Pusztavacs
Pusztavacs község Pest vármegyében, a Dabasi járásban. Itt található Magyarország földrajzi középpontja.
| Pusztavacs | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Dabasi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Jóri László (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 2378 | ||
| Körzethívószám | 29 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1279 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 16,59 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 79,07 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 10′ 17″, k. h. 19° 30′ 04″47.171389°N 19.501111°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 17″, k. h. 19° 30′ 04″47.171389°N 19.501111°E | |||
 Pusztavacs
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Pusztavacs weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztavacs témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésA község Pest vármegye déli részén, a Kiskunsági-homokháton, természetvédelmi területen található. Budapest központjától légvonalban 49, közúton 59 kilométerre található zsáktelepülés. Szinte teljesen erdők fogják körbe, külterületének 63%-a erdő.
Központi belterülete mellett jelentősebb súlyt képvisel a település nyugati határában fekvő Rákóczitelep.
A szomszédos települések: északkelet felől Dánszentmiklós, kelet felől Mikebuda, délkelet felől Csemő, dél felől Lajosmizse és Táborfalva, délnyugat felől Örkény, nyugat felől Hernád, északnyugat felől pedig Újlengyel.
Megközelítése
szerkesztésLegegyszerűbb közúti megközelítési útvonala az 5-ös főút, illetve az M5-ös autópálya felől adódik: előbbiről Örkény központjában, utóbbiról a (Pusztavacs közigazgatási területén található) Pusztavacs–Örkény–Albertirsa-csomópontban kell letérni a 4607-es útra; ebből az autópálya-csomóponttól kevesebb, mint 5 kilométerre ágazik ki a 46 112-es számú mellékút, amely a község központjába, majd onnan tovább a 3 kilométerre fekvő Rákóczitelepig vezet. Elérhető Pusztavacs a 4-es főút felől is, arról Albertirsán kell letérni, ugyancsak a 4607-es útra.
Áthalad Pusztavacs közigazgatási területén a 4601-es számozású régi nagykőrösi országút is, amely szinte nyílegyenes nyomvonal mentén köti össze Nagykőröst Budapest belvárosával; ráadásul közvetlenül emellett található az ország földrajzi középpontjánál létesített emlékhely jeltornya. Ennek az útnak azonban lényegében a teljes pusztavacsi szakasza burkolatlan mezőgazdasági vagy erdei út, szerepe ezért a község megközelítésében egészen csekély.
Vasútvonal nem érinti a település határát, a legközelebbi állomás Örkény vasútállomás a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon.
Története
szerkesztésAz első írásos említés Pusztavacsról 1274-ből való, ebben az időszakban vásártartási joggal is rendelkezett az Ocs néven létező település. Pusztavacs az 1200-as évek végén királyi adományként az Igmánd nemzetség birtokába, 1415-ben a Kolos családhoz került. 1440-ben egy sápi nemes lett a település tulajdonosa, ekkor kezdett épülni a község főterén napjainkig látható gótikus templom is. A török korszak kezdetére a település mezővárossá növekedett. A török időkben Vacs elnéptelenedett, az oszmán portyáktól megrémült lakossága Kecskemétre és Nagykőrösre menekült be. Ekkor pusztult el a település gótikus temploma is. A hódoltság ideje alatt az elnéptelenedett terület neve Vacs-puszta lett. A terület a 17. századtól, a Koháry család tulajdonában állt. Utolsó férfiági leszármazottjának, Koháry Ferenc Józsefnek a lánya Mária Antónia Gabriella Szász-Coburg-Saalfeldi Ferdinánd György Ágosthoz ment feleségül. A Koháryak férfiága kihalt, Ferdinánd felvette a Koháry nevet, dinasztiát alapított és a birtokokat is megkapta Vacs-pusztával együtt. A néptelen területet így a Szász-Coburg-Saalfeld-Koháry hercegi család szerezte meg, akik birtokukat 140 éven keresztül bérbe adták Kecskemét városának legeltetésre.
Vacs-puszta a 19. században népesült be újra. Előbb tanyák jelentek meg területén, majd a templomrom körül megkezdődött a mai község kialakulása. A 19. század végén Pusztavacs déli és nyugati határában nagyarányú erdőtelepítések zajlottak, ekkor alakult ki határának hatalmas erdőkkel borított mai képe is. 1856-ban nyílt meg az új iskola. Pusztavacs 1871-ben szerveződött önálló községgé, de a 20. század közepéig nem volt képes megfelelni az önállóság törvényi feltételeinek, így az ország egyik utolsó eszmei községe volt. 1950-ben az ország majdnem minden községéhez hasonlóan Pusztavacson is önálló községi tanács alakult, 1970-től 1990-ig viszont az örkényi székhelyű nagyközségi közös tanács társközsége volt.
