Radó István (újságíró)

(1919–1973) magyar újságíró, szerkesztő, fogtechnikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 28.

Radó István (Hajdúszoboszló, 1919. október 3.Slano, Horvátország, 1973. július 11.) újságíró, fogtechnikus.

Radó István
Született1919. október 3.[1]
Hajdúszoboszló[1]
Elhunyt1973. július 11. (53 évesen)[1]
Slano[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaFahidi Éva
Foglalkozása
Halál okabaleseti halál
SablonWikidataSegítség

Zsidó származású polgári család sarja, édesapja és később bátyja is jó nevű orvosok voltak Debrecenben. A debreceni piarista gimnáziumban érettségizett. Egyéves bécsi kereskedelmi tanulmányai után visszatért Magyarországra, értelmiségi pályán azonban a numerus clausus miatt nem tudott elhelyezkedni. Budapesten lett fogtechnikus tanonc. 1938-ban a Vásárhelyi Miklós-féle óbudai szociáldemokrata kör tagja volt, később frakciózás miatt kizárták az ifjúsági mozgalomból. A második világháborúban munkaszolgálatos volt. 1944-ben hazaszökött Debrecenbe, s részt vett az illegális kommunista párt tevékenységében. A szovjetek bevonulása után 1944. november 15-én Tariska Istvánnal és Szilágyi Józseffel megalapította a Néplap című kommunista irányzatú napilapot, amelynek első vezércikkírója is volt.[2]

1949. márciusig Debrecenben az MKP párttitkára és egyben a Néplap felelős szerkesztője volt, majd áprilistól a pécsi Dunántúli Napló, később a szekszárdi Tolnai Napló felelős szerkesztője lett. 1951-ben koholt vádak alapján letartóztatták. 1953 szeptemberében rehabilitálták. 1954–1956 között a Magyar Nemzet és más lapok munkatársa. 1956 után rövid ideig fogtechnikusként dolgozott. 1957–1963 között a Központi Stomatológiai Intézetben volt laboratóriumvezető. 1962-től a Fogtechnikai Szemlét, 1963-tól haláláig a többnyelvű Magyar Szemlét szerkesztette.

Autóbaleset áldozata lett. Felesége volt Fahidi Éva író, színésznő, holokauszt-túlélő.

  1. a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2023. október 30., PIM84194
  2. hang.hu
  • Magyar életrajzi lexikon