Pocoknyúlfélék
A pocoknyúlfélék (Ochotonidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a nyúlalakúak (Lagomorpha) rendjébe tartozó család. A családot csak a 18. században fedezték fel; egyetlen neme a pocoknyúl (Ochotona).
Pocoknyúlfélék | ||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Oligocén – jelen | ||||||||||||||||||||||||||
Amerikai pocoknyúl (Ochotona princeps)
| ||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Pocoknyúlfélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Pocoknyúlfélék témájú médiaállományokat és Pocoknyúlfélék témájú kategóriát. |
A család egyetlen nemébe 30 faj tartozik. A korábban idesorolt Prolagus nem fajait manapság új családba, a Prolagidae családba helyezték át.
Előfordulásuk
szerkesztésAz észak-amerikai fajok a Sziklás-hegységben élnek északon Alaszkáig és Yukonig (az ún. kanadai faunavidéken). Az ázsiai fajok Ázsia sztyeppéin és hegységeiben fordulnak elő, nyugaton a Volgáig.
Megjelenésük
szerkesztésTesthosszuk fajtól függően 12-25 centiméter között változik, csak így a testtömegük is, amely 100-400 gramm lehet. Ezeket a kicsi, tengerimalachoz hasonlító állatokat rövid bunda, széles, kerek fül és a farok hiánya jellemzik. Prémjüknek színe a szürkéstől a vörösbarnáig terjed.
Életmódjuk
szerkesztésA pocoknyulak egyedül, párban, családban vagy kolóniában élnek. Ha veszély közeledik magas füttyöt hallat. A pocoknyulak úgy készülnek fel a télre, hogy nagy mennyiségű növényt gyűjtenek, a napon megszárítják, majd „szénakazal” formájában az odú közelében tárolják. Táplálékuk sokféle növényből áll. Fajtól függően 4-6 évig élnek.
Szaporodásuk
szerkesztésAz ivarérettség elérése fajtól függően különbözik 1-12 hónap között. A párzási időszak tavasztól nyárig tart. A vemhesség 20-30 napig tart, ennek végén fajtól függően 1-13 utód születik. A kölykök 6-7 grammosan jönnek a világra, öt nap elteltével megduplázzák súlyukat. 8-9 nap múlva nyílik ki a szemük. A kicsinyeket anyjuk három hétig szoptatja, 3-4 nappal később pedig már elhagyják a fészket.
Rendszerezés
szerkesztésA család többek között az alábbi nemet, alnemeket és fajokat foglalja magában.
- Ochotona (Link, 1795) – 30 faj
- Pika alnem, északi pocoknyulak, 8 faj
- Szibériai pocoknyúl (Ochotona alpina)
- Ezüstös pocoknyúl (Ochotona argentata)
- Galléros pocoknyúl (Ochotona collaris)
- Hoffmann-pocoknyúl (Ochotona hoffmanni)
- Északi pocoknyúl (Ochotona hyperborea)
- Pallas-pocoknyúl (Ochotona pallasi)
- Amerikai pocoknyúl (Ochotona princeps)
- Turuchan pocoknyúl (Ochotona turuchanensis)
- Ochotona alnem, pusztai pocoknyulak, 9 faj
- Gansui pocoknyúl (Ochotona cansus)
- Feketeajkú pocoknyúl (Ochotona curzoniae)
- Rövidfarkú pocoknyúl (Ochotona dauurica)
- Tsing-ling pocoknyúl (Ochotona huangensis)
- Nubra pocoknyúl (Ochotona nubrica)
- Kisfülű pocoknyúl (Ochotona pusilla)
- Afgán pocoknyúl (Ochotona rufescens)
- Hegyi pocoknyúl (Ochotona thibetana)
- Thomas-pocoknyúl (Ochotona thomasi)
- Conothoa alnem, hegyvidéki pocoknyulak, 13 faj
- Szirti pocoknyúl (Ochotona erythrotis)
- Forrest-pocoknyúl (Ochotona forresti)
- Gaoligong pocoknyúl (Ochotona gaoligongensis)
- Glover-pocoknyúl (Ochotona gloveri)
- Himalájai pocoknyúl (Ochotona himalayana)
- Ili pocoknyúl (Ochotona iliensis)
- Kozlow-pocoknyúl (Ochotona koslowi)
- Ladak-pocoknyúl (Ochotona ladacensis)
- Nagyfülű pocoknyúl (Ochotona macrotis)
- Muli pocoknyúl (Ochotona muliensis)
- Fekete pocoknyúl (Ochotona nigrita)
- Alhavasi pocoknyúl (Ochotona roylei)
- Sziklamászó pocoknyúl (Ochotona rutila)
- Pika alnem, északi pocoknyulak, 8 faj
Források
szerkesztés- ITIS szerinti rendszer besorolása
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).