Pforzheim

	Pforzheim
; Pforzheim címere	; Pforzheim zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Baden-Württemberg
Járás	Regierungsbezirk Karlsruhe
Polgármester	Gert Hager (SPD)
Irányítószám	75172–75181
Körzethívószám	07234; 07231;
Rendszám	PF
Testvérvárosok	Lista Gernika-Lumo (1989–); Saint-Maur-des-Fossés (1989–); Vicenza (1991–); Eszék (2008–); Irkutszk (2007–); Nevşehir (2007–); Częstochowa (2007–); Győr-Moson-Sopron vármegye (2007. május – );
	Népesség
Teljes népesség	128 992 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	1222 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	273 m
Terület	98,03 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 53′ 42″, k. h. 8° 42′ 18″48.895000°N 8.705000°EKoordináták: é. sz. 48° 53′ 42″, k. h. 8° 42′ 18″48.895000°N 8.705000°E
	Pforzheim Pozíció Baden-Württemberg térképén
	Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
	Pforzheim weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pforzheim témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Pforzheim 119 000 lakosú város Németország Baden-Württemberg tartományában.

Történelem

90-ben római polgárok erődítményt emeltek a város helyén, amelyet Portusnak hívtak. Úgy vélik, innen ered a város nevének első fele. 259-260-ban az erődítményt frank és alleman törzsek lerombolták. 1067-ben először említik a dokumentumok a várost IV. Henrik iratában Phorzheim néven. 1080 előtt a város vásári jogokat kapott. 1322-ben felépült a város első kórháza. 1549-ben egy tűzvész komoly károkat okozott a városban. Az első vasútvonal 1861-ben épült meg Wilferdingen és Pforzheim között. 1938 november 9-én- a Kristályéjszaka során megrongálták a pforzheimi zsinagógát. 1940-ben a város zsidó lakosságát a franciaországi Gursi koncentrációs táborba deportálták, ahol a 195 deportáltból 55 menekült meg. 1945-ben bombázások során legalább 17600 ember halt meg,^[2] és súlyos károk érték a várost, az épületek 83%-a megsemmisült. 1945 és 1965 között a város fokozatosan újjáépült. 1951-1952-ben 5 új híd készült el. 1968-ban egy tornádó során 2 ember meghalt, 200 megsérült, valamint több ezer ház megrongálódott. 1975. január 1-jén a város lakossága elérte a 100 000 főt,így nagyvárosi rangot kapott. 4 évvel később megnyílt a városi múzeum, 2000-ben pedig a galéria is.

Földrajz

A Fekete-erdő keleti részén fekszik. Legfontosabb folyói a Würm és a Nagold. Éghajlata kontinentális, az évi középhőmérséklet 11 °C, a nyári 21 °C, a téli 1 °C, hó gyakran hullik.

Politika

mandátumak a tanácsban (Gemeinderat) 2014

40 képviselő az alábbiak szerint:

Linke: 2

SPD: 6

Grüne: 5

FW: 2

UB: 2

WiP: 2

FDP: 3

CDU: 12

AfD: 4

Sonst.: 2

a két „másik“ (Sonstige):

1 OLEP
1 LBBH

Gazdaság

A város híres az ékszer- és az órakészítéséről, ezért aranyvárosnak is hívták. Ma ezek az iparágak már kisebb részt tesznek ki a gazdaságból, 11 000 embert foglalkoztatnak. Fontos a gépgyártás. A turizmus egyre nagyobb szerepet kap.

Közúti közlekedés

A várost érinti az A8-as autópálya.

Vasúti közlekedés

Bővebben: Pforzheim Hauptbahnhof

Oktatás

A műszaki és természettudományi egyetemnek 4600 hallgatója van. 1992-ben alakult. Az órakészítő- és kovácsszakiskolája egyedülálló Európában, sok külföldi diák jár az intézménybe.

Népesség

A város lakosságának 17,1%-a volt külföldi 5912 török, 3920 olasz, 3100-an pedig a volt Jugoszlávia területéről érkeztek.

Csatolt városrészek:

Brötzingen 1301 fő
Dillweißenstein 461 fő
Haidach 76 fő
Hagenschieß 1623 fő
Würm 822 fő
Hohenwart 492 fő
Büchenbronn 1114 fő
Huchenfeld 947 fő
Eutingen an der Enz

Látnivalók

Az Ékszermúzeum

A városi könyvtár

NDK-múzeum
Ásványmúzeum
Ékszermúzeum a Reuchlinhausban
Városi múzeum
Gasometer Pforzheim, gáztartályból kialakított kiállítóhely, melyben Yadegar Asisi ókori római témájú panorámája tekinthető meg
Szent Mihály katolikus templom
Szent Márton evangélikus templom
Brötzingeni evangélikus templom
Mecset

Média

A város két napilapja a Pforzheimer Zeitung és a Pforzheimer Kurier.

A város szülöttei

Johannes Reuchlin (1455–1522) filozófus
Stephan Heinrich von Häffner, Pforzheim város albírája (1609 – 1623)
Nikolaus Gerbel, humanista
Guillermo Kahlo (1871−1941) német származású mexikói fotóművész, Frida Kahlo festőművész apja
Dieter Kosslick, (* 30. Mai 1948), a berlini filmfesztivál igazgatója
Manfred Mohr festő, informatikus
Heinrich Otto Wieland, (1877–1957) Nobel-díjas kémikus, 1927
Fritz Todt, (1891–1942) építőmérnök, náci miniszter
Silke Lippok, úszónő

Sport

A város labdarúgócsapata az FC Pforhzeim. 1896-ban alapították, jelenleg az ötödosztályban szerepel. A brözingeni stadionban játszanak, amely 1913-ban épült és 20 000 fő befogadására alkalmas.