Peterdi Andor

(1881–1958) magyar költő, műfordító, újságíró
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 16.

Peterdi Andor, Pollák (Sopornya, 1881. május 28.Budapest, 1958. március 27.) költő, műfordító, újságíró.

Peterdi Andor
Élete
Született1881. május 28.
Sopornya
Elhunyt1958. március 27. (76 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
HázastársaVárnai Zseni
Gyermekei
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers
A Wikimédia Commons tartalmaz Peterdi Andor témájú médiaállományokat.

Életpályája

szerkesztés

Pollák Kálmán mészáros és Hecht Anna fia. Szülei Vágszeredre költöztek ahol gyermekéveit töltötte és három elemi iskolai osztályt végzett. 1889-ben apja elvált nejétől és Budapestre ment lakni. 1890-ben a község költségén küldték apjához, hogy ő nevelje és taníttassa; itt újrakezdte a tanulást ismét három elemi osztályban, ahol a magyar nyelvet is elsajátította.

1893-ban anyja is felkerült Pestre és mivel neki is szolgálatba kellett mennie, fiát pékinasnak adta, ahol 1894–95-ben első feléig maradt, azután szabóinasnak állt be, azonban 1896-ban ezt a mesterséget is otthagyta és gyalog ment Bécsbe. Onnét visszaküldték államköltségen Budapestre és beállt egy rőföskereskedésbe. Apja azonban 1898-ban egy mészáros barátjához adta inasnak és ott maradt 1901-ig. Felszabadulása előtt megbetegedett és egy évig betegeskedett.

1902-ben a nyarat az Alföldön töltötte és szeptemberben beiratkozott a Vígszínház színésziskolájába, amelyet 1904-ben végezett el. Pollák családi nevét Peterdire változtatta. Balassa Jenő is tanította és egyben ő volt az, aki Peterdi első verseskötetét kiadta. 1905-ben újságíró lett, 1909-ben házasságot kötött Várnai Zseni költőnővel. A Népszavába és egyéb baloldali lapokba írt cikkeket. A Petőfi Társaságnak 1916-ban lett a tagja, de nem sokkal később ki is lépett belőle. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak is.[1] A két világháború közötti időszakban műkereskedőként dolgozott, írásait az erdélyi Zsidó Jövő közölte. 1942-től az ellenállási mozgalomban tevékenykedett, 1945 után pedig visszavonult betegsége miatt. Lefordította Émile Verhaeren verseit (Budapest, 1917).

 
Várnai Zseni, Peterdi Andor és Peterdi Mária sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-1-8.

Fontosabb művei

szerkesztés
  • Szívem (Bp., 1904)
  • Új versek (Bp., 1906)
  • A föld énekel (Bp., 1919)
  • Őszi szélben vadmadár (Bp., 1936)
  • Üzenet (Válogatott versek 1905–1955, Bp., 1957)

További információk

szerkesztés