Révay Ferenc (alnádor)
Szklabinai és blatnicai Révay Ferenc (1489 – Pozsony, 1553. november 1.) alnádor.
Révay Ferenc | |
Született | 1489[1][2][3] nem ismert |
Elhunyt | 1553 (63-64 évesen)[1][2][3] Pozsony |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei |
|
Szülei | Anna Eszteleky László Révay de Aranyány |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | főispán (1532–1553, Turóc vármegye) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésRévay László és Eszteleky Anna fia. 1521-ben már Báthory István nádor titkára volt. A mohácsi vész után Ferdinánd pártjához csatlakozott. Ő nyerte meg e pártnak bátyját Istvánt és a híres cár Jovánt 1527-ben, mely érdemeiért Ferdinánd megkoronáztatása után a királyi tábla elnökévé nevezte ki és királyi adományként Szklabinya vár felét kapta. 1540-ben megszerezte a másik részt is. 1532-ben Turóc vármegye örökös főispánjává nevezték ki. 1538-ban királyi személynök volt. Több birtokot szerzett adományozás és házasság által. 1542-ben nádori helytartói méltóságra emeltetett. Jelen volt még az 1550. országgyűlésen, ahol a 41. törvénycikkben a határvizsgáló-bizottság tagjául választották. Kedvelte a tudományt és a tudósokat. Verancsics Ferenc tőle kérte Bonfini IV. és V. tizedének kéziratát, amit a tudós bíbornok 1550. március 5-i levele bizonyít.
Levelei
- Gyulai Andráshoz 1542. Századok 1873, 47.
- Choron Andráshoz. Századok 1887, 59.
- Mint Luther Márton híve, vele is levelezett; Luthernek hozzá írta levelét Ribinyi is kiadta (Memorabilia II, 43.).
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Genealogics (angol nyelven), 2003. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b NUKAT
- ↑ a b Bibliografie dějin Českých zemí
Források
szerkesztés- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906.
- Fraknói Vilmos: Réwai Ferencz nádori helytartó fiainak hazai és külföldi iskoláztatása : 1538–1555. Pest: Eggenberger. 1873. (In: Egyház, műveltség, történetírás. Budapest, 1981)