Piperazin
Piperazin[1] | |||
IUPAC-név | piperazin | ||
Más nevek | hexahidropirazin; piperazidin; dietilén-diamin | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 110-85-0 | ||
PubChem | 4837 | ||
ChemSpider | 13835459 | ||
DrugBank | DB00592 | ||
KEGG | D00807 | ||
ChEBI | 28568 | ||
ATC kód | P02CB01 | ||
Gyógyszer szabadnév | piperazine | ||
| |||
| |||
InChIKey | GLUUGHFHXGJENI-UHFFFAOYSA-N | ||
UNII | 1RTM4PAL0V | ||
ChEMBL | 1412 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C4H10N2 | ||
Moláris tömeg | 86,14 g/mol | ||
Megjelenés | fehér kristály | ||
Sűrűség | 1,1 g/cm³ | ||
Olvadáspont | 106 °C | ||
Forráspont | 146 °C | ||
Oldhatóság (vízben) | 150 g/l (20 °C-on) | ||
Savasság (pKa) | 9,8 | ||
Lúgosság (pKb) | 4,19 | ||
Farmakokinetikai adatok | |||
Fehérjekötés | 60–70% | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Xn | ||
NFPA 704 | |||
R mondatok | R34 R42/43 R52 R62 R63 | ||
Lobbanáspont | 65 °C | ||
Rokon vegyületek | |||
Rokon vegyületek | pirazin, piperidin | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A piperazin telített heterogyűrűs vegyület. Féreghajtó gyógyszerként és gázmosókban használják. Származékai között számos fontos vegyület – elsősorban gyógyszerhatóanyagként használt – található.
Fizikai/kémiai tulajdonságok
szerkesztésSzíntelen, sós ízű, erősen higroszkópos pikkely alakú kristályok. Vízben, alkoholban, glikolokban oldódik, éterben nem. Erős bázis. Savakkal jól kristályosodó sókat képez, melyek enyhén savas kémhatásúak. Megköti a levegő szén-dioxidját. Hidrátja 6 vízmolekulát tartalmaz.
LD50-értékek (mg/tskg):
- patkány, szájon át: 2600
- nyúl, bőrön át: 8300
- ember, szájon át: 5000 mg/tskg. A túladagolás izomfáradságot és -görcsöket, valamint légzési nehézséget okoz.
Előállítás
szerkesztésFelhasználás
szerkesztésKözbenső termék korróziógátlók, rovarirtók, kaucsuk segédanyagok, vulkanizációs gyorsítók, poliamid gyanták és poliolok előállításakor. Katalizálja a poliuretánok képződését (például a poliuretán habokét).
Számos gyógyszerhatóanyag előállításához használják: ofloxacin és más kinolon(en) típusú antibiotikumok, fenotiazinok (nyugtatók, elmebaj elleni szerek), féreghajtók, de ide tartozik a szildenafil is.
A kromatográfiában tisztításra, és keverékek pH-alapú elválasztására használják.[2]
Féreghajtó gyógyszer
szerkesztésOrsógiliszta (Ascaris lumbricoides) és az Enterobius vermicularis nevű fonalféreg ellenszere. Csökkenti a féreg izmainak acetilkolinra adott reakcióját az ideg–izom ingerületáttevődésnél, amitől az nem tud megtapadni a bél falán. Ezen kívül kötődik a parazita izmainak sejthártyáiban levő GABA-receptorokhoz(en), amivel túlpolarizálja az idegvégződéseket. Ettől a parazita izmai elernyednek, és az megbénul. A bénult parazitát a normál bélmozgás élve távolítja el a szervezetből.
A piperazint 1950 óta alkalmazzák az állatgyógyászatban. Embereknek (elsősorban gyermekeknek) a 19. század vége óta adták, és néha még ma is használják, ha az újabb szerek valamiért nem elég hatékonyak. Legnagyobbrészt változatlanul ürül a vizelettel, de kis mennyiségben nitrozo-piperazint, és nyomokban N,N'-dinitrozopiperazint is kimutattak azoknál, akik szedték. A piperazin fennmaradó részének a sorsa ismeretlen.
Allergiás reakciókat válthat ki a bőrön és a nyálkahártyákon, ezért szorult vissza a használata. További mellékhatások, melyek a kísérletek során csak néhány gyermekeknél jelentkezett: csalánkiütés, hányinger, hasmenés.
A piperazin igen kevéssé toxikus. Nem mutagén; rákot csak nátrium-nitrit egyidejű adása esetén okozott állatkísérletekben. (A nitrozo-piperazin nitritek hatására keletkezik.)
Szájon át kedd szedni tabletta, kapszula vagy „kanalas orvosság” formájában, vagy inhalációval (belélegzéssel). Az adagja szájon át 22–66 mg/tskg (vízmentes piperazinnal számítva) egy hétig, majd egy hét szünet után újabb egy hétig.
A piperazin igen sok gyógyszerkészítményben megtalálható önállóan, hidrát és sók formájában (leggyakrabban adipát, citrát és hidroklorid) és kombinációkban is.[3] Magyarországon nincs forgalomban.[4] A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben három néven hivatalos:
Piperazin-adipát | Piperazini adipas |
Piperazin-citrát | Piperazini citras |
Piperazin-hidrát | Piperazini hydricum |
Gázkezelés
szerkesztésA piperazint gázkezelőkben metil-dietanolaminnal(en) együtt szén-dioxid eltávolítására használják. A piperazin gyorsan megköti a szén-dioxidot (karbamát vagy dikarbamát keletkezik). A karbamátszint növekedésével a piperazin átadja a szén-dioxidot az MDEA-nak, és ezzel képessé válik újabb CO2-molekula felvételére.
Az MDEA-t eredetileg kén-hidrogén eltávolítására fejlesztették ki. Bár képes felvenni a gáz szén-dioxidtartalmának egy részét, sohasem szánták erre a célra. Piperazinnal való kombinálása számos előnnyel jár a többi szén-dioxid-tisztító eljárással szemben:[5] nagyobb tisztaságú gáz állítható elő, a gázmosó berendezésben kisebb keringtetési sebesség szükséges, és kevesebb hő keletkezik.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Merck Index, 11th Edition, 7431.
- ↑ Piperazine (CAS 110-85-0) (Santa Cruz Biotechnology)
- ↑ Piperazine (Drugs-About.com)
- ↑ Az OGYI adatbázisában még a hatóanyag sem szerepel.
- ↑ Pl. etanol-amin(en), dietanol-amin(en) vagy metil-etil-amin (ChemSpider)
Források
szerkesztés- Piperazine (Wiley Online Library)
- Dr. Otto-Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Műszaki Könyvkiadó, 1983., 3. kötet, 714. oldal. ISBN 963-10-3269-8
- Piperazine[halott link] (European Chemicals Bureau)
- Piperazine[halott link] (MIMS; ingyenes regisztráció szükséges)
- Piperazine (Sigma-Aldrich, Biztonsági adatlap)
- Piperazine (DrugBank)
- PIPERAZINE Archiválva 2018. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (EMA)
- The Contactor (Optimized Gas Treating, Inc.)
- Piperazine Chips[halott link] (BASF)
- Piperazine (peteducation.com)
- Piperazine (Veterinary Drug Handbook-Client Information Edition)
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek szakvéleménynek. Gyógyszer szedése előtt orvosi és/vagy gyógyszerészi konzultáció szükséges. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |