Pristina

	Pristina
	Balról jobbra: Panorámakép, Toronyóra, Skanderbeg Tér, Nemzeti Könyvtár, Újjászületés Emlékmű, Parlament, Nemzeti Múzeum és egy esti panorámakép
; Pristina címere	; Pristina zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Koszovó
Körzet	Pristina körzet
Polgármester	Përparim Rama
Irányítószám	10000
Körzethívószám	38
Testvérvárosok	Lista Ankara; Bursa; Durrës; Tirana; Karacsi; Des Moines; Vaduz; Luxembourg; Podgorica; Guadalajara;
	Népesség
Teljes népesség	198 897 fő (2011)
– elővárosokkal	550 000 fő
Népsűrűség	661 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	652 m
Terület	854 km²
Időzóna	CET (UTC+1)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 42° 40′, k. h. 21° 10′42.666667°N 21.166667°EKoordináták: é. sz. 42° 40′, k. h. 21° 10′42.666667°N 21.166667°E
	Pristina weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pristina témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Pristina (albánul Prishtinë / Prishtina; szerbül: Приштина / Priština) Koszovó fővárosa, egyben legnépesebb települése. Az ENSZ ellenőrzése alatt áll.

A város Koszovó kulturális, ipari és irányítási központja, székhelye a Pristinai Egyetemnek, valamint itt van Koszovó egyik legtöbbet használt repülőtere, a Pristina nemzetközi repülőtér.

Népessége

A városnak több mint 200 ezer lakosa van, ezek többsége albán nemzetiségű, emellett laknak még itt szerbek, bosnyákok, cigányok is.

Történelem

A középkorban István Milutin szerb király (uralkodott: 1282–1321) székhelye volt a város. 1389. június 28-án itt zajlott a rigómezei csata, amely a szerbek vereségével végződött. A főváros ezután egészen 1459-ig Szendrő vára volt.

A török időkben a Koszovói vilajet része volt. Az 1880-as években kiépítették a Szaloníki-Mitrovica vasutat, amelynek egyik állomása a város lett.

1912-ben Szerbia része lett. Az első világháborúban 1914-ben osztrák–magyar csapatok szállták meg és csak 1918-ban került vissza Szerbiához.

A második világháború idején Albánia része lett, így Olaszország megszállása alá került. 1943-ban az olasz csapatok helyére németek érkeztek. 1944-ig, a jugoszláv partizánok megérkezéséig az ő fennhatóságuk alá tartozott. A kommunista Jugoszlávia idején ismét Szerbia része, 1964-től a Koszovói Autonóm Köztársaság fővárosa volt. 1989-ben Slobodan Milošević megszüntette a tartomány autonómiáját és Szerbiához csatolta. 2008. február 17-től az önálló és független Koszovó fővárosa lett.

A 2015 elején kirobbant politikai válság után sokan hagyták el a várost és menekültek Európa több országába.^[2]

Éghajlata

Pristina éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	15,8	20,2	26,0	29,0	32,3	36,3	39,2	36,8	34,4	29,3	22,0	15,6	39,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	2,4	5,5	10,5	15,7	20,7	23,9	26,4	26,7	23,1	17,1	10,1	4,1	15,6
Átlaghőmérséklet (°C)	−1,3	1,1	5,0	9,9	14,7	17,8	19,7	19,5	15,9	10,6	5,1	0,4	9,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−4,9	−2,8	0,2	4,2	8,5	11,4	12,5	12,3	9,4	5,0	0,9	−3,1	4,5
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−27,2	−24,5	−14,2	−5,3	−1,8	0,5	3,9	4,4	−4,0	−8,0	−17,6	−20,6	−27,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)	39	36	39	49	68	60	52	44	42	45	68	56	598
Havi napsütéses órák száma	70	96	143	184	227	246	299	289	225	173	96	70	2118
Forrás: Republic Hydrometeorological Service of Serbia

Média

A város Koszovó médiacentruma is. Itt vannak az ország rádiós és televíziós központjai: az RTK, a Radio Kosova, a Radio Blue Sky, a TV 21 és a KTV.

Újságok

Koha Ditore, Zeri, Bota Sot, Epoka e Re, Kosova Sot, Express és Lajmi.

Látnivalók

Emin Giku néprajzi múzeum
Llapit (Lap) mecset
Sultan Mehmet II al-Fātih mecset (18. század)
Nagy Hammam (Nagy fürdőház) (15. század)
Jasār Pasa mecset (1834)
Gračanica szerb kolostor (Pristinától 10 km-re délre)

Oktatás

A Pristinai Egyetem, amely 1970-ben alakult, a legmagasabb fokú oktatási intézmény Koszovóban, 13 kara van. Pristinában tudományos és művészeti akadémia is működik.