Révész János (elbeszélő)

Révész János, 1898-ig Riszdorfer (Nyíregyháza, 1863. március 17. – Nagybánya, 1933. december 18.) elbeszélő, egyházi író, szerkesztő, evangélikus lelkész. Révész Mitó apja.

Révész János
Született	1863. március 17. Nyíregyháza
Elhunyt	1933. december 18. (70 évesen) Nagybánya
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	elbeszélő, egyházi író, újságíró, lelkész
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

Riszdorfer János városi főjegyző és Nádassy Zsuzsánna nemes szülők fia. Hat évig a nyíregyházi gimnáziumnak volt a növendéke. Miskolcon érettségizett, Pozsonyban, az evangélikus teológián szerzett lelkészi diplomát. Szülei elszegényedvén, 16 éves korától kezdve maga tartotta fenn magát; írnokoskodott különböző hivatalokban, írt a hírlapokba és nevelősködött. Riszdorfer családi nevét 1898-ban változtatta Révészre. 1885-től élete végéig Nagybányán volt lelkész, egyházkerületi számvevőszéki elnök, törvényszéki bíró, vármegyei tanácsos. A Petőfi-tábla leleplezésekor 1899. szeptember 8-án Nagybányán és a Lendvay-szobor leleplezésekor 1900. november 11-én ugyanott mondott ünnepi beszédet.

1885-től jelentek meg írásai a Nagybánya és Vidéke című lapban, amelynek 1891-től felelős szerkesztője, 1903-tól laptulajdonosa lett. Ezenkívül 1905-1919 között Soltész Elemérrel közösen szerkesztette az Igehirdető című egyházi lapot. Cikkei, tárcái, tudósításai jelentek meg saját lapjain kívül a Szamosban és a Keleti Újságban is. Teleki Sándor és Törökfalvi Papp Zsigmond barátja; az általa szervezett irodalmi esteken Nagybányán Jókai Mór, Krúdy Gyula, Zempléni Árpád, Benedek Elek, Ferenczy Zsizsi, Szentimrei Jenő, Tamási Áron, Tabéry Géza, Tavaszy Sándor és mások léptek fel.

Szerepe volt a nagybányai festőiskola létrehozásában, a festőtelep kiépítésében és általában Nagybánya városrendezésében.

Munkái

Művei mind Nagybányán jelentek meg.

• Emléklapok (megemlékezések egyházi és irodalmi személyiségekről, 1887)
• A nagybányai ev. népiskola rövid története (1889)
• Ilyen az élet (elbeszélések, 1892)
• A kölcsei harangszentelés (1892)
• Kossuth Lajos temetése (1894)
• Emlékalbum a Nagybánya és Vidéke 25 éves jubileumára (1899)
• A keresztre feszített Jézus hét szózata (Bőjti beszédek, 1901)
• Egyház és haza (Alkalmi beszédek, 1904)
• A mi osztályrészünk. A nagybányai ág. hitv. ev. egyház története (beszédek, tanulmányok. 1905)
• Emlékalbum a Nagybánya és Vidéke 50 éves jubileumára (1924)

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906.  

További információk

• Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. II. Ajaktól Zsurkig. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum, 1996
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav. bőv. kiad. [Bp.], Magyar Református Egyház Zsinati Irodája, 1977