Wikipédia

Révfülöp

magyarországi nagyközség Veszprém vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 24.

Révfülöp nagyközség Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez (a vármegye fogalmának megszüntetése után Zala megyéhez) tartozott, csak utána sorolták át Veszprém megyébe.

Révfülöp
Evangélikus templom
Evangélikus templom
Révfülöp címere
Révfülöp címere		 Révfülöp zászlaja
Révfülöp zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásTapolcai
Jogállásnagyközség
PolgármesterKondor Géza (független)[1]
JegyzőDr. Szabó Tímea
Irányítószám8253
Körzethívószám87
Népesség
Teljes népesség1242 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség110,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,36 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 49′ 57″, k. h. 17° 37′ 40″46.832561°N 17.627700°EKoordináták: é. sz. 46° 49′ 57″, k. h. 17° 37′ 40″46.832561°N 17.627700°E
Révfülöp (Veszprém vármegye)
Révfülöp
Révfülöp
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Révfülöp weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Révfülöp témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A település és környéke a második világháború után vált kedvelt balatoni üdülőhellyé. Az évente megrendezett és hagyományos tömegrendezvénnyé vált Balaton-átúszó versenyt a Révfülöp és Balatonboglár közé eső 5,2 kilométeres távon rendezik, ez is rengeteg látogatót vonz a településre.

Fekvése

szerkesztés

A Balaton északi partján helyezkedik el, a tó nyugati medencéjének nagyjából a középső részén. A közvetlenül határos települések: északkelet felől Balatonszepezd, nyugat-délnyugat felől Balatonrendes, északnyugat felől pedig Kővágóörs. Vízterületei révén dél felől határos még Balatonboglárral, illetve kis híja van csak annak, hogy nem határos még Balatonlellével is.

Megközelítése

szerkesztés

A településen kelet-nyugati irányba végighalad a 71-es főút, így autóval egyszerűen megközelíthető az ország távolabbi részei felől is. Kővágóőörssel a 7314-es út köti össze, ezen érhetők el a Balaton-felvidék egyik különleges tájegysége, a Káli-medence más települései is. Országos közútnak számít még a településen a belterület északi szélén végighúzódó, a 7314-est a 71-es főúttal (Kővágóörs Pálköve nevű tóparti községrészével) összekötő 73 125-ös számú mellékút is.

Vonattal ugyancsak könnyen elérhető, a MÁV 29-es számú Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca-vasútvonalon. A vonalnak egy állomása van a határai között, Révfülöp vasútállomás, amely a település központjában található.

 
A település és környékének térképe

Hajóval a Balaton déli partjáról a Balatonboglár és Révfülöp között közlekedő rendszeres átkelőjárattal lehet eljutni a településre.[3] A két helység között 5 kilométer széles a Balaton,[4] a hajók naponta több alkalommal is megteszik a távot, a menetidő mindössze 25 perc.[5]

Földrajza

szerkesztés

A Fülöp-hegy és a Rétsarki-major térségében[6] felszínen levő, valószínűleg karbon korú fillit, kvarcfillit és agyagpala a terület legidősebb földtani képződménye. Ettől északra és délre, a kőtenger körül, nagy területeket borít a felszínen is a perm időszaki vöröshomokkő[7][8] és konglomerátum a Küszöb orrán, a Fenyős-tetőn és a Tepécs-hegyen. A permi homokkő felszínét főleg a mélyedéses részeken, permből átmosott agyag fedi, erre települ a pannóniai korú homok. A Balaton-felvidék jellegzetes talajai a permi homokkövön képződött vörös talajok.[9] Ilyen képződmény a csopaki, balatonszepezdi és révfülöpi szőlők, kertek messziről vöröslő talaja.[10]

Története

szerkesztés

Wenzel Gusztáv Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. VI. 890–1235.című művében szerepel az 1093-ban kiadott (Szent László korára hamisított) oklevél, amelyben Szent László király a tihanyi apátság birtokát és jogosítványait megerősíti „XIII mansiones cum tribus molendinis aliisque appertinencijs; villa Pilip cum portu in loco Chazta, cuius terminus ab occidente iuxta villam Echir in congerie lapidum ab aquilone in cacumine moncium ab oriente versus villam Zepesd Abbatis Simigiensis;”.[11]

Kovács Éva A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás című művében azt olvashatjuk, hogy az 1211-ből származó „Tihanyi összeírás” nevű,[12] egykorú és eredetiben fennmaradt nyelvemlékünkben a tihanyi apátság tizenhetedik birtokaként, az egykori Zala vármegyei (Rév)Fülöp település is szerepel „Villa Pilip cum portu”[13] néven.[14]

Filip. Villa Pilip cum portu in loco Chazta. (1093: Árpádk. új okmt. VI. 67.) Pylyp. (1358: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany, f. 1. n. 17. A.) Poss. Philiph. (1374: Zalai oklt. II. 91.) – Ma puszta Fülöp néven, a Balaton partján, Kővágó-Örs mellett. (Közelében Császta nevű hegygyel. Pesty. Helynev. I. 61.)
– Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában[15]

Révfülöp egyik területrészét és strandját ma is Császta néven nevezik. A településnél ősi rév volt a tavon keresztül. Révátkelők voltak Boglár-Rendes (Pálköve), illetve Révfülöp-Boglár között.[16] Révfülöp kikötőrévét oklevelek szerint már a 11-12. századtól kezdődően használták. Egy 1451 évi oklevél említi, hogy a Balaton északi szélén húzódó út a fülöpi rév mellett haladt. 1330-ban „Zygethrew" alakban, vagyis „Szigetrév" néven tudunk a helyről, amely a révhez vezető útról is ír. Egy 1389-ben készült oklevél „Hajorew", azaz „Hajórév" néven említi. A fülöpi réven keresztül átkelve aztán Bogláron át. Simontornyán keresztül vezetett az út a Duna partján lévő folyami átkelőhöz.[17]

Csánki Dezső Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában című műve szerint „Filip. Villa Pilip cum portu in loco Chazta. (1093: Árpádk. új okmt. VI. 67.) Pylyp. (1358: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany, f. 1. n. 17. A.) Poss. Philiph. (1374: Zalai oklt. II. 91.) – Ma puszta Fülöp néven, a Balaton partján, Kővágó-Örs mellett. (Közelében Császta nevű hegygyel. Pesty. Helynev. I. 61.)”[18]

A virágzó középkori települést a törökök elpusztították. 1541-ben az adóösszeírók már lakatlanul és felégetve találták.[19] Révfülöp ezt követően kopár és elhagyatott területté vált, majd Kővágóörs promontóriumaként (szőlőhegyeként) gyéren lakott puszta lett. A rendesi Bárány család tagjai 1752-ben azonban a révforgalmat újraindították. Mikoviny Sámuel az 1753-ban készült térképén a tihanyi és fonyódi rév mellett már jelezte a Révfülöpöt és Boglárt összekötő balatoni révet is.[20][21] 1779-ben már révházról is tudósít egy korabeli forrás. A teherszállításon kívül személyszállítást végeztek, embert, követ és bort szállítottak a déli partra, aratás után visszafelé pedig gabonát az aratóikkal együtt és terményeket is hordtak a hajók az Észak-Dunántúlra.[16] Telente a megerősödött jégpáncélon nád- és kőszállítás folyt Révfülöp és Boglár között szánon és szekereken. A nád és a kő ugyanis hiánycikk volt a déli parton.[22]

A Balaton déli partja itt van a legközelebb a tó nyugati felén. A révhajózás összeforrt a település történetével.[19] 1796. július 9-én történt a Balaton eddigi legnagyobb tragédiája,[23] amely a révfülöpi révhez kötődik. Az ekkor már Ságvári György birtokán és üzemeltetésében működő fülöpi rév a mai révfülöpi hajókikötő területén működött.

