RNS-csendesítés
Az RNS-csendesítés (RNA silencing – a kifejezés eredete a poszttranszkripcionális géncsendesítéshez avagy RNS-interferenciához köthető) a géncsendesítési effektusok azon családjára utal, melyekben egy vagy több gén kifejeződését ún. „nemkódoló”, kisméretű RNS-molekulák akadályozzák vagy teljesen elnyomják.
Utalhat a génkifejeződéssel kapcsolatos tudományos kísérletekben bevezetett, szintetikus antiszenz RNS-molekulára is. Az RNS-csendesítés meghatározható úgy is, mint a génkifejeződés dupla szálú RNS (dsRNS) által kiváltott, szekvencia-specifikus regulációja.[1] Az RNS-csendesítési mechanizmusok magasan konzerváltak a legtöbb eukarióta szervezetben.[2] A legközönségesebb és jól tanulmányozott példa rá az RNS-interferencia (RNSi), melynek során endogén módon kifejezett mikroRNS (miRNS) vagy exogén eredetű kis interferáló RNS (small interfering RNA, siRNA, illetve siRNS) kiváltja a komplementer hírvivő RNS degradációját (bomlását). A kis RNS-molekulák egyéb osztályait is felfedezték, köztük a Piwi-fehérjével kölcsönható RNS-eket (piRNA) és annak alfaját, az ismétlődő szakaszokkal homológiát mutató kis interferáló RNS-eket (repeat associated small interfering RNA, rasiRNA, illetve rasiRNS).[3]
További információk
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Fire, A (1998. február 19.). „Potent and specific genetic interference by double-stranded RNA in Caenorhabditis elegans.”. Nature 391 (6669), 806–11. o. DOI:10.1038/35888. PMID 9486653.
- ↑ Meister, G (2004. szeptember 16.). „Mechanisms of gene silencing by double-stranded RNA.”. Nature 431 (7006), 343–9. o. [2011. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1038/nature02873. PMID 15372041. (Hozzáférés: 2011. február 8.)
- ↑ Gunawardane, LS (2007. március 16.). „A slicer-mediated mechanism for repeat-associated siRNA 5' end formation in Drosophila.”. Science 315 (5818), 1587–90. o. DOI:10.1126/science.1140494. PMID 17322028.
