Podumci

falu Horvátországban, Šibenik-Knin megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. november 16.

Podumci falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Unešićhez tartozik.

Podumci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségUnešić
Jogállásfalu
Irányítószám22323
Körzethívószám(+385) 022
Népesség
Teljes népesség68 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság305 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 44′ 43″, k. h. 16° 08′ 14″43.745274°N 16.137218°EKoordináták: é. sz. 43° 44′ 43″, k. h. 16° 08′ 14″43.745274°N 16.137218°E
SablonWikidataSegítség

Šibeniktől légvonalban 19, közúton 26 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re nyugatra Dalmácia középső részén a Zagorán, Unešić és Mirlović között félúton fekszik.

Története

szerkesztés

Amint azt Toma főesperes is feljegyzi a kora középkorban Ostrogašica és Podumci területén együtt éltek az óhorvátok a gótokal, akik között nem is tesz különbséget. Ezt a népességet valószínűleg a tatárjárás vihara számolta fel és később helyükre elszlávosodott vlach pásztornépek települtek.[2] A középkorban a Kosevićai Szent János plébániához tartozó Zvoničac falu állt ezen a területen. Zvoničac várát a Nepilićek építették és 1415-ben egy török támadás során pusztult el. A falut környező településekkel együtt 1522-ben szállta meg a török és csak a 17. század végén szabadították fel a velencei seregek. A török uralom idején területe a Klisszai szandzsák része volt. Ebben az időszakban a keresztény hívek szolgálatát a visovaci ferences atyák látták el. A török uralom után a mirlovići plébániához került és ma is hozzá tartozik.[3] A település 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 184, 1910-ben 120 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A délszláv háború során a település mindvégig horvát kézen volt. 2011-ben 91 lakosa volt, akik főként földműveléssel és állattartással foglalkoztak.

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
184 184 171 125 135 120 135 178 199 204 212 251 161 173 107 91

További információk

szerkesztés