Egy révhajó balesete során „midőn a Szegénysgh Somogyra aratás végett indula” 58 ember halt meg.[24] A balesetet szenvedett révhajó jó időben indult el, aratómunkásokat szállított Boglárra, a déli partra. Feltételezés szerint, mivel két másik hajó már útra kelt Boglár felé, sok utas csak az utolsó hajóval tudott elindulni. Két összekötözött, nagyméretű, tölgyfából készült bödönhajó[26] alkotta a révhajót. A bakonyi főnnek is nevezett bukószél,[27] a Bakony felől érkező erős északi szél[29] csapott le a tavon már félig átjutott hajóra. Amikor a hajó kormányát rögzítő kenderkötél elszakadt („…a Kormány Gúzsa el szakadván–”.[24]), az irányíthatatlanná vált hajó felborult, és a révész a Somogyba induló aratócsapattal együtt a vízbe zuhant. A hajón tartózkodó hatvanegy ember közül csak a tapasztalt révész és két utasa, a 28 éves tapolcai Dervarits László és Szűcs Péter Ádám menekült meg, ötvennyolc ember azonban a balatoni vihar áldozatává vált. Első fokon a révészt 30 pálcaütésre ítélték és a révészszolgálattól végleg eltiltották, de a vád fellebbezett. A másodfokú eljárás végét azonban nem érte meg a révész, mert 1797. március 1-jén meghalt a börtönben.[30][31][32]

 
A Kelén csavargőzös a révfülöpi kikötőben (1923)[33]

A balesetet követően az addig használt labilis kötözött bödönhajók helyett biztonságosabb palánkos dereglyéket, majd vitorláskompokat alkalmaztak a rév vonalán. A tragédia áldozatainak emlékét a déli parton, a révjárat balatonboglári célállomásán felállított emlékmű is őrzi.[34]

1846. április 5-én megtörtént a Balaton Gőzhajózási Társaság megalakulása, a „magyar tengeren” pedig megindult a gőzhajó közlekedés[35] a siófok-füredi vonalon kívül Badacsonytomajra, Almádira és a gazdaságilag is fontos rév útvonalán, Révfülöp és Boglár között is.[36] 1871-ben megalakult a révhajózás lebonyolítására a Zala-Somogy Gőzhajózási Társaság, ennek a vállalatnak a révhajója volt a tó első csavargőzöse, amelynek a neve az 1872-ben épült „Balaton"[37] volt. Ez a hajó nemcsak Boglár és Révfülöp között működött, mint átkelő-járat, hanem egyéb különjáratokat is vállalt.[38] A század vége felé a Révfülöp és Boglár közötti rév járatait kora tavasszal, „mihelyt a Balaton jege elzajlott”, minden évben megkezdték.[39]

Czigány Károly jogász és író itteni villája a 19. század utolsó harmadában a szűkebb vidék társadalmi életének egyik központi fórumának számított, több író és művész is megfordult itt. Sokat tett Révfülöp fürdőteleppé történő alakításáért. Ekkoriban már a Balaton nem mint kulturális központ, hanem mint fürdőközpont lendült föl.[40] A villa- és üdülőtulajdonosok 1899-ben megalakították a Révfülöpi Fürdő- és Partszépítő Egyesületet,[41] amelynek évtizedeken át első elnöke Szontagh Tamás geológus volt.[42] Az egyesület településfejlesztő tevékenysége révén a település kedvelt balatoni üdülőhellyé vált.

1912-ben épült meg a község modern kikötője. A korabeli leírás szerint az egymólós, nyílt vízi, két nagyhajó kikötésére alkalmas magas partfalú révállomás talaja, közepes keménységű márgás iszap.[43] A kikötő mellett nyugat felé a nádas területét 1936-37-ben a kikötő építése során kikotort anyaggal töltötték fel amellyel a Balaton partvonalát biztosították.[44]

A 19. század végén, mint egész Európában, a bortermő szőlő termesztésének kultúráját tönkretette a szőlőpusztító gyökértetű, a filoxéra, de a község területén ma már újra sokan gondoznak kisebb-nagyobb szőlőskerteket. A terület a balaton borrégióhoz,[45] azon belül a badacsonyi borvidékhez tartozó szőlőtermő táj. A település a „Badacsonyi Borfalvak Hegyközség” tagja.[46][47]

