Philadelphia (Pennsylvania)

város Pennsylvania államban, Amerikai Egyesült Államok
(Philadelphia szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 20.
Ez a szócikk az amerikai városról szól, az ókori görög várost a Philadélphia szócikk tárgyalja.

Philadelphia a legnagyobb város Pennsylvaniában. A város köznyelven Phillyként, és Brotherly Love Cityként ismert. (A név a görög Φιλαδέλφεια, /fi.la.ˈdɛl.fɛj.a/, testvéri szeretet szóból ered.). Ez lakosságban és területben az ötödik legnépesebb város az Egyesült Államokban és a legnagyobb Pennsylvaniában. A város Washington, D.C. előtt az Egyesült Államok fővárosa volt.

Philadelphia
Philadelphia zászlaja
Philadelphia zászlaja
Philadelphia pecsétje
Philadelphia pecsétje
Becenév: „City of Brotherly Love”, „Philly”, „The Cradle of Liberty”, „The Quaker City”, „The Birthplace of America”, „The Cradle of the Nation”.
Mottó: „Philadelphia maneto” – „Let brotherly love continue”
Közigazgatási adatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
ÁllamPennsylvania
MegyePhiladelphia megye
Alapítás éve1682. október 27.
1701. október 25.
Irányítószám
Lista
  • 19019–19255
  • 19171
  • 19172
Körzethívószám
  • 267
  • 215
Testvérvárosai
Népesség
Népesség1 603 797 fő (2020. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség4201,8 fő/km²
Háztartások száma613 125
Egy főre jutó jövedelem29 644 $
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság12 m
Terület369,4 km²
- ebből vízi19,6 km²
IdőzónaEST (UTC-5)
Azonosítók
GNIS
GeoNames
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 39° 57′ 10″, ny. h. 75° 09′ 49″39.952778°N 75.163611°WKoordináták: é. sz. 39° 57′ 10″, ny. h. 75° 09′ 49″39.952778°N 75.163611°W
Philadelphia honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Philadelphia témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Demográfia

szerkesztés

Lakosainak száma 1 603 797 fő (2020. április 1.).[1]

A népesség alakulása 1790 és 2020 között
Lakosok száma
28 522
53 722
80 462
93 665
565 529
847 170
1 293 697
1 549 008
1 560 297
1 603 797
1790181018301840186018801900191020142020
Adatok: Wikidata

Philadelphia lakosság szerint a második legnagyobb város a keleti parton, és jelentős oktatási és kulturális központ. Philadelphia csak 46 mérföld New York délnyugati peremétől (a belvárosok hozzávetőleg 80 mérföld távolságra vannak egymástól).

A philadelphiai agglomeráció a negyedik legnagyobb az USA-ban, mintegy 5,8 millió emberrel.

A Fairmount Park a szomszédos Wissahickon Valley Parkkal együtt a legnagyobb egybefüggő városi park az Amerikai Egyesült Államokban.[2]

Philadelphia az egyik legrégebbi és történelmileg legjelentősebb város az Egyesült Államokban. A 18. században az Egyesült Államok legnépesebb városa, és London után a második legnagyobb angolul beszélők lakta település volt a világon.

Történelem

szerkesztés

Mielőtt az európaiak megérkeztek, a Delaware (Lenape Shackamaxon) őslakos város volt itt.

Philadelphia egy megtervezett város, amit William Penn alapított, 1682-ben. A város neve ógörög eredetű (Φιλαδέλφια), jelentése testvéri szeretet. Penn remélte, hogy a város az új gyarmatának, amit a szabadság és vallásos tolerancia elvein alapítottak, ennek a filozófiának modellje lesz. Az Egyesült Államok első állatkertjének és kórházának is Philadelphia nyújtott otthont.

Philadelphia az amerikai függetlenségi háború alatt a függetlenségi mozgalom egy jelentős központja volt. Itt írták a függetlenségi nyilatkozatot és az amerikai alkotmányt, a városban van az Independence Hall. A Tun Tavernt a városban hagyományosan annak a helyszínnek tartják, ahol 1775-ben az Egyesült Államok tengerészgyalogságát alapították. 1926-ban a város tartotta a Sesquicentennial Expositiont, hogy megünnepelje a nemzet 150. születésnapját. 1976-ban Philadelphia a részt vevő városok közül az egyik volt azokban az United States Bicentennial ünnepségekben, amelyek országszerte zajlottak.

Az United States Census Bureau szerint a város teljes területe 369,4-es km². Ebből 349,9 km² szárazföld és 19,6 km² (5,29%) víz.

A vízfelületek: a Delaware folyó, Schuylkill folyó, a Cobbs Creek, Wissahickon Creek, és Pennypack Creek. Philadelphiától északra van Montgomery megye; Bucks megye az északkeletre; Burlington County keletre; Camden County, New Jersey délkeletre; Gloucester County, New Jersey délre; és Delaware megye nyugatra.

