Pusztatelek
Pusztatelek (románul: Bontăieni) falu Romániában, Máramaros megyében. Közigazgatásilag Lacfaluhoz tartozik.
Pusztatelek (Bontăieni) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Máramaros |
Község | Lacfalu |
Rang | falu |
Községközpont | Lacfalu |
Irányítószám | 437326 |
SIRUTA-kód | 109112 |
Népesség | |
Népesség | 214 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 337 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Fekvése
szerkesztésMáramaros megyében, Felsőbányától délre, Bajfalu és Felsősándorfalu között fekvő település.
Története
szerkesztésPusztatelek mindvégig a nagybányai uradalomhoz tartozott, s annak sorsában osztozott.
A 18. században a Sándor család birtoka volt, majd később a királyi kincstárra szállt.
A 20. század elején a településnek nagyobb birtokosa nem volt.
A falu határában levő Gyelnicza kokoluj-dűlőről az a legenda keringett a környéken, hogy az 1717-évi tatárjáráskor ott ásták el a magurai bányákból kikerült aranyat és ezüstöt, s azt máig sem találták meg.
Borovszky Samu az 1900-as évek elején írta Pusztatelekről: "Kisközség a bányavidéken, 49 házzal és 238 görögkatolikus oláh lakossal. Határa 467 hold. A község utolsó postája, vasúti és távíró állomása Felsőbánya".
A falut a Feketehegy (Mogosa) délkeleti részén eredő Bulz patak folyik keresztül, mely Bajfalut, Pusztatelket, Felsősándorfalut átszelve Kékesoroszfaluban egyesül a Magyarkékes vizével.
A trianoni békeszerződés előtt Pusztatelek Szatmár vármegye nagybányai járásához tartozott.
Nevezetességek
szerkesztés- Görögkatolikus temploma 1790-ben épült.
Források
szerkesztés- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.