Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium

A Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium (régebbi nevein Rózsa Ferenc Gimnázium, Rudolf Főgimnázium) (mint a neve is mutatja) egy békéscsabai középfokú oktatási intézmény, gimnázium és kollégium. A város és a vármegye egyik leghíresebb és legelismertebb gimnáziuma. A megyeszékhely iskolái közül a legrégebbi múltra tekint vissza. Ennek megfelelően jelenleg sokan választják elsőként az „Andrássyt” a középiskolák közül. Az iskola diákjai hagyományosan jól szerepelnek a tanulmányi- és sportversenyeken, igen erős a közösségi szellem. Jelenlegi nevét 2008-ban kapta az Osztrák–Magyar Monarchia egykori külügyminiszteréről, Magyarország miniszterelnökéről, Andrássy Gyuláról, de napjainkban még jóval ismertebb az 1948-tól 2008-ig használt neve, amikor is az evangélikus egyház által működtetett egykori Rudolf Főgimnáziumot államosították, átnevezve Rózsa Ferenc nevére. Az intézmény 1994-ben költözött az új épületbe, amit a BÁÉV Rt. alakított át a korábbi Nagysándor József laktanyából. Tanulmányi eredményekben stabilan a legjobbak közt van a vármegyében, a 2004-es évben például tanulói 11-szer szerepeltek eredményesen országos középiskolai tanulmányi versenyeken, ez pont annyi, mint a rangsorban utána következő két iskola együttes eredménye. Az országos ranglistán is stabilan igen jó helyen található a magyarországi gimnáziumok körében.

Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium ( Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium Rózsa Ferenc Gimnázium Rudolf Főgimnázium )
Alapítva	1855 (1949)
Névadó	Andrássy Gyula
Hely	Magyarország, Békéscsaba
Típus	gimnázium diákotthon
Tanulólétszám	678 fő
OM-azonosító	028374
Elérhetőség
Cím	5600 Békéscsaba, Andrássy út 56.
Elhelyezkedése
Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium Pozíció Békéscsaba belső részének térképén
é. sz. 46° 40′ 22″, k. h. 21° 04′ 60″46.6726627, 21.083332
A Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium témájú médiaállományokat.

Története

Az intézménynek meglehetősen régre visszatekintő történelme van, 1855-től 1948-ig az evangélikus egyház kezelésében állott, csak utána lett állami gimnázium. Emiatt mind a jelenlegi Evangélikus Gimnázium, mind a Andrássy Gyula Gimnázium jogelődjének tekinti az 1855-1948 között működő iskolát.

A jogelőd – az Evangélikus Gimnázium (1855–1948)

A török háborúk után Békés vármegye teljesen romokban hevert, lakossága nagyrészt elmenekült, iskolái elpusztultak. Az országos átlaghoz képest is jóval nagyobb volt a pusztítás, így először a legsürgetőbb helyreállításokat végezték el, csak utána következhetett az oktatás. Ezt nehezítette, hogy ebben az időben nem Békéscsaba, hanem Gyula volt a vármegye székhelye. Így a központi kormányzat is elsősorban ide összpontosította a forrásokat, ezáltal aránylag későre tehető az első csabai gimnázium megszervezése.

Algimnázium (1855–1899)

Az algimnázium az 1870-es években

Az iskolát 1855-ben alapította a evangélikus egyház, először még algimnáziumi rangban. Az első épület egy kicsi, nádfedeles ház volt, ahol együtt volt a négy osztály, a pedellus és a szertár is. Elég rosszul felszerelt, szegényes intézmény volt. Békéscsaba polgárai és a képviselő-testület a kezdetektől támogatta az intézményt, ám a rossz helyzet továbbra is fennállt, a tanfelügyelő megrovásban részesítette az intézményt. Ennek hatására a fenntartó egyház tandíjat vezetett be, hogy a legszükségesebb munkákra legyen pénz, ez azonban a diáklétszám megcsappanását okozta.

Az algimnázium épülete az 1890-es évek elején

Megoldást csak egy új épület jelenthetett. A tervekkel Sztraka Ernő mérnököt bízták meg, aki hamar megalkotta az általa megálmodott épület terveit. A teljes munka 21 000 koronába került volna. Ennyit sem a fenntartó, sem a község nem tudott előteremteni. Támogatásért fordultak az államhoz, azonban a hatalom sem segített. Így csak a régi épület felújítására és a tervek egy részének kivitelezésére kerülhetett sor. A tanfelügyelet másodjára is megrovással fenyegetőzött. Az intézmény vezetői a minisztériumhoz fordultak némi halasztást kérve, most az adakozóknak is köszönhetően megkezdődhetett a munka, egy teljesen új épület felépítése. Elkészült az új könyvtár, a szertár, a rajzterem és egy hivatali szoba. A régi épületben az átalakítás során kialakítottak három osztálytermet és egy házfelügyelői lakást. 1890-ben újra megintették a gimnáziumot a talált hiányosságok miatt. Harmadik intés az iskola bezárását jelentette volna, ezért nehéz helyzetbe került a vezetés.

A bővítést 1891-re tervezték, ám a forráshiány miatt ezt a dátumot nem tudták tartani. Így halasztást kértek, majd a község segítségével megkezdődhetett az építkezés, amely ingyen átengedett egy megfelelő telket, segélyt is biztosítva hozzá. A kész épület 1892. augusztus 15-én készült el, és ezt már a Vallás- és Közoktatási Minisztérium is rendben lévőnek találta. A lakosságnak egyértelműen megfogalmazott igénye volt az iskola továbbfejlesztése.

Főgimnázium (1899–1914)

A Rudolf Főgimnázium új épülete
A képet Zvarinyi Lajos készítette

1895-ben napirendre került az algimnázium főgimnáziummá fejlesztése. Azonban az épületet akkorra már kinőtték, az nem felelt meg nyolc osztály igényeinek. Így egy teljesen új épület felépítése mellett döntött a képviselő-testület. Ingyen átengedtek két telket az evangélikus nagytemplom mellett, cserébe az iskola régi épületéért. Az évenkénti támogatást is megduplázták, 2500 koronáról 5000 koronára. Ezután Alpár Ignác már a végleges terven és költségvetésen dolgozhatott. 1898 nyarán kezdődött meg a tényleges munka, ami a jó időjárásnak is köszönhetően jól haladt. Közben a város tovább növelte az átadott telek nagyságát és engedélyezte a Kossuth tér ártézi kútjának bevezetését az épület udvarára. 1899. augusztus 15-ére teljesen elkészült a minden igényt kielégítő kétszintes, szimmetrikus homlokzatú épület, ami az eklektika nyomait viselte magán.

A nagy munka tehát elérte a célját, korához képest is modern és monumentális épület született, ami máig nagyban befolyásolja Békéscsaba belvárosának látképét. 1901-ben megérkezett a már nagyon várt ajándék Ferenc József osztrák császár és magyar királytól: az iskola névadójának, Rudolf trónörökösnek olajfestésű arcképe, valamint az udvari múzeumokban őrzött természettudományi és műtörténeti tárgyakból összeállított gazdag gyűjtemény. Innentől kezdve az iskolát Rudolf Főgimnáziumnak nevezték.

A két világháború sodrában

1914-ben kitört az első világháború, ami döntően befolyásolta az intézmény életét. Az iskolát azonnal katonai kórházzá alakították. Csak a szertárak, a tanári könyvtár, valamint az igazgatói iroda és a pedellusok lakásai maradtak meg eredeti rendeltetésükben. Az 1914/15-ös tanévet az ipari iskolában, illetve a Közművelődés Házában kellett kezdeni. A következő évben majdnem meghiúsult az oktatás, mivel ezen helyiségeket is katonai célokra foglalták le, így csak nagy nehezen lehetett biztosítani az oktatáshoz szükséges feltételeket. A nem erre a célra berendezett és felszerelt termekben a fegyelmet nehezen lehetett fenntartani, kísérletezni is képtelenség volt. Így mindez a tanítás rovására ment. Valamivel kedvezőbbé vált a helyzet 1917-ben, amikor a kórház parancsnoksága átengedte az Irányi utcai állami elemi iskolát (ma: 2. Számú Általános Iskola), mert így az összes osztály egy épületbe kerülhetett. A román megszállás után 1920 augusztusáig az akkor alakuló Nemzeti Hadsereg vette igénybe az épületet. A kivonulás után megkezdődhetett az igen nagy károk felmérése. A tornaszertár szinte teljesen tönkrement, a bútorzat megcsappant. A minisztérium segítségével a károkat, hiányosságokat 1926-ra gyakorlatilag teljesen felszámolták. A Horthy-érában jelentős előrelépés tapasztalható, fellendült a természettudományi tárgyak oktatása (gyakorlat bevezetése a fizika-, vegytan- és biológiaórákon). Az idegennyelv-oktatás is örvendetes módon fejlődött.

