Plantagenêt-ház
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Plantagenêt-házat szokás második Anjou-háznak, vagy Angevin-dinasztiának is nevezni. Eredetileg egy francia grófi család volt, akik Anjou tartományban uralkodtak, később megörökölték Normandiát (1144–1204 és 1415–1450) és az Angol Királyságban is uralkodtak (1154–1399), illetve megszerezték a Jeruzsálemi Királyságot is (1131–1205).
| Plantagenêt-ház | |
 | |
| A Plantagenêt-ház (uralkodói kékkel jelölve) leszármazási táblázata (spanyol nyelven) | |
| Alapító | Fulcois du Perche († 10. század) |
| Utolsó tag | A dinasztia mellékága a York-ház volt, mely csak 1499-ben halt ki. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Plantagenêt-ház témájú médiaállományokat. | |
A Plantagenêt nevet eredetileg Plante Genest-nek, Plantegenest-nek vagy Plantaginet-nek írhatták. A név Anjou Gottfriedtől, II. Henrik angol király apjától ered. A legvalószínűbb feltevés az, hogy Gottfried a sisakján egy rekettyeágat hordott, hogy sikeresebb legyen a vadászatban. Innen származik a „Plantagenet” név.
Az angol uralkodóházból 1154 és 1485 között 14 király került ki. Közülük hat tartozott az oldalági York-házhoz, illetve a Lancaster-házhoz. A család a Godofréd, Anjou grófja (†1151) és Matilda császárné, I. Henrik leánya között köttetett házasságból eredt.
Egyes történészek az Anjou-ház vagy Angevin-dinasztia elnevezést II. Henrikre és 13 utódjára alkalmazzák, mások csak őrá és fiaira (I. Richárd és János). Később jobb név híján ez utóbbiak utódait – I., II., és III. Edwardot – nevezték Plantagenetnek. A név hivatalos használatának első bizonyítéka 1460-ból maradt fenn, amikor Richárd, York hercege Richard Plantagenet néven lépett fel trónkövetelőként.
III. Edward örököse, a Fekete Herceg után csak egy fiú maradt, aki nagyapját követve II. Richárd néven lépett trónra. Halálával (1400) a családnak ez az ága kihalt. Lionelnek, Edward második életben maradt fiának egy lánya volt, Philippa, aki March III. earljéhez ment feleségül, ezzel családjára ruházva a trónöröklés jogát. Ám Genti János, a sorban a következő fiú, aki házassága révén a Lancaster hercege címet is megszerezte, felélesztette a családot, amely John fiának, IV. Henriknek - Richárd lemondatását követő - trónra lépésével hatalomra jutott.
III. Edward negyedik fia, Edmund of Langley, aki 1385-ben lett York hercege, megalapította a York-házat. Két fia született, egyikük, Edward, York második hercege, Agincourt-nál esett el. A másik azonban, Richard, Cambridge earlje, aki Philippa lányát, Lionel unokáját és örökösét vette el, megszerezte a York-ház számára az utódlás jogát.
Fiuk és VI. Henrik (IV. Henrik unokája) között, illetve az ő fiaik és utódaik között zajlott a rózsák háborúja néven ismert dinasztikus küzdelem, melynek során mindkét ágból többen elestek. A háború a York-ház utolsó uralkodójának, III. Richárdnak, Tudor Henriktől Bosworth Fieldnél elszenvedett vereségével ért véget, amely után a győztes VII. Henrik néven lépett a trónra, és megalapította a Tudor-házat.
A Plantagenet-ház utolsó törvényes és egyenes ági tagját, Edwardot, Warwick grófját, aki Richard yorki herceg unokája volt, 1499-ben végezték ki.
