Pestszentimre Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 24′ 07″, k. h. 19° 11′ 17″47.402, 19.188
A Wikimédia Commons tartalmaz Pestszentimre témájú médiaállományokat.

Története

Pestszentimre egy 1930 előtti térképen

Pestszentimre területe a török hódoltság idején elnéptelenedett és Soroksár pusztájává vált. A 19. század végére alakult itt ki újra élő település Soroksárpéteri néven a gyorsan fejlődő Budapest közelségének köszönhetően.

Ennek a területnek az új birtokosai Lőwy Mór, fia Lövy Bernát, valamint annak sógora, Auspitz Mór lettek. A Nagykőrösi úttól Soroksár felé eső részt vásárolta meg Auspitz Mór, a Nagykőrösi úttól Pestszentlőrinc felé eső területet pedig Lövy Bernát és családja, itt hozták létre Újpéteri-majort, 1875 körül itt építették fel a Lövy-kastélyt (a mai Kastélydombi Általános Iskola mellett).

A területen továbbra is mezőgazdasági termelést folytattak.

Az 1890-es évek végén dr. Krepuska Géza fül-orr-gégész professzor, egyetemi tanár 17157 négyszögöles területet vásárolt a Lövy család birtokából (mai Szálfa-Erdősáv-Vezér-Tiszavirág utcák által határolt terület), amelyen országos hírű szőlészetet hozott létre, és 1896-ban itt építette fel emeletes présházát. Pestszentlőrincen, a mai Gilice tér mellett is voltak szőlői. A Nagykőrösi úttól Pestszentlőrinc felé eső területen, a Lövy család birtokán indult meg a parcellázás 1898-ban, Újpéteri-telep néven. (Ezen a részen homokos talaj volt, míg a másik oldal – az Auspitz-birtok – eléggé mocsaras, ingoványos terület.) Elsősorban a vasúton könnyen megközelíthető gyárak szegényebb munkásai vásároltak itt házhelyeket.

A Vasút utca-Irén (Kapocs)-Kisfaludy utcák és a gyáli határ közötti terület csak az 1930-as évek közepén épült be. Ezt megelőzően „Ládaváros”-ként emlegették, nincstelenek húzódtak meg itt, ládákból összetákolt kalyibákban.

A Kossuth Ferenc-telepet az Auspitz-család birtokán, a Nagykőrösi út másik oldalán alakították ki 1907-ben. Az érdeklődés felkeltésére mintaházakat építettek a felparcellázott területen.

Önállósodás

Pestszentimre Soroksártól elszakadva 1930-ban vált önálló községgé. Mindössze húsz évnyi önállóság után, 1950-ben, 22 másik településsel együtt Budapesthez csatolták, azóta a szomszédos Pestszentlőrinccel összevonva Budapest XVIII. kerületét alkotja.

Részei

Az egykori Pestszentimre területén ma Budapest városrészei közül az alábbiak találhatók:

• Almáskert
• Újpéteritelep
• Krepuska Géza-telep (régebben és a mai köznyelvben: Alacskai úti lakótelep)
• Halmierdő
• Belsőmajor
• Kossuth Ferenc-telep
• Erdőskert

Közlekedés

Közúti

Pestszentimrén halad át a Nagykőrösi út, ami egészen a Könyves Kálmán körútig halad befelé a városban, később Gyáli út néven. Ez az út az Használtcikk piactól befelé irányonként három forgalmi sávosra szélesedik, amin akadálymentesen és hamar meg lehet közelíteni a 16 km távolságra elhelyezkedő Belvárost. A Nagykőrösi út Gyálon Kőrösi út néven folytatódik.

Vasúti

Pestszentimrén halad át a Lajosmizsére vezető vasútvonal. Pestszentimrén a vasútnak két megállási pontja található, Pestszentimre felső, amely a Szálfa utca és a Nagykőrösi út kereszteződésében található. A másik, nagyobb és főbb állomás Pestszentimre vasútállomás, Pestszentimre központ, esetleg Pestszentimre alsó vasútállomás néven ismert.

Közösségi közlekedés

Autóbuszokkal és vonattal lehet megközelíteni. Pestszentimre vasútállomás a helyi közlekedés központja, innen indul, és itt halad át számos buszvonal.

• Pestszentimrén közlekedő nappali autóbuszjáratok: 54, 55, 84E, 89E, 94E, 166, 182, 184, 254E, 255E, 266, 282E, 284E, 294E
• Pestszentimrén van a Kőbánya-Kispestről induló a 182-es, 184-es, 282E és 284E buszok végállomása, ahonnan könnyen megközelíthető a város több pontja, például metróval. A 255E jelzésű autóbusz az Alacskai lakóteleptől egészen a Boráros térig közlekedik a reggeli és délutáni csúcsidőben.
• Pestszentimrén közlekedő éjszakai autóbuszjáratok: 950, 950A, 994, 994B
  • A 950-es és 950A busz Pestszentimrét és Rákospalotát köti össze, a Belvároson keresztül.
  • A 994-es és 994B busz a Nagykőrösi úton, a Dél-pesti autóbuszgarázs és Gyál között közlekedik, érintve Pestszentimre központját.

Híres pestszentimreiek

• Harasztÿ István magyar szobrász, a kinetikus művészet jelentős képviselője. A hazai mobil szobrászat közkedvelt alkotója
• Ilku János magyar fotóművész
• Kenéz László magyar szobrász, éremművész, grafikus, festő
• Zsíros Tibor, Zsizsi bácsi magyar kosárlabdázó (center), mesteredző

Források

• A Wikimédia Commons tartalmaz Pestszentimre témájú kategóriát.
• Budapest, XVIII. kerületi Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény