Rózsahegyi járás

A Rózsahegyi járás (szlovákul Okres Ružomberok) Szlovákia Zsolnai kerületének közigazgatási egysége. Területe 647 km², lakosainak száma 58 014 (2011), székhelye Rózsahegy (Ružomberok). A járás területe – az Árvához tartozott Oláhdubova község kivételével – az egykori Liptó vármegye része volt.

Rózsahegyi járás
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Népesség
Teljes népesség	57 392 fő (2021. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 04′ 54″, k. h. 19° 18′ 16″49.081666666667, 19.304444444444
A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsahegyi járás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A Rózsahegyi járás fekvése a Zsolnai kerületen belül

Története

A Rózsahegyi járás 1922-ig egyike volt az egykori Liptó vármegye járásainak, területe azonban kisebb volt a mainál, mivel a Nagyselmectől és Turapataktól keletre eső községek a Németlipcsei járáshoz tartoztak, Rózsahegy pedig rendezett tanácsú városként nem tartozott járáshoz. A megye 1918-tól csehszlovák uralom alatt állt, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban.

1923-ban a megszűnő Németlipcsei járás nyugati részét és Rózsahegy városát a Rózsahegyi járáshoz csatolták, így területe a maival majdnem pontosan megegyezett, az eltérés csupán annyi volt, hogy északon Oláhdubova 1949-ig az Alsókubini járáshoz, viszont keleten Kisolaszi ide tartozott. Ugyancsak 1923-ban a mai Szlovákia területét hat nagymegyére osztották, a járás ezek közül Tátraalja megyéhez (Podtatranská župa) került. 1928-ban a nagymegyék is megszűntek, Csehszlovákiát négy tartományra osztották, ekkor a járás a Csehszlovákián belüli Szlovákia része lett. 1939-ben, amikor Csehszlovákia megszűnt, a független Szlovákiában ismét hat megyét hoztak létre, a Rózsahegyi járás ezek közül Tátra megyéhez (Tatranská župa) tartozott.

A második világháború után újjáalakult Csehszlovákia közigazgatási beosztása hasonló volt az 1928-38 közöttihez, a Rózsahegyi járás ismét a szlovák tartományhoz tartozott. 1949-ben viszont az 1923-28 közötti nagymegyékhez hasonló nagyobb közigazgatási egységeket hoztak létre, de ezek neve most kerület (kraj) lett, és járásunk a Zsolnai kerülethez került.

1960-tól jelentősen átszervezték a járásokat, a korábbiaknál sokkal nagyobbakat hozva létre. A Rózsahegyi járást beolvasztották a Liptószentmiklósi járásba, így az magába foglalta az egykori Liptó vármegye szinte egészét. Szintén 1960-ban a kerületek száma Szlovákiában hatról háromra csökkent, a Liptószentmiklósi járás pedig a Közép-Szlovákiai kerület része lett. A kerületek 1990-ben ismét megszűntek és csak a (nagy)járások maradtak Csehszlovákiában.

1996-ban a már független Szlovákia közigazgatási felosztását ismét jelentősen átalakították. A járások száma 38-ról 79-re nőtt és ezeket nyolc kerületbe osztották be. A Rózsahegyi járás ismét kivált a Liptószentmiklósiból, és mindkettő ismét a Zsolnai kerület része lett, mint 1949 és 1960 között.

A Rózsahegyi járás települései

(Zárójelben a szlovák név szerepel.)

• Besenyőfalu (Bešeňová)
• Fenyőháza (Ľubochňa)
• Gombás (Hubová)
• Háromrevuca (Liptovské Revúce)
• Háromszlécs (Sliače)
• Ivachnófalu (Ivachnová)
• Kelemenfalu (Kalameny)
• Kisselmec (Rózsahegyi járás) (Štiavnička)
• Komjatna (Komjatná)
• Likavka
• Liptótepla (Liptovská Teplá)
• Liszkófalu (Lisková)
• Lucski (Lúčky)
• Lúzsna (Liptovská Lúžna)
• Nagyselmec (Liptovská Štiavnica)
• Nemesludrova (Ludrová)
• Oláhdubova (Valaská Dubová)
• Oszada (Liptovská Osada)
• Patak (Potok)
• Rózsahegy (Ružomberok)
• Sósó (Švošov)
• Szentmárton (Martinček)
• Szentmihály (Liptovský Michal)
• Sztankován (Stankovany)
• Turapatak (Turík)

Források

• 2009 Národné kultúrne pamiatky na Slovensku - Okres Ružomberok.
• Pavol Korec és társai. Kraje a okresy Slovenska – Nové administratívne členenie (Szlovákia kerületei és járásai – az új közigazgatási felosztás) (szlovák nyelven). Bratislava: Q111 (1997). ISBN 80-85401-58-4