Pozsonysárfő
Pozsonysárfő (szlovákul Blatné, korábban Šarfia) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Szenci járásban.
| Pozsonysárfő (Blatné) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Pozsonyi | ||
| Járás | Szenci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1245 | ||
| Polgármester | Rastislav Pero | ||
| Irányítószám | 900 82 | ||
| Körzethívószám | 033 | ||
| Forgalmi rendszám | SC | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1828 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 100 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 137 m | ||
| Terület | 16,32 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 15′ 56″, k. h. 17° 25′ 15″48.265556°N 17.420833°EKoordináták: é. sz. 48° 15′ 56″, k. h. 17° 25′ 15″48.265556°N 17.420833°E | |||
| Pozsonysárfő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsonysárfő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésSzenctől 5 km-re északra fekszik.
Története
szerkesztésA régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek. A vonaldíszes kerámiák népének, a zselizi és a bükki kultúra településeit találták itt meg. A korai vaskorban a la théne-i kultúra, a késői bronzkorban a nyitrai kultúra települései álltak itt.
A falu első írásos említése egy 1245-ben kelt oklevélben történt. Gótikus temploma 1390-ben épült. Története során "Sarfy", "Sarfew", "Saarfo", "Ssárfia" alakban szerepelt az írott forrásokban.
Vályi András szerint „SÁRFŐ. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura Gr. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szentzhez, Boldogfalvához sem meszsze, a’ fejér hegyeknél, a’ Rétsei víz nedvesíti; postája is van; határja leginkább gabonát, zabot, árpát terem; mezeje, réttye elég van, szőleje is, erdeje nints, piatza Bazinban, Modorban, és Pozsonyban.”[2]
Fényes Elek szerint „Sárfő, tót falu, Posony vgyében, Posonytól 2 postaállásra, a nagyszombati országutban. Számlál 827 kath., 5 evang., 6 zsidó lak. Van kath. paroch. temploma, postahivatala, vendégfogadója, jövedelmes vizimalma a Csádé patakján. Fekete sárga agyagos földjei jó rozst teremnek. Szőlőhegye pedig közönséges fejér asztali borral szolgál; legjobb a vörös hegyen termesztett. F. u. gr. Pálffy Ferencz.”[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1880-ban 1047 lakosából 980 szlovák, 18 német, 10 magyar anyanyelvű, 2 idegen és 37 csecsemő volt.
1910-ben 1421 lakosából 1319 szlovák, 55 magyar, 23 német és 24 más anyanyelvű volt.
2001-ben 1626 lakosából 1497 szlovák volt.
2021-ben 1828 lakosából 1681 (+3) szlovák, 10 (+3) magyar, (+4) ruszin, 18 (+6) egyéb és 119 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Nevezetességei
szerkesztés
- Szent Adalbert tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1390-ben épült, a 18. században barokk stílusban építették át.
- Nepomuki Szent János szobra 1736-ban készült.
- A temetői keresztet 1801-ben állították.
- Szent Flórián szobra 1811-ben készült.
- Immaculata szobrát 1859-ben emelték.
- Szent Orbán szobra 1870-ben készült.
- Lourdes-i barlangját 1940-ben építették.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
Források
szerkesztés- Gábor, Peter 2018: Kultúrny vývoj želiezovskej skupiny na Trnavskej tabuli na základe výskumu v Blatnom. Bratislava – Nitra.
- Fekete, S. a kol. 2001: V svetle siedmich storočí.
- Nevizánszky Gábor 1990: Hrobové nálezy z 10. storočia v Blatnom. AVANS 1988, 119-120, 220.
- Kraskovská, Ľ. 1988: Slovanská chata v Blatnom. Študijné zvesti 24, 97–100.
- Ľudmila Kraskovská 1966: Slovanské pohrebisko v Blatnom. Zborník Slovenského národného múzea 60 – História 6, 95–114.
- Štefan Janšák 1935: Staré osídlenie Slovenska. In: Sborník Muzeálnej Slovenskej Spoločnosti 29. Turčiansky Svätý Martin, 15–50.
További információk
szerkesztés
