Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonal

vasútvonal
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 5. 3 változtatás vár ellenőrzésre.

A Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonal a MÁV 23-as számú vonala. Egyvágányú, nem villamosított vasútvonal Magyarország délnyugati részén, a Zalai-dombságban.

Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonal
A Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonal útvonala
Vonalszám:23
Vonal:23
Hossz:49 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:60 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonal témájú médiaállományokat.
25 Bajánsenye / Celldömölk felé
0 Zalaegerszeg
kiágazás a MOL Zalai Finomító felé
kiágazás az olajfinomító felé
3 Zalabesenyő
6 Bocfölde
9 Sárhida
11 Bak
18 Baktüttös
21 Tófej
24 Rádiháza
26 Gutorfölde
31 Ortaháza
35 Csömödér-Páka / Csömödéri ÁEV Csömödér
Csömödéri ÁEV Kistolmács felé
38 Iklódbördőce
41 Lentiszombathely
Csömödéri ÁEV Szilvágy, Becsvölgye, Nova felé
44 Lenti / Csömödéri ÁEV Lenti
49 Rédics
Magyarország Szlovénia országhatár
Lendva-Hosszúfalu (Dolga Vas)
57 Lendva (Lendava)
Mura Szlovénia Horvátország országhatár
63 Muraszerdahely (Mursko Središće)
80 Csáktornya (Čakovec)

A vasútvonal Zalaegerszegről déli irányban halad, majd közvetlenül Baktüttös megállóhely előtt nyugati irányba fordul, majd délnyugati irányba halad egészen Csömödérig. Csömödéren csatlakozik hozzá a Csömödéri Állami Erdei Vasút és az állomás után keresztezi is annak pályáját. Iklódbördőce után északnyugati irányt vesz, Lenti előtt ismét keresztezi a kisvasutat, majd Lenti és Rédics között nyugati irányba haladva éri el a jelenlegi végpontját.

Története

szerkesztés

1887. május 1-jén felvetetett Zalaegerszegen a „Zala Megyei Gazdasági Egyesület” háza nagytermében a „szentiván-zalaegerszeg-alsólendva-csáktornyai” vasút útvonala megtervezése. Csengeri Háczky Kálmán (1828–1904), a gazdasági egyesület elnöke a zalaegerszeg-szentiváni helyiérdekű, vasútügyi érdekeltség végrehajtó bizottságának elnöke is lett.[1] A mai vasútvonalat 1890. október 12-én adta át a forgalomnak a Dunántúli Helyiérdekű Vasút (D. HÉV) az akkori UkkTürjeZalabérZalaszentivánKisfaludpusztaZalaegerszeg–(mai országhatár)–Alsólendva (Lendava)Csáktornya (Čakovec)-vasútvonal részeként. Akkori hossza 119 km volt.[2] A régi vasútvonalat azonban kettészelte a trianoni határ, majd a második világháborút követően a magyarországi Rédics és az akkori jugoszláviai Alsólendva közötti szakaszát 1947-ben felszedték. A vonal északi, Ukk és Zalaegerszeg közötti része ma a 25-ös sorszámú Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal részét képezi. Ezért a vasútvonal mai hossza mindössze 49 km.

A Jugoszlávia területén üzemelő vasút megmaradt, kiszolgálva a lendvai kőolajipari létesítményeket. Az ország felbomlása után, Szlovénia megalakulásával, a vasútvonal csupán a horvátországi Csáktornya felől tud kapcsolódni a Horvát Vasutakhoz (HŽ). A Csáktornya és Lendva közötti szakaszon 1991-2014 között szünetelt a személyszállítás.

A vasútvonalon jelenleg mellékvonali forgalmat bonyolít le a GYSEV, zömében GYSEV 5047 sorozatú motorkocsikkal. A vonalon sok a lassújel. Legtöbbször 40 km/órás lassúmenetre figyelmeztetnek. A vonalon napi 5 pár vonat közlekedik. A vonatok kihasználtsága általában kielégítő. A vasútvonalon – mellékvonali mivoltához képest – jelentős a teherforgalom. Kedden és csütörtökön is jár a tolatós tehervonat. Rédics kivételével általában minden állomáson rakodnak, a teherforgalom kb. 90%-át a zalai erdőkből kitermelt fa adja. A vonalon Mellékvonali Rádiós Forgalomirányítási Rendszer (MERÁFI) üzemel, ezt a MÁV takarékossági okokból még a rendszerváltás előtt pár évvel vezette be kísérleti jelleggel a vasútvonalon, a rendszer azóta is sikeresen üzemel. A MERÁFI rendszer bevezetésekor modernizálták az útátjárókat és az állomások vágányhálózatát is. A ZalaegerszegLenti (44 km) szakaszon a megengedett legnagyobb sebesség 60 km/óra, a tengelyterhelés 21 tonna, Lenti és Rédics között (5 km) a legnagyobb sebesség 40 km/óra, a tengelyterhelés pedig 18 tonna.

Ezt a vasútvonalat is érintette a „Fogadj örökbe egy megállót” program, melynek keretében Lentiszombathely igen rossz állapotban lévő vasúti megállója is megújulhatott. Többször tervben volt a személyforgalom megszüntetése, de a vasútvonal helyreállítása is az országhatárt metsző szakasz visszaépítésével.[3][4]

2013. április 7-én a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal és a Szombathely–Kőszeg-vasútvonal mellett itt vezették be Magyarországon elsőként a feltételes megállást Bocfölde, Sárhida, Baktüttös, Tófej, Rádiháza, Ortaháza, Iklódbördőce és Lentiszombathely megállóhelyeken.[5]

2019 decemberében közbeszerzést írt ki a NIF Zrt. a teljes vasútvonal tervezési feladatainak elvégzésére, melynek célja a 48,7 kilométeres pálya felújítása a megyeszékhely és a szlovén határnál fekvő végállomás között, a lassújelek megszüntetésével.[6] A szerződést 2020. június 30-án írták alá.[7] A 2023. decemberi menetrendváltástól a GYSEV vette át a vonal személyszállítási kiszolgálását.[8]

Csatlakozó kisvasutak

szerkesztés

A vasútvonalhoz jelenleg két ponton (Csömödér-Páka, Lenti) csatlakozik a Csömödéri Állami Erdei Vasút. Ennek oka, hogy a jelenlegi keskeny nyomközű hálózat két külön vasút (Lenti és Csömödéri ÁEV) vonalainak 2002-ben történő összekötésekor jött létre. A csömödéri vasút építése 1918-ban kezdődött a Csömödér és Szentpéterfölde közötti szakaszon. Ezzel összeköttetést teremtettek a csömödéri fűrészüzem és az Eszterházy-hitbizomány erdőterületei között.

  1. Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 - Zalai gyűjtemény 70. (Zalaegerszeg, 2011)
  2. Vasúti Lexikon
  3. www.mno.hu. [2009. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 20.)
  4. Előterjesztés a Határon Átnyúló Közlekedési Infrastruktúra- és Tömegközlekedés Fejlesztés Aktuális Kérdéseiről[halott link]
  5. MÁV menetrend változások: Feltételes megállások (magyar nyelven). elvira.hu, 2013. május 23. (Hozzáférés: 2013. április 5.)
  6. Zalaegerszegről a szlovén határig vezető vasútvonal kap felújítást
  7. Hegedűs Gergely: Megújul Zala megye 130 éves múlttal bíró vasútvonala. magyarepitok.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 21.)
  8. Magyar Vasút: két dunántúli mellékvonalat megment a GYSEV. iho.hu, 2023. augusztus 11. (Hozzáférés: 2023. augusztus 16.)