Ezt az egyenletes fejlődést szakította félbe a második világháború. A tanítás pár nap kivételével ez idő alatt sem szünetelt, a diákság ekkor tíz napon keresztül a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnáziumban tanult. A vidéki tanulók segítésére 1941-ben internátust szerveztek. Az épületben háborús események miatt nagyobb kár szerencsére nem keletkezett, mindössze két kisebb gránáttalálat érte. E károk nagy részét – anyagi fedezet hiányában – csak 1947-48-ban sikerült felszámolni.

Rózsa Ferenc Gimnáziumként (1948–2008)

1948. június 18-án az egyházi iskola állami tulajdonba került, s felvette az Állami Fiúgimnázium nevet, jogutódja lett az egykori Rudolf Főgimnáziumnak.

A szocializmus idején

Az iskola épülete 1994-ig, ma az Evangélikus Gimnázium otthona

Mutatja a nem végleges helyzetet, hogy ezután többször történt még névváltoztatás. Békéscsabai Állami Általános Gimnázium, majd az 1950/51-es tanévtől kezdődően Békéscsabai Állami Rózsa Ferenc Általános Fiúgimnáziummá lett átnevezve az iskola; a rendszer Rózsa Ferencet mártírnak tartotta, a korábbi, Habsburgokra utaló név használata szóba sem jöhetett, ahogy az egyházi működtetés sem. Az 1963/64-es tanévtől Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola lett a neve a gimnáziumnak. 1964-65-ben bővült a szakközépiskolai oktatás, az első nyomdaipari osztályban betűszedést tanultak a diákok. Ettől kezdődően Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolaként működött tovább az iskola. Az 1970/71-es tanévben befejeződött a kereskedelmi szakközépiskolai oktatás. 1971-től az iskolában a gimnáziumon kívül már csak nyomdaipari képzés folyt, ezért neve ettől kezdve Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskolára módosult 1980-ig. Bázisüzem kezdettől fogva a KNER Nyomda volt, amely kellő anyagi támogatással, gondoskodással segítette a nyomdászutánpótlás képzését. A nyomdaipari szakközépiskola önállósodása nyomán az iskola neve – egészen 2007-ig Rózsa Ferenc Gimnázium volt.

Új épületben (1994-től)

