Pseudochondrostoma polylepis

A Pseudochondrostoma polylepis a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Pseudochondrostoma polylepis
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi) Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes) Öregcsalád: Cyprinoidea Család: Pontyfélék (Cyprinidae) Alcsalád: Leuciscinae Nem: Pseudochondrostoma Robalo, V. C. Almada, Levy & Doadrio, 2007 Faj: P. polylepis
Tudományos név
Pseudochondrostoma polylepis (Steindachner, 1864)
Szinonimák
Chondrostoma polylepis Steindachner, 1864 Chondrostoma polylepis duriensis (non Coelho, 1985) Chondrostoma polylepis polylepis Steindachner, 1864
Elterjedés
Élőhelye az Ibériai-félszigeten
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Pseudochondrostoma polylepis témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Pseudochondrostoma polylepis témájú kategóriát.

Korábban a Chondrostoma nevű halnembe tartozott, Chondrostoma polylepis néven.

Előfordulása

A Pseudochondrostoma polylepis az Ibériai-félsziget középső és nyugati felének az Atlanti-óceánba ömlő folyóiban található meg. Ilyen folyók a Miño, Duero, Mondego és Tajo; továbbá a dél-spanyolországi Guadiana, Genil és Guadalquivir folyókban él.

Megjelenése

Átlagos testhossza 20-30 centiméter, legfeljebb 40 centiméter; de már 9 centiméteresen felnőttnek számít. 65-74 kicsi pikkelye van az oldalvonala mentén.

Életmódja

A durva hordalékú, gyors folyású vizek medrében él, rajban, közvetlenül a talaj felett. Tápláléka férgek, apró rákok, rovarlárvák, puhatestűek, algák és halikra.

Szaporodása

Április-májusban ívik. A kavicspadokra rakja le ikráit.

Források

• Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. január 19.)
• Pseudochondrostoma polylepis (Steindachner, 1864) FishBase
• Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.