A második világháború idején a révfülöpi kikötőben süllyesztették el a Kelén[49] és a Tünde hajókat. Ennek előzménye az volt, hogy a hajók gépházában a németek robbanóanyagot helyeztek el, ám a magyar hajósok 1945. március 27-én[50], a hajók megmentése érdekében, a fenékcsapok megnyitásával elsüllyesztették mindkét hajót, hogy a visszavonuló német csapatok ne robbanthassák fel őket.[51] A németek valóban a balatoni hajóparkhoz tartozó összes hajót felrobbantották, kivéve a révfülöpi kikötő előtt elsüllyesztett, de épen maradt két hajót, amelyeket később kiemeltek és helyreállítottak. 1946 nyarán ismét megindulhatott a rendszeres rév- és hajóforgalom.[52][53]

1943-ban vált önálló településsé, 1973. április 15-étől pedig a Káli-medence régióközpontja és annak közigazgatási székhelyeként nagyközséggé vált. 1989-től önálló nagyközségi rangú település, a Balaton térségének egyik legdinamikusabban fejlődő üdülőhelye. A település 2011-ben ünnepelte okleveles említésének 800 éves jubileumát.[54]

Nyaranta rendszeresen a révfülöpi móló a forgatási helyszíne a „Balatoni nyár” című élő televíziós magazinműsornak.[55][56]

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Dr. Mihovics István (Révfülöp Nagyközségért Egyesület)[57]
  • 1994–1998: Dr. Mihovics István (független)[58]
  • 1998–2002: Dr. Mihovics István (független)[59]
  • 2002–2006: Dr. Mihovics István (független)[60]
  • 2006–2010: Miklós Tamás (független)[61]
  • 2010–2012: Miklós Tamás (független)[62]
  • 2013–2014: Kondor Géza (független)[63]
  • 2014–2019: Kondor Géza (független)[64]
  • 2019–2024: Kondor Géza (független)[65]
  • 2024– : Kondor Géza (független)[1]

A településen 2013. február 24-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[66] A választáson az addigi polgármester is elindult, de három jelölt közül csak a második helyet érte el.[63]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1187
1200
1174
1270
1079
1255
1242
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 79,9%-a magyarnak, 3,2% németnek, 0,6% cigánynak mondta magát (19,9% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,7%, református 5,7%, evangélikus 3,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 8,9% (37% nem nyilatkozott).[67]

2022-ben a lakosság 88,7%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% németnek, 0,5% cigánynak, 0,1-0,1% horvátnak, románnak, lengyelnek és görögnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,3% volt római katolikus, 5% evangélikus, 4,4% református, 0,6% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 12% felekezeten kívüli (38,8% nem válaszolt).[68]

Balaton-parti strandok

szerkesztés

1899-ben alakult meg a Révfülöpi Fürdő- és Partszépítő Egyesület. A megalakulás után nagyszabású strandépítéssel és a balatonpart parkosításával, fásításokkal kialakította a modern fürdőváros alapjait. Révfülöp központjától keletre és nyugatra két, a tóba nyúló földnyelven jött létre a szigeti és császtai strandfürdő.[69]

  • „Császtai” strand - a balatoni kerékpárút mellett és a 71-es főút mellett Balatonrendes irányában[70]
  • „Szigeti” strand - a vasútállomástól 400 méterre, a labdarúgó pálya mellett[71][72]