Az aula épülete 2022 januárjában

Az iskola épülete 1994-től

Zajlik a biológiaóra

A rendszerváltás után mozgalmas évek következtek, ugyanis a szocializmus megszűnte után az evangélikus egyház visszakapta eredeti épületét, ahol az Evangélikus Gimnáziumot újra kívánta szervezni. Emiatt szükségessé vált a „Rózsának” egy új helyet keresni, ami nehéz feladat elé állította a városvezetést, de szerencsére sikerült kompromisszumos megoldást találni. Azóta a régi-új Evangélikus Gimnázium a hagyományos helyén, a Szeberényi téren székel egykori épületében, évről évre jobb eredményekkel és növekvő diáklétszámmal. A Rózsa Ferenc Gimnázium 1994. szeptember 5-én költözött a mostani új helyére, a Békéscsabai Nagysándor József laktanyából átalakított iskolába, mely Békéscsabán, az Andrássy út 56. szám alatt található. A hely kiválasztása szerencsés volt, ugyanis a város vasútállomása és autóbusz-pályaudvara is nagyon közel található az iskola épületéhez. A helyi tömegközlekedéssel is igen könnyű megközelíteni, ugyanis az Andrássy Gimnázium nevű megálló pontosan az iskolánál található, ahol számos autóbusz is megáll. A főépület és az aula imponálóan rövid idő alatt, alig fél év alatt készült el, amely a BÁÉV Rt. szakértelmét dicsérte, amiért a cég kitüntetést is kapott. Az egykori laktanya két darab, kétszintes épülete közé építettek egy modern aulát, amit függőfolyosókkal kapcsoltak a meglévő két épületszárnyhoz. Így a diákok és tanárok még rossz időben is védve vannak az időjárás viszontagságaitól. Ezután fokozatosan, 1995-1996-ban adták át (az azóta már az intézménybe integrált) Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumot. Nem sokkal ezután átadták a sportpályákat, a tornatermet és az ebédlőt is. A legutolsó munkákat már az ezredforduló után végezték, lebontva a megmaradt egykori honvédségi épületeket, ekkor egy új közösségi pontot és a Mladonyiczky-terme is átadták. Jelenleg 5195 m² hasznos alapterületen 24 tanterem található. Az épületek igen jól felszereltek, modernek, megfelelnek a mai elvárásoknak. A nagy költöztetést Komáromi István, egykori igazgató vezényelte le.. A szétválás után sem romlott meg a két alma mater kapcsolata, közös megegyezéssel úgy döntöttek, hogy az 1948-ig az iskolában érettségizők tablói a jelenlegi Evangélikus Gimnáziumot illeti meg, illetve a régi épületben érettségizett „Rózsás-osztályok” egy része is a régi helyén hagyta a tablóját. A Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnázium tablóinak egy része viszont az Andrássyban találhatók.

Andrássy Gyula Gimnázium – a 21. században

A 150 éves évforduló

Az udvar

Az aulát és főépületet összekötő folyosó

Az iskola épülete az egyik legfiatalabb és legkorszerűbb Békéscsabán, melyben igen jó hírnevű, jól felkészült, magasan képzett tanárok alkotják a tanári gárdát, így a színvonalas oktatás biztosítva van. 2005-ben ünnepelte az intézmény fennállásának 150. esztendejét, méltó ünnepség keretében emlékeztek a nagyszerű alapítókra. 2007. augusztus 1-jén az önkormányzat átnevezte Rózsa Ferenc Gimnázium és Kollégiumra, mivel az iskola irányítása alá vonták a kollégiumot. Ez az állapot azonban csak egy éven át tartott, 2008 nyarán egy magánszemély indítványára a testület újratárgyalta korábbi döntését, és a semlegesebb, pártokhoz nem kötődő Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium nevet adta az intézménynek. A diákok többsége a régi név megtartása mellett, míg a tanári kar döntő többsége az Andrássy név mellett voksolt. Névváltáskor még több név is felmerült, köztük Rákóczi Ferenc, mivel így megmaradhatott volna a hagyományos rövidítés: RFG. Ugyancsak szóba került a Rózsa Gimnázium és Kollégium elnevezés is. A névváltáshoz kötődően a 2000-es évek legvégétől előtérbe került az új identitás megteremtése, ennek kapcsán a gimnáziumhoz kapcsolható személyek szobrának felállítása, illetve a magyar történelem fontos eseményeiről való megemlékezés vált a központi ponttá. Megváltozott a címer is, illetve a névadó képét is elhelyezték az épületben. A gimnáziumban tanuló diákok létszáma 650 és 700 között ingadozik, az évfolyamonkénti 5 osztály és a 30-35 közötti létszámok miatt.

Az „Andrássyban” (Rózsában) hagyományosan igen sokrétű képzést biztosítottak mindig is, nagy hangsúlyt fektetve a minőségi képzésre. Bár az évek folyamán sokat változott a képzés szerkezete, az mindig próbált lépést tartani a változó körülményekkel. Régebben létezett nyolcosztályos gimnáziumi évfolyam is, ezt azonban 2000-ben felszámolták, azóta csak négyosztályos képzés folyik. Az iskola diákjai általában igen jól szerepelnek a természettudományi versenyeken (biológia, kémia, földrajz), de szép sikereket érnek el matematika, magyar irodalom, nyelvtan és idegennyelvek kategóriában is. 2002-ben indultak be az úgynevezett „Eurofakt”-osztályok, amelyek emelt szintű idegennyelv-oktatást biztosítanak, három világnyelvet is oktatva (angol, német, francia).