Philadelphia éghajlatáról úgy vélik, hogy beleesik a párás szubtrópusi éghajlatzónába, bár ez talán az az Egyesült Államokban levő legészakibb város, ami ide sorolható. Mivel Philadelphia ennek az éghajlatzónának a messzi északi végén van, különösen a távoli külvárosai közül néhány északra és nyugatra, úgy vélik, hogy beleesik a párás kontinentális zónába. A nyarak jellemzően forrók és fülledtek, az ősz és tavasz általában enyhék, és a tél hideg, bár ritkán nagyon hideg. Csapadékeloszlás az éven keresztül majdnem egyenletes.

Philadelphia éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)4,66,611,517,723,228,230,629,625,619,213,37,118,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−3,6−2,51,36,712,217,620,619,915,79,14,0−1,18,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)77679691948711189968176901054
Havi napsütéses órák száma1551552012162452702752602192041561362492
Forrás: NOAA


A legmagasabb hőmérséklet rekordon 41 °C volt 1918. augusztus 7-én. A korai ősz és késői tél általában legszárazabbak. Február 69,8 mm átlagos csapadékkal a legszárazabb hónap.

Demográfiai jellemzők

szerkesztés
Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
179028 522
180041 22044,5%
181053 72230,3%
182063 80218,8%
183080 46226,1%
184093 66516,4%
1850121 37629,6%
1860565 529365,9%
1870674 02219,2%
1880847 17025,7%
18901 046 96423,6%
19001 293 69723,6%
19101 549 00819,7%
19201 823 77917,7%
19301 950 9617%
19401 931 334−1%
19502 071 6057,3%
19602 002 512−3,3%
19701 948 609−2,7%
19801 688 210−13,4%
19901 585 577−6,1%
20001 517 550−4,3%
20101 526 0060,6%

A 2010. évi népszámlálás szerint 1 526 506 személy, és 577 488 háztartás él a városban. A népsűrűség 4337,3/km². A város etnikai összetétele 41,0% fehér, 43,4% afroamerikai, 6,3% ázsiai, 0,5% amerikai őslakos. A latin-amerikai származású emberek a lakosság 12,3%-át tették ki.

Philadelphia két jelentős napilapja The Philadelphia Inquirer és a Philadelphia Daily News, mindkettőt a Philadelphia Media Holdings L.L.C birtokolja. A Philadelphia Inquirer, amit 1829-ben alapítottak, a harmadik legrégibb életben maradó napilap az USA-ban.

A városban találhatunk sok múzeumot, mint például a Fine Arts Pennsylvania Academyjét és a Rodin Museumot, amely Auguste Rodin műveinek a Franciaországon kívüli legnagyobb gyűjteménye. A városnak jelentős képtára van, a Philadelphia Museum of Art, az Egyesült Államokban levő képtárak közül az egyik legnagyobb. Philadelphia jelentős tudományos múzeumai között tartják számon a Franklin Institute-ot, ami tartalmazza a Benjamin Franklin National Memorialt, valamint az Archaeology and Anthropology Pennsylvania Museum Egyetemet. A történelmi múzeumok: a National Constitution Center és az Eastern State Penitentiary.

1985. július 13-án Philadelphia rendezte a Live Aid koncertet a JFK Stadionban.

Televízió és film

szerkesztés

Philadelphiában játszódó filmek:

Philadelphiában játszódó sorozatok:

Sportélete

szerkesztés
Csapat Sport Bajnokság Aréna
Philadelphia Phillies baseball Major League Baseball Citizens Bank Park
Philadelphia Eagles amerikai futball National Football League Lincoln Financial Field
Philadelphia 76ers kosárlabda National Basketball Association Wells Fargo Center
Philadelphia Flyers jégkorong National Hockey League Wells Fargo Center
Philadelphia Union labdarúgás Major League Soccer Subaru Park
Philadelphia Wings lacrosse National Lacrosse League Wells Fargo Center

Közlekedés

szerkesztés

A város fő tömegközlekedési eszköze a philadelphiai metró hálózata.

Repülőterek

szerkesztés

Két repülőtér szolgálja Philadelphiát: a Philadelphia International Airport (PHL) a város déli határában, és Northeast Philadelphia Airport (PNE). A Philadelphia International Airport menetrendszeri hazai és nemzetközi légi közlekedést nyújt, amíg Northeast Philadelphia Airport általános és vállalati repülést szolgál.

A város szülöttei

szerkesztés

Testvérvárosok

szerkesztés

Philadelphiának tizenöt testvérvárosa van.

Philadelpia belvárosának egy képe
  1. a b 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
  2. 2014 City Park Facts. tpl.org pp. 9, 25, 28. The Trust for Public Land. (Hozzáférés: 2019. december 21.)

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó oldalak

szerkesztés