Magyarország vízi növénytársulásainak rendszertani felosztásában a rögzült hínárok társulásosztálya (Potametea Klika in Klika & Novák 1941) a szilárdan gyökerező hínárfajokból álló társulásokat fogja össze.

Úszó békaszőlő (Potamogeton natans) (Belgium, Brugge)

Életmódjuk, termőhelyük

szerkesztés

Oligotróf, illetve eutróf, igen változatos kemizmusú álló- és folyóvizekben nőnek kb. 7 m mélységig, kalcium-szegény és -gazdag vizekben egyaránt. A társulások szerkezetét a hydatofita életforma határozza meg, amin belül is az elodeid, a nymphaeid és a trapid növekedési formák jellegzetesek. Egyes hínárok egész életüket a vízben töltik, mások képesek terresztris alakot ölteni, és ilyen állapotban a rövidebb szárazságokat is elviselik.

Fajösszetételük

szerkesztés

Az osztály főbb társulásalkotó fajai között vannak specifikusak (erre az osztályra jellemzőek:

és vannak egészen különböző társulásokban megjelenő „generalisták” is:

A tipikus vízinövények mellett fellépnek kétéltű növények, ún. amfifitonok is, amelyek egyaránt képesek vízben és szárazföldön is megélni (ilyen a föntebb említett vidrakeserűfű). Alárendelt mennyiségben megjelenhetnek egyes mocsári növények, mint például:

Magyarországon előforduló társulásaik

szerkesztés
 
Hínáros víziboglárka (Ranunculus trichophyllus) (Németország, Hohenlohe)

Magyarországon két rendjüket különítjük el:

A békaszőlőhínárok mélyebb vizekben élő, nagyobb termetű, elodeid, potamid, nymphaeid és trapid típusú hínárok társulásai; a boglárkahínárok a sekélyebb és időszakos vizekben nőnek, egyedeik kisebbek, batrachoid típusúak.

  • Borhidi Attila: Magyarország növénytársulásai 4. Osztály: Potametea