Plesz Antal

Plesz Antal (Sásd, 1930. május 19. – Budapest, 2014. január 12.) Széchenyi- és Ybl Miklós-díjas építész.

Plesz Antal
Született	1930. május 19. Sásd
Elhunyt	2014. január 12. (83 évesen) Budapest
Neme	férfi
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Plesz Katalin
Foglalkozása	építész
Kitüntetései	Ybl Miklós-díj (1975) Steindl Imre-díj (2001) Széchenyi-díj (2009)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Apja kőműves mester volt, aki autodidakta módon képezte magát. Jól rajzolt, éjszaka tervezett, nappal dolgozott, és irányított az építkezéseken. A mintegy száz lakóház, melyet Sásd környékén épített, nagyobbrészt ma védett épületek. Ehhez kiváló csapatot szervezett, ahová csak felvételivel lehetett bejutni. Ebben a légkörben fia már ötévesen elkötelezettje lett a szakmának.

A környéki egytantermes elemi iskolába járt, majd a dombóvári gimnázium után 1948-ban a Pécsi Felső Építőipari Iskolát végezte el. 1948–1949-ben építkezéseken, valamint a komlói bányában segédmunkásként kezdte pályafutását. 1949–1950-ben a Közületi Ingatlanközpont építész-technikusa volt.

A Budapesti Műszaki Egyetem Építész Karán 1956-ban szerzett diplomát. A MÉSZ (Magyar Építőművészek Szövetsége) Mesteriskoláját 1960-ban végezte el.

1951-től a KÖZÉPTERV-nél Nyiri István, az IPARTERV-ben Schall József és Kiss Ferenc mesterei révén szembesült a mindenkori feladatokkal. Lauber László és dr. Szendrői Jenő neve említendő, még akik kreativitására hatottak. Farkaslyukon Cserba Dezsővel kohósalak falazatú lakóházakat fejlesztett ki. Ugyanilyen módszerrel készült 200-200 bányászlakóház Komlón és Zircen is.

Miskolcon 1964-től 1976-ig dolgozott az ÉSZAKTERVnél. Különböző munkák tervezése mellett az újraindult Mesteriskola életében is (1970–1984) hét cikluson keresztül oktatott. Tehetséges fiatalokkal került kapcsolatba: Bodonyi Csaba, Bán Ferenc, Ferencz István és mások. A Miskolci Tervező Vállalat főépítészeként csaknem minden jelentős munkában inspirátorként vett részt.

Fontosabb munkái: a sok huzavonával elkészült miskolctapolcai Juno üdülőszálló, a sok-sok kompromisszummal megvalósult művészlakások (a nyolcadik változat épült meg), a BVM miskolci és bodrogkeresztúri gyárainak fejlesztési terve és a mályi Borkombinát.

Fentieken túl rövidebb ideig dolgozott a LAKÓTERV-ben, ZALATERV-ben, a MÁV Tervező Intézetben és a MÁV mérnök főtanácsosa is volt. 1990-től magántervező.

1975-ben Ybl Miklós-díjban részesült, majd számos nívódíj után 1997-ben Kotsis Iván-emlékérmes lett és tiszteletbeli doktorrá (Magister Honoris Causa) avatták. 1998-ban díszpolgárává választotta Sásd városa, 2001-ben Steindl Imre-díjjal, 2009-ben Széchenyi-díjjal jutalmazták. 2000-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Plesz építészi, illetve életfelfogásának fontos elemeit a következő szavakban foglalta össze önéletrajzi könyvében:

• Az építés ember-építéssel kezdődik, az autonóm emberé;
• A mestertől emberi tartás és szakma egyaránt tanulható;
• A mestert tanítványai választják és becsülik;
• A mester nem a tömeget menti, de az egyént nemesíti;
• Mesterré az önjelölés és közönségsiker nem emel;
• Az a tanítvány válik mesterré, aki többet ad tovább;
• A műhely szelleme bizalomra és kölcsönös felelősségre épül;
• A műhelyben a meggyőzés eszköze a beláttató értelem;
• A műhelyben a feladat ürügy, a tudás eszköz csupán;
• A műhelyben nincs „munkafegyelem”, de munka van és fegyelem;
• A műhelyben nincs „korkülönbség”, csak kor és különbség;
• A műhely a munka, a játék, az alkotás és hangulatteremtés ünnepi helye.

Díjai, elismerései

• 1975. Ybl Miklós-díj
• 1997. DLA. HC. (Doctor of liberal arts – magister honoris causa)
• 1997. Kotsis Iván-érem
• 1998. Sásd város díszpolgára
• 2001. Steindl Imre-díj
• 2008. Pro Urbe Miskolc díj
• 2008. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje
• 2009. Széchenyi-díj

Fontosabb művei

• 1956–1957. Komlói, zirci, farkaslyuki földszintes bányászlakóházak
• 1961–1962. Zalaegerszegi Közgazdasági Technikum bővítése
• 1962. Nagylengyeli Olajos Irodaház
• 1963–1964. Gyermekintézmények, rendezési tervek
• 1963–1964. Veszprémi 16 tantermes gimnázium és 8 tantermes általános iskola
• 1964–1976. Miskolctapolcai Juno szálló
• 1964-1976. Miskolci művésztelep, kazincbarcikai Vegyipari Automatizálási Főiskola, mályi Borkombinát, Miskolc déli városrésze, összekötő városrészének beépítési terve, BVM miskolci gyára, bodrogkeresztúri rekonstrukció
• 1978–1980. Nyugati pályaudvar és környékének rendezési terve
• 1991–1992. Budapest, II. Kerületi Önkormányzat székházbővítési terve
• 1996–1997. Aquincumi katonai amfiteátrum terve
• 2000. Aquincumi amfiteátrum megújítási terve
• 2001. Zsámbéki premontrei romtemplom megújítási terve

Publikációi

• 1951–56. A vidéki sajátházépítés vizsgálata (Kiss Ferenccel)
• Gépgyárak tervezése ipari építészeti kézikönyv
• Plesz Antal; Kijárat, Budapest, 2004 (Vallomások... architectura sorozat)

Források

• Plesz Antal: Vallomások
• Architeca Hungarica
• Plesz Antal. Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia adatlapja Archiválva 2021. szeptember 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Magyar Művészeti Akadémia adatlapja
• Plesz Antal építész Steindl-díjas. Építészfórum, 2001. november
• Kerényi József (bev.): Plesz Antal és köre. Új Magyar Építőművészet. 1999/4. sz. 8-17. p.

További információk

• Úgy maradt… a Plesz Antal fő műveként számontartott Juno Hotel
• Schéry Gábor (főszerk.): Évek, művek, alkotók. Ybl Miklós-díjasok és műveik: 1953–1994 (Budapest: ÉTK, 1995)
• Schéry Gábor (főszerk.): A magyar tervezőirodák története (Budapest: ÉTK, 2001)
• Műhelymunka. Plesz Antal N&n Galériában rendezett kiállítása (2003. január 29. – 2003. február 16.)
• Plesz Antal építész Steindl Imre-díjas. ÉPÍTÉSZFÓRUM. (2001. november) Archiválva 2010. január 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Széchenyi-díj – Plesz Antal építészmérnök. Kultura.hu
• Sz. Szilágyi Gábor: Euro-City Budapest. Beszélő. 2003. 3. sz.
• A Műhely szelleme. WérGida
• Moldova György: Érik a vihar: Riport Miskolcról. I. kötet. Archiválva 2014. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben Budapest: Urbis Könyvkiadó, 2009.