Az intézménybe kerüléshez írásbeli felvételire van szükség, mivel évről évre rendszeresen többszörös a jelentkezők száma a lehetőségekhez képest. Az iskola a végzős általános iskolás diákoknak külön tanulmányi versenyt hirdet Horváth János Emlékverseny néven, ahol is írásbeli, majd szóbeli megmérettetés után az első 5 legjobb eredményt elérő diák (magyar és matematika tantárgyakból) mentesülhet a felvételi alól, automatikus felvételt nyerhet. A gyereklétszám csökkenése természetesen érinti az iskolát is, ezért várhatóan a jövőben már nem tudják fenntartani az évfolyamonkénti 5 osztályt.

Az osztályszerkezet az alábbi:

• A osztályok: Általános gimnáziumi osztály
• B osztályok: Emelt történelem-emelt biológia
• C osztályok: Humán gimnáziumi osztály
• D osztályok: Reál gimnáziumi osztály
• E osztályok: Eurofakt gimnáziumi osztály

Az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium, illetve jogelődjeiben érettségizettek száma:

Iskola neve	Év	Fő
Rudolf Főgimnázium	1901–1932	955
Rudolf Reálgimnázium	1933–1948	482
Evangélikus Gimnázium (össz)	1901–1948	1437
Állami Rózsa Ferenc Gimnázium	1949–1991	6642
Összesen	1901–1991	8079

Mivel a 2006/2007-es tanévben 164 fő tett sikeres érettségit (1990 óta ez a jellemző arány), így az Andrássy Gyula Gimnáziumban és Kollégiumban, illetve jogelődjeiben végzett diákok létszáma körülbelül 2004 táján léphette át a bűvös 10 000 főt.

Kollégium

A leánykollégium

Az intézményhez tartozó kollégium két részből áll, egy fiú- és egy leánykollégiumból. Ezek az udvaron találhatóak, egymással szemben, hasonló elrendezésben és kinézetben. A leánykollégium szinte teljes kapacitásában ki van használva, oda csak a gimnázium tanulói juthatnak be, míg a fiú részlegben a kevesebb gimnáziumba jelentkező miatt más intézmények diákjai is felvételt nyerhetnek. A kollégisták tanulmányi átlaga 4,3 körül alakul.

Felszereltség	Fiú	Leány
Szobák száma	18	16
Férőhely	92 fő	100 fő
Zuhanyzó (szintenként)	4 db	8 db
Számítógép	8 db	13 db

Mindkét épületrészben található 1-1 társalgó, könyvtár, könyvtári olvasó, melegítőkonyha és konditerem. Ezen kívül a fiúkollégiumban kialakítottak egy vendégszobát (2 ágyas, zuhanyzó, WC, TV), illetve a leánykollégiumban egy szolgálati lakást (szoba, konyha, fürdőszoba, WC). Mindkét épület minősége az országos átlagon felüli, elhelyezkedésük kiváló, az iskola területén belül, közel a belvároshoz és a vasútállomáshoz és az autóbusz-pályaudvarhoz. Lakói ezt értékelik is.

Eredmények

Az intézmény Békés vármegyében stabilan a legjobbak között van, a 2006-os rangsorban például az írásbeli felvételiken a megyében a legjobbnak bizonyult. Ezen kívül tanulói szép eredményeket érnek el az OKTV és egyéb más országos, megyei, illetve városi döntők eredményeiben is. A legtöbb bekerülő tanuló a békéscsabai Kazinczy Ferenc Általános Iskolából, a Lencsési Általános Iskolából, illetve a Petőfi Utcai Általános Iskolából kerül be. A környező településekről Békésről, Gyuláról, Kétsopronyból, Kondorosról, illetve Csorvásról érkeznek általában. A továbbtanulók jellemzően a Szegedi Tudományegyetemet, az ELTE-t, illetve a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem békéscsabai karát választják felsőoktatási képzésük helyeként. A sikeresen felvettek aránya 80% körül mozog. Mindezen eredményeknek is köszönhető, hogy az ország legjobb egyeteme, Szegedi Tudományegyetem bázisiskolájává fogadta a gimnáziumot.