Az 1980-as évek első felében az ország közepéhez közel eső nagyréten óriási tömegrendezvényeket, ún. Béke-fesztiválokat tartottak. A rossz szervezés miatt a falura nehezedő nyomás azonban hamarosan kiváltotta a pusztavacsiak elégedetlenségét.[forrás?] A fokozódó tiltakozás miatt 1985 után a Béke-fesztiválokat megszüntették.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés
- 1990–1994: Laczkó János (SZDSZ)[3]
- 1994–1998: Laczkó János (független)[4]
- 1998–1999: Laczkó János (független)[5]
- 1999–2001: Budavári László (független)[6]
- 2001–2002: Dr. Kálcza László (Fidesz-MDF)[7][8]
- 2002–2006: Mihályi Sándor (független)[9]
- 2006–2010: Jóri László (Fidesz)[10]
- 2010–2014: Jóri László (Fidesz)[11]
- 2014–2019: Jóri László (Fidesz)[12]
- 2019–2024: Jóri László (Fidesz-KDNP)[13]
- 2024– : Jóri László (Fidesz-KDNP)[1]
| 1990–1994 | 1994–1998 | 1998–2002 | 2002–2006 | 2006–2010 | 2010–2014 | 2014–2019 | 2019–2024 | 2024– | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| '98- '99 |
'99-'01 | '01-'02 | |||||||||
| Laczkó János | Budavári László | Kálcza László | Mihályi Sándor | Jóri László | |||||||
| SZDSZ | – | – | Fidesz- MDF |
– | Fidesz | Fidesz- KDNP | |||||
A településen 1999. október 17-én időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel, de az előző polgármester nem indult el rajta.[6] Ugyanebben az ciklusban sor került még egy másik időközi választásra is, 2001. október 7-én,[7] ezúttal a hivatalban lévő településvezető lemondása miatt.[14]
Népesség
szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1367 | 1342 | 1352 | 1305 | 1289 | 1290 | 1279 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,8%-a magyarnak mondta magát (18,2% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,3%, református 4,8%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,8% (36,8% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% ukránnak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1% görögnek és szlováknak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39% volt római katolikus, 5,9% református, 0,5% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,2% izraelita, 1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 16,2% felekezeten kívüli (35,7% nem válaszolt).[16]
Látnivalók, érdekességek
szerkesztés- Magyarország földrajzi középpontja és a Jeltorony. Pusztavacs akkor vált országos hírűvé, amikor az 1960-as évek végén a térképészek Magyarország földrajzi középpontjaként határozták meg. (Koordinátái: é. sz. 47° 10′ 51″, k. h. 19° 30′ 11″47.180833°N 19.503056°E). A település központjától kb. 1 km-re északkeletre Kerényi József tervei alapján jelzőtornyot (jeltornyot) emeltek. A napórával kiegészített együttes 1978-ban készült el, felavatására 1979 téli napfordulóján került sor. 2001-ben az addigra már igen rossz állapotba került Jeltorony leégett. Helyreállítását 2004-ben a helyi önkormányzat végezte el. A Jeltorony környezete természetvédelmi terület, ahol a kiskunsági legelők több értékes társulása megtalálható.
- Árpád-kori templomrom és az aradi vértanúk emlékműve. Pusztavacs középpontjában, a Hunyadi téren található a 14. században felépített gótikus stílusjegyeket viselő templom romja. Környezetében Zarándokparkot alakítottak ki, ahol az 1848-as szabadságharc szereplőinek emlékoszlopai láthatóak.
- Erdei pihenőpark. A pusztavacsi erdő mélyén, homokdűnék és tölgyesek által határolt tisztáson a 2000-es években fokozatosan épült ki az erdei pihenőparknak nevezett létesítmény. A tisztás korábban katonai lőtérként szolgált, felhagyása után kezdtek területén rendezvényeket tartani. Nyári időszakban az egykori Béke-fesztiváloknál sokkal kisebb könnyűzenei események, motoros találkozók számára ad otthont.
Képgaléria
szerkesztés-
A Szent Ágoston-templom -
Jeltorony Magyarország földrajzi középpontján -
A jeltorony középpontja -
Árpád-kori templom romja a Hunyadi téren -
A templomrom légifotója -
A jeltorony légifotója -
Az erdei pihenőpark -
Emlékhely a falu központjában
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
- ↑ a b Pusztavacs települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. október 17. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
- ↑ a b A 2001. október 7-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. október 7. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
- ↑ Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
- ↑ Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
- ↑ Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Pusztavacs Helységnévtár
- ↑ Pusztavacs Helységnévtár
Források
szerkesztés- Pusztavacs (magyar nyelven). Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás. [2011. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 3.)
- Pusztavacs (magyar nyelven). Pusztavacs önkormányzata. [2010. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 3.)
- Pusztavacs község honlapja (magyar nyelven). Pusztavacs község önkormányzata. (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.)