Nevezetességek, látnivalók

szerkesztés
 
A nevezetes[30][52] révfülöpi révkikötő és hajókikötő, amely a hagyományos Balaton-átúszás rajthelye is[73] (2018)
  • Evangélikus templom
  • "Szigeti" templomrom
  • Ecsérpusztai templomrom (Révfülöp közelében, de Kővágóörs közigazgatási területén)[74]
  • Munkás Szent József katolikus plébánia templom, Tervező: Török Ferenc 1978-1982[75]
  • Ordass Lajos Evangélikus Oktatási és Konferencia központ[76]
  • Hajóállomás épülete[77]
  • Az évente megrendezett Balaton-átúszó verseny[78]
  • Vitorláskikötő egy ősfás parkban kiépített modern kikötő[79]
  • Békakirály ivókútja – Raffay Béla szobrászművész munkája (1994)[80] - márvány és bronz alkotás a Halász utca végén[81]
  • Tarr Miklós szobrászművész Révész című alkotása a móló bejáratánál[82]
  • Fülöp-hegyi (Millenniumi) kilátó: 295 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, 22 m magas. 2001-ben épült Pelényi Gyula tervei alapján a magyar államalapítás ezeréves évfordulójának emlékére, Révfülöp külterületén.[83] A kilátótorony legfelső szintjéről bontakozik ki a Badacsony, a tanúhegyek és a Balaton déli partjának körülbelül 270 fokos[80] panorámája. A kilátó 2020 februárjában leégett,[84] 2021 július közepére újjáépült.[85]
  • Tóparti Galéria[86]
  • Pincekiállítás[87]
  • Hajóállomás mólója[80]
  • A Kelén és a Tünde hajók elsüllyesztőinek emléktáblája[88]
  • Révfülöpi Rózsakert - a 2010-ben történt felújításakor 1390 tő rózsát és számos más növényt, virágot ültettek el a parkban. A pihenőkert és játszótér mellett halad el a Balatoni kerékpárút[89][90]
  • Villa Filip Napok - Révfülöp hagyományos ingyenes nyári fesztiválja[91]
  • Honismereti Gyűjtemény – Itt található többek között Poeltenberg Ernő aradi vértanú búcsúlevele[92]

Galéria

szerkesztés
Nevezetességek, látnivalók
  •  
    Fülöp-hegyi millenniumi kilátó[93] (2006)
  •  
    A fülöpi, vagy más néven a szigeti templomrom[94][95] (2018)
  •  
    Az ecsérpusztai templomrom[96] (2018)
  •  
    Tarr Miklós alkotása, a Révész (2014)
  •  
    Békakirály ivókút (2008)
  •  
    A „Császtai” strand bejárata, előtte halad el a Balatoni kerékpárút (2013)
  •  
    A „Szigeti” strand[97] (2010)
  •  
    Az 1983-ban állított emléktábla a Kelén és a Tünde hajók megmentőinek (2014)
  •  
    A rév régi partrésze, ma már a fürdővendégeket szolgálja (2008)
  •  
    Révfülöp – Üdülőszálló vitorláskikötő[98] (2018)