Az iskolához kötődő híres személyek

Egykori tanárok

• Mazán László, Schéner Mihály rajztanára
• Mladonyiczky Béla, szobrász
• Scholtz Endre festőművész
• Takács Győző, kerámikus, grafikus
• Zvarinyi Lajos[1] [2] rajztanár, akinek tanítványai:Vidovszky Béla, Mazán László, Gulyás Sándor [3], Pokorny László [4] és Filipinyi Sámuel (szobrászművész)[5] [6]

Egykori diákok

• Áchim L. András, politikus
• Dr. Aradszki András, országgyűlési képviselő (volt államtitkár), az Országgyűlés jegyzője
• Bajcsy-Zsilinszky Endre, politikus
• Baji Balázs, világbajnok bronzérmes gátfutó
• Balázs Samu, színművész
• Bencsik János, országgyűlési képviselő
• Berczik Zoltán, Európa-bajnok asztaliteniszező
• Dr. Biczók Imre, egyetemi tanár
• Bohus Richárd, úszó
• Boros János, fizikus
• Cs. Pataj Mihály, festőművész
• Dér Endre, író
• Ezüst György, festőművész
• Fajó János, Kossuth-díjas festőművész
• Dr. Fehér Dezső, címzetes egyetemi tanár
• Gulyás Dénes, festőművész
• Gulyás Sándor, festőművész
• Gurzó Ákos, marketing, kommunikációs és média szakértő
• Gyóni Géza, költő
• Gyöngyösi János, külügyminiszter
• Hursán Pál, atomfizikus, főiskolai tanár
• Joó Csilla, balettművész
• Láng Géza agrármérnök, akadémikus
• Lipták Pál, Kossuth-díjas könyvtáros, festő
• Lengyel András irodalomtörténész, muzeológus
• Mazán László, festőművész, tanár
• Mengyán András, szobrászművész
• Dr. Palyusik Mátyás, címzetes egyetemi tanár
• Schéner Mihály, Kossuth- és Prima Primissima díjas festő
• Rábai Miklós, Kossuth-díjas érdemes művész, koreográfus
• Scholtz Endre festőművész
• Sebián-Petrovszki László, országgyűlési képviselő
• Dr. Sonkoly Kálmán, főorvos
• Stummer János, országgyűlési képviselő,
• Dr. Székely Lajos, egyetemi tanár
• Szente Vajk, színész, rendező, drámaíró, műsorvezető
• Dr. Sztaricskai Tibor, egyetemi tanár
• Timár Béla, színművész
• Dr. Tomka Pál, egyetemi tanár-matematikus
• Dr. Vasváry Béla, egyetemi tanár
• Várkonyi János, festőművész
• Vidovszky Béla, festőművész
• Zahorán Adrienn, rádióbemondó

Az iskola igazgatói

Az első érettségiző osztály 1903-ból

Igazgató Év Breznyik János 1855–1858 Mokry Sámuel 1858–1864 Styaszny Soma 1864–1865 Horváth János 1865–1895 Bukovszky János 1895–1916 Dr. Rell Lajos 1916–1936 Pataki Sámuel 1936–1945 Dr.Szeberényi Lajos 1945–1949

Igazgató Év Mengyán György 1949–1956 Mergittai Dezső 1956–1957 Kávási Ferenc 1957 Böőr Ferenc 1957–1967 Kruchió Gábor 1967–1992 Komáromi István 1992–1997 Dr. Kovács János 1997–2007 Komáromi István 2007–2018 Szabó László 2018–

Iskolai élet

Az iskolában hagyományosan pezsgő, élénk diákélet folyik, régebben minden télen indultak sítáborok Szlovákiába, Rózsahegyre Bárdos Tibor vezetésével. A tetőpont minden évben a „Rózsa-hét”.

