Pethő Sándor
Pethő Sándor (Pásztori, 1885. március 1.[3] – Balatonfüred, 1940. augusztus 25.)[4][5] magyar publicista, történész, a Magyar Nemzet alapító főszerkesztője.
| Pethő Sándor | |
 | |
| Született | 1885. március 1.[1][2] Pásztori |
| Elhunyt | 1940. augusztus 25. (55 évesen)[1][2] Balatonfüred |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Székely Lujza (1926–1940) |
| Gyermekei | Pethő Tibor |
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | baleset |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34-1-59) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pethő Sándor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
a róla elnevezett VI. kerületi utcában.
Életpályája
szerkesztésPethő György gazda és Cséry Mária fiaként született. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott, Nápolyban és Halléban végezte. 1909-től 1918-ig a budapesti VIII. kerületi állami főgimnázium történelemtanára volt, aztán kizárólag irodalmi és újságírói tevékenységet folytatott. 1912-ben szerkesztette az Élet című folyóiratot. 1918-ban egyik alapító tagja volt a Magyar Területvédő Ligának. A Magyarság című napilapnak előbb munkatársa, majd 1934-1938 között főszerkesztője volt. 1938-ban Hegedüs Gyulával alapítója és főszerkesztője lett a Magyar Nemzet című napilapnak, amely a hitleri nemzetiszocialista és a magyar szélsőjobboldali, nyilas mozgalmak elleni küzdelemben jelentékeny szerepet játszott. Számos történeti, politikai tanulmánya jelent meg különböző lapokban, köztük Bajcsy-Zsilinszky Endre Előőrs című politikai hetilapjában. Tanulmányaiban legitimista felfogásának megfelelően gyakran konzervatív, de németellenes álláspontot foglalt el. Később megvált a Magyar Nemzettől is. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.[6]
1940 nyarán autóbaleset áldozata lett a balatonfüredi Mussolini téren, nyaki gerinctörést szenvedett.
Első hitvese Tanács Margit volt, akit 1910. augusztus 18-án Kolozsvárott vett nőül, s ebből a házasságából született két gyermeke: Tibor és Mária. Második felesége Székely Lujza színésznő volt.[7]
Művei
szerkesztés- A római szent birodalom bomlásának okai és körülményei; Pannónia Ny., Győr, 1907
- Politikai arcképek. Az új Magyarország vezéregyéniségei; Élet Ny., Budapest, 1911
- Sorsok; Szt. István Társulat, Budapest, 1914
- A szabadságharc eszméi (Budapest, 1916, 1934)
- A szárazföldi háború mérlege. Függelékül a magyar és osztrák erőviszonyok mérlege; Táltos, Budapest, 1917
- Magyarország és az Entente-hatalmak 1848-1849-ben (Budapest, 1919)
- Világostól Trianonig. A mai Magyarország kialakulásának története; földrajzi rész Fodor Ferenc; Enciklopédia, Budapest, 1925
- Világostól Trianonig védelme. Válasz Nagy Miklós bírálatára; Enciklopédia, Budapest, 1926
- "Viharos emberöltő". Hét portrait; Stádium, Budapest, 1929
- Görgey Artúr (Budapest, 1930)
- A magyar Capitoliumon. A magyar királyeszme a Duna völgyében; Gellért Kiadóvállalat, Budapest, 1932
- A magyar nemzet története ősidőktől napjainkig (Asztalos Miklóssal, Budapest, 1933)
- A magunk útján (Budapest, 1937)
- Csillagos órák. 41 vezércikk; Globus, Budapest, 1939
- Egy kis nép nagy gondjai. Válogatott publicisztikai írások; Magvető, Budapest, 1985
- A szabadságharc eszméi; sajtó alá rend., tan. Závodszky Géza; Holnap, Budapest, 2000
- A magyar Capitoliumon. Pethő Sándor válogatott publicisztikája; vál., sajtó alá rend., tan., jegyz. Závodszky Géza; Akadémiai, Budapest, 2005
- Görgey Artúr; a hadműveletek leírása Julier Ferenc; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2006 (Studia militaria Hungarica)
- Műveinek katalógusa a SZTE Egyetemi Könyvtár állományából
Emlékezete
szerkesztés- Budapest VI. kerületében utcát neveztek el róla, ahol emléktáblája is található.
- Sírja Budapesten a Kerepesi temetőben található (34-1-59).
- 1992 óta évente átadják a Hemingway Alapítvány által alapított Pethő Sándor-díjat.
További információk
szerkesztés- Závodszky Géza: Závodszky Géza: A kolozsvári alma matertől a Magyar Nemzet rostrumáig. Pethő Sándor (1885–1940); Kronosz–MTT, Pécs–Bp., 2019 (Sziluett)[8]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/12146.htm, Pethő Sándor, 2017. október 9.
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Születési bejegyzése a szilsárkányi római katolikus keresztelési akv. 7/1885. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 10.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a balatonfüredi állami halotti akv. 34/1940. folyószáma alatt.
- ↑ Gyászjelentése (1940). (Hozzáférés: 2020. szeptember 10.)
- ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Székely Lujzával a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 862/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 10.)
- ↑ Archivált másolat. [2020. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
Források
szerkesztés- Schöpflin Aladár: Pethő Sándor
- Pethő Sándor
- A magyar Capitoliumon – Pethő Sándor válogatott publicisztikája. Szerk. Závodszky Géza. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2005
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