A település az irodalomban

szerkesztés
  • Révfülöp, ezen belül a település kikötője a helyszíne Fehér Béla Tengeralattjáró Révfülöpön című novellájának, ami az író azonos című novelláskötetének a címadó darabja is egyben.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Révfülöp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Révfülöp hajóállomás. [2018. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 13.)
  4. ↑ Lóczy Lajos: A Balaton földrajzi és társadalmi állapotainak leírása, 1921
  5. ↑ Menetrendi hajózás a Balatonon Archiválva 2019. augusztus 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, balatonihajozas.hu
  6. ↑ Retsarki-major, Retsarok, Retsarokmajor, Rétsarki-major, mapire.eu
  7. ↑ Babinszki Edit: A Balatonfelvidéki Homokkő Archiválva 2016. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, termeszetvilaga.hu
  8. ↑ Egy ősi folyó emlékei a Balaton környékén, ng.hu
  9. ↑ Magyarországi vörösagyagok, vörös talajok. [2018. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 8.)
  10. ↑ Magyarországi vörösagyagok ásványtani összetétele, talajtani és mikromorfológiai jellemzői Archiválva 2018. október 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, tajokologiailapok.szie.hu
  11. ↑ Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. VI. 890–1235. (Pest, 1867.), library.hungaricana.hu
  12. ↑ A tihanyi apátság birtokösszeírása 1211-ből, nyelvemlekek.oszk.hu
  13. ↑ Szentgyörgyi Rudolf: A tihanyi apátság alapítólevele mint a magyar nyelvtörténeti kutatások forrása Archiválva 2018. november 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, nyelvtortenet-elte.tombo.hu
  14. ↑ Kovács Éva: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás, mek.oszk.hu
  15. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III. KÖTET ZALAVÁRMEGYE., arcanum.hu
  16. ↑ a b A boglári révkikötő története Archiválva 2018. november 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, 8630.hu
  17. ↑ Veszprém megyei közutak története (Veszprém, 1990), hidak.hu
  18. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, arcanum.hu
  19. ↑ a b Révfülöp 73. Hajó Magazin, 2001. augusztus, regi.hajomagazin.hu
  20. ↑ Tabula nova inclyti Regni Hungariae juxta nonnullas observat... Archiválva 2018. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, maps.hungaricana.hu
  21. ↑ Somogyi Hírlap, 1998-11-21 / 273. szám - A bogiári komp évezrede, library.hungaricana.hu
  22. ↑ Lóczy Lajos: A Balaton földrajzi és társadalmi állapotainak leírása, mek.oszk.hu
  23. ↑ Memento, kozterkep.hu
  24. ↑ a b P. Miklós Tamás - Müller Márton: ...a Kormány Gúzsa el szakadván..." Adalékok a balatoni révhajózás és az 1796-os révhajó-szerencsétlenség történetéhez, Honismeret, 24. évf. 3. sz. (1996.), epa.oszk.hu
  25. ↑ A balatoni halászhajók története, balatonihajok.hu
  26. ↑ „A balatoni bödönhajók hossza általában 320-575 cm közötti, de bizonyos jelek utalnak arra is, hogy a XVI-XVII. századi Balatonon 12 m-t meghaladó hosszúságú és kb. 1,5 m magas hajók is léteztek, s ezekkel katonai csapatokat is szállítottak - például a törökök, Fonyód várának ostromához.”[25]
  27. ↑ Időszakosan változó és helyi jellegű szelek Archiválva 2017. október 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, egyetemi.hu
  28. ↑ Tüskés Boglárka: Főnszerű hatások detektálása a Kárpát-medencében, nimbus.elte.hu
  29. ↑ „A Bakony délnyugat-északkeleti tájolása jó lehetőséget biztosít az azt elérő áramlásnak, hogy a hegyen átbukva folytassa útját, ezzel főn jelenséget okozva a hegy szélárnyékos oldalán.”[28]
  30. ↑ a b Hajózás Tragédia a Balatonon – A szélvész és a részegség okozta 58 ember halálát, balatontipp.hu
  31. ↑ Somogyi Hírlap, 1998. 1998-06-20 / 143. szám Egy révkatasztrófa emléke, library.hungaricana.hu
  32. ↑ (P.) Miklós Tamás: Révhajó-szerencsétlenség 1796-ban, pmiklostamas.hu
  33. ↑ a b Balatoni hajócsodák – 125 év után is az utasok szolgálatában Archiválva 2018. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, balatontipp.hu
  34. ↑ Koszorúzás és kiállítás, csavargozos.hu
  35. ↑ Archivált másolat. [2018. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 15.)
  36. ↑ Balaton, a magyar tenger
  37. ↑ Balaton Csavargőzös, épült 1872-ben, csavargozos.hu
  38. ↑ Szlávik Lajos-Fejér László-Stelczer Károly: Szemelvények a Balaton és vízgyűjtőjének krónikájából, library.hungaricana.hu
  39. ↑ Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam 1893-02-04 / 5. szám), library.hungaricana.hu
  40. ↑ Czigány Károly (Veszprém, 1832. október 27. - Kővágóörs, 1893. február 24.) Archiválva 2018. július 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, ekmk.hu
