Réti boglárka

Réti boglárka
	Rajz a növényről
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Rend:	Boglárkavirágúak (Ranunculales);
Család:	Boglárkafélék (Ranunculaceae);
Alcsalád:	Ranunculoideae;
Nemzetség-; csoport:	Ranunculeae;
Nemzetség:	Boglárka (Ranunculus); L.
Alnemzetség:	Ranunculus subg. Ranunculus;
Fajcsoport:	Ranunculus sect. Ranunculus;
Faj:	R. acris;
Tudományos név
	Ranunculus acris; L., 1753
Szinonimák
	Ranunculus acer auct.; Ranunculus acris var. latisectus Beck; Ranunculus stevenii Beck;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Réti boglárka témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Réti boglárka témájú médiaállományokat és Réti boglárka témájú kategóriát.

A réti boglárka (Ranunculus acris) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Nemzetségének a típusfaja.

Előfordulása

Csaknem egész Eurázsiában honos és igen gyakori. A három, Magyarország egész területén elterjedt boglárkafaj egyike. Mint sok más helyre, Új-Zélandra és Észak-Amerikába is betelepítették, ahol aztán nagy területeket hódított meg magának; itt a gyomirtó szereknek is ellenáll. Elfoglalva a legelőket, Új-Zélandon több százmillió dolláros károkat okoz a farmereknek.^[1]

Alfajai

Ranunculus acris subsp. acris
Ranunculus acris subsp. borealis
Ranunculus acris subsp. friesianus
Ranunculus acris subsp. pumilus

Megjelenése

A réti boglárka 30–100 centiméter magas, kopasz vagy rásimuló szőrű növény. Levelei tenyeresen többé-kevésbé tövig szeldeltek, 3–5 szelettel. A levélszeletek újból szeldeltek, szálas vagy lándzsás cimpákkal. Az alsó levelek nyele hosszú, a levélnyél felfelé egyre rövidül, úgyhogy a felsők már ülők. 18–25 milliméter átmérőjű, aranysárga virágai laza bugába rendeződtek, kocsányuk hengeres, nem barázdált. A sárgás, rásimuló szőrű csészelevelek körülfogják a virágot. A terméses vacok kopasz.

Életmódja, termőhelye

A nedves és hegyi réteken, kaszálókon, legelőkön, utak szélein, esetenként sziklákon és kőszirteken nő. A nedves vagy nyirkos, nitrogénben gazdag vályogtalajokat kedveli. A növény májustól júliusig, részben egészen novemberig virágzik. Ragyogó aranysárga virágai május közepén uralkodnak a nedves réteken. Mérgező növény, megszárítva azonban hatóanyaga lebomlik. Méreganyagának köszönheti, hogy friss virágát a legelő jószág elkerüli, így jönnek létre az egyébként lelegelt rétek feltűnő „boglárkaszigetei”. A méreganyaga a csípős ízű anemonin.

Az alsó szárlevelek szeletei szélesebbek

…a felsőké keskenyebbek.

Képek

A növény
Virága
Termései

Jegyzetek

↑ Bourdôt, GW, Saville DJ (2010. augusztus 31.). „Giant buttercup - a threat to sustainable dairy farming in New Zealand”. Proceedings of the Australasian Dairy Science Symposium, 355-359. o.

Források

Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
Martin Walters: Vadvirágok. Fürkész Könyvek. Trivium Kiadó, Budapest, 2005. p. 16. ISSN 0237-4935 ISBN 963-9367-66-4
http://www.theplantlist.org/tpl1.1/record/kew-2524461?ref=tpl1
USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Ranunculus acris in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service.
Linnaeus, C. 1753. Species Plantarum. Tomus I: 554.
Flora Europaea: Ranunculus acris

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Bourdôt, GW, Saville DJ (2010. augusztus 31.). „Giant buttercup - a threat to sustainable dairy farming in New Zealand”. Proceedings of the Australasian Dairy Science Symposium, 355-359. o.

[1]