A „Rózsa-fesztivál”

A 2004-es győztes, a 12.B

Az iskolában 1988 óta rendezik meg a nagy sikerű „Rózsa-fesztivál” elnevezésű rendezvényt, ami döntően a végzős osztályok közötti verseny, de ezen a héten van a gólyák közötti vetélkedő is. A „rózsás diákok” között a versenynek nagyon komoly tétje van, a benne résztvevők általában mindent megtesznek a sikerért. A hét alatt a 12.-es osztályok büfét üzemeltetnek, egyéb szórakoztató eseményeket szerveznek. A fesztivál általában október utolsó hetében, az őszi szünet előtti utolsó tanítási napokban kezdődik. Kedd délután indul a plakátolás. Szerdán, tanítás után van a "gólyák estje", ami a kilencedikes osztályok rövid műsorából, táncából és a "hivatalos gólyaesküből" áll. A csütörtöki napon az osztályokba látogatnak a 12.-esek, szól a zene, ingyen teát, süteményt osztogatnak a versengő csapatok. Ezen a napon kerül sor a végzős osztályok táncaira a szümetekben, majd este levetítik kampányfilmüket, mely témájukat mutatja be. Pénteken tanítás nélkül zajlik az élet, a 12.-es osztályok különféle programokkal várják diáktársaikat. Ezen a napon hirdetik ki a diákok szavazata alapján kikerülő győztest is. A nyertes megkapja az „iskola kulcsát”. Habár az iskola neve 2008-tól megváltozott, a diákok és a tanárok közös elhatározás alapján megtartották a Rózsa-fesztivál régi nevét.

Diáktábor

A bükkszentkereszti üdülő

Az iskola 1988-tól rendelkezik Bükkszentkereszten egy üdülővel, amit társadalmi munka keretében építettek fel. Kruchió Gábor, az iskola akkori igazgatója, a lelkes tanári kar és a diáksereg közös elhatározásával és áldozatos munkájával 1986-tól két év alatt építette fel az üdülőt. A kétszintes házat Batki József tervezte, végleges területe 252,8 m². A szobák mellett ebédlő, társalgó, teakonyha és zuhanyzók találhatók az épületben. Az udvaron sportpályákat alakítottak ki, és szalonnasütési lehetőség is van. A tiszta levegő és a csodás környezet miatt jelenleg az osztályok kedvenc kirándulóhelye, de a biológusok terepgyakorlatát, a nyelvszakosok nyári táborát és a sportolók üdülését is ide szervezi az intézmény.

Énekkar

Hagyományosan minden év decemberében, általában az utolsó tanítási héten kerül sor a gimnázium tanulóinak előadásában a karácsonyi hangversenyre az iskola aulájában. Az évek során Rung tanárnő vezetésével nem volt olyan év, mikor is a diákok ne varázsoltak volna meghitt pillanatokat a falak közé. 1991. május 29-én Habsburg Ottó is ellátogatott az intézmény falai közé, akkor ő is meghallgatta a kórust.

Szülők-Öregdiákok Alapítvány

Az intézmény egykori diákjai között hagyománynak számít, hogy támogatják kisebb-nagyobb összegekkel, illetve adójuk 1%-val egykori gimnáziumukat. A 2008-as évtől már alapítványi bált is szervez az iskola, amelynek bevételei szintén a kasszát gyarapítják. Ezeket az összegeket aztán a tehetséges diákok támogatására, táborozásokra, ajándékokra használja fel az iskola vezetése.

Partnerintézmények

A Bihar-Békés középiskolai híd keretében az iskola 2003 és 2006 között együttműködött két nagyszalontai középfokú oktatási centrummal is, a Nagyszalontai Elméleti Líceummal és Nagyszalontai Mezőgazdasági Iskolacsoporttal. Jelenleg is intenzív kapcsolatok zajlanak az angliai Oxford városának középfokú intézményével, amellyel partnerséget ápol a gimnázium.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium témájú médiaállományokat.

• Az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium hivatalos oldala