  41. ↑ A „Balatoni nyár” házigazdája
  42. ↑ Szontagh Tamás, iglói (Ózd, 1851. április 13. - Budapest, 1936. január 31.) geológus Archiválva 2018. november 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, ekmk.hu
  43. ↑ Révfülöp kikötő, balatonihajok.hu
  44. ↑ Lampl Hugó-Pataky Béla: Balatoni kikötők - Révfülöp kikötője., library.hungaricana.hu
  45. ↑ Balatoni borrégió, pinceturak.hu
  46. ↑ Badacsonyi Borfalvak Hegyközsége Archiválva 2018. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, badacsonyiborfalvakhk.hu
  47. ↑ Révfülöp nagyközség Archiválva 2018. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, nemzetijelkepek.hu
  48. ↑ Helka, web.archive.org
  49. ↑ A Kelén a Balaton regében szereplő balatoni szerelmespár lovagjáról kapta a nevét. 1891. június 28-án avatták fel ikertestvérével a Helka hajóval együtt.[33] Többszöri átépítették őket, de megtartották a külső kialakításukat. Így váltak a Balaton tavának máig kedvelhető nosztalgiahajóivá.[48]
  50. ↑ Az esemény emléktáblája szerint 1945. március 25-én
  51. ↑ 90 éves a Tünde nosztalgiahajó, hajozas.hu
  52. ↑ a b A Balatoni hajózás története - Újrakezdés (IX. fejezet), balatonihajok.hu
  53. ↑ Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998), library.hungaricana.hu
  54. ↑ Révfülöpi Képek. Révfülöp és környéke polgárainak és üdülőtulajdonosainak lapja. XIX. Villa Filip Napok év jegyében, docplayer.hu
  55. ↑ Balatoni Nyár, nava.hu
  56. ↑ Balatoni Nyár magyar magazinműsor, port.hu
  57. ↑ Révfülöp települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  58. ↑ Révfülöp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  59. ↑ Révfülöp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  60. ↑ Révfülöp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  61. ↑ Révfülöp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  62. ↑ Révfülöp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  63. ↑ a b Révfülöp települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. február 24. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  64. ↑ Révfülöp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  65. ↑ Révfülöp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  66. ↑ 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  67. ↑ Révfülöp Helységnévtár
  68. ↑ Révfülöp Helységnévtár
  69. ↑ Történelmünk nyomában, revfulopinfo.hu
  70. ↑ A legjobb balatoni strand nyomában: Császtai strand, Révfülöp Archiválva 2018. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, ilovebalaton.hu
  71. ↑ Révfülöp Szigeti strand, revfulop.hu
  72. ↑ Révfülöp Szigeti strand, balatontipp.hu
  73. ↑ Szombaton megrendezik a Balaton-átúszást
  74. ↑ Ecséri templomrom, funiq.hu
  75. ↑ Révfülöp Munkás Szent József templom | Egyházi építeszetünk 1945 után, egyhaziepiteszet.wordpress.com
  76. ↑ Ordass Lajos Evangélikus Oktatási és Konferencia központ, modum.hu
  77. ↑ Révfülöp Hajóállomás BH Zrt, balatonikikotok.hu
  78. ↑ Balaton-átúszás, balatonatuszas.futanet.hu
  79. ↑ Révfülöpi Vitorláskikötő - Nemzeti Sportközpontok Archiválva 2018. november 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, mnsk.hu
  80. ↑ a b c Révfülöp Településképi arculati kézikönyv 2017, revfulop.hu
  81. ↑ Békakirály bronz ivókútja, kirandulastervezo.hu
  82. ↑ Révész, kozterkep.hu
  83. ↑ Fülöp-hegyi millenniumi kilátó, revfulop.hu
  84. ↑ Kigyulladt és beomlott az ikonikus révfülöpi kilátó. 24.hu (2020. február 13.) (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  85. ↑ [1]
  86. ↑ Révfülöp Tóparti Galéria, revfulop.hu
  87. ↑ A szőlőművelés és borkészítés története és emlékei Révfülöpön.
  88. ↑ A Kelén és a Tünde elsüllyesztőinek emlékére, kozterkep.hu
  89. ↑ Villa Filip-napok tizennyolcadszor Archiválva 2018. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, veol.hu
  90. ↑ Fotópályázat 2013 I. forduló - Révfülöp, Rózsakert Archiválva 2018. november 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, ilovebalaton.hu
  91. ↑ Révfülöpi Villa Filip Napok 2018, programturizmus.hu
  92. ↑ Pöltenberg Ernő aradi vértanú tábornok emlékei a Révfülöpi Honismereti Gyűjteményben, revhon.hu
  93. ↑ Kilátóra fel! Innen nézd a Balatont: Fülöp-hegyi kilátó, welovebalaton.hu
  94. ↑ Révfülöp, fülöpi templomrom, regitemplomok.wordpress.com
  95. ↑ Fülöpi templomrom (Révfülöp), turautak.com
  96. ↑ Templomromok a Balatonnál, spiritofbalaton.hu
  97. ↑ Révfülöp Szigeti strand
  98. ↑ Révfülöp – Üdülőszálló

Irodalom

szerkesztés

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Révfülöp&oldid=27622001”