Rainbow Bridge (Utah)
A Rainbow Bridge (Szivárvány híd) Utah államban (Amerikai Egyesült Államok) található természetes híd. Sokan a világ legnagyobb természetes hídjának tartják.
| Rainbow Bridge | |
| IUCN kategória: II (Nemzeti park) | |
 | |
| Rainbow bridge | |
| Ország |  USA |
| Elhelyezkedése | San Juan megye |
| Legközelebbi város | Page, Arizona |
| Névadó | Rainbow Bridge (sziklakapu) |
| Terület | 0,65 km² |
| Alapítás ideje | 1910. május 30. |
| Felügyelő szervezet | Glen Canyon National Recreation Area |
| Elhelyezkedése | |
 Rainbow Bridge
Pozíció az Egyesült Államok térképén
| |
 é. sz. 37° 04′ 38″, ny. h. 110° 57′ 51″37.077222°N 110.964167°WKoordináták: é. sz. 37° 04′ 38″, ny. h. 110° 57′ 51″37.077222°N 110.964167°W | |
| Rainbow Bridge weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rainbow Bridge témájú médiaállományokat. | |
A híd fesztávolsága 84 m, ez 2007-ben végzett lézeres mérés szerint 71 m volt. A kőhíd a tetején 13 m vastag és 10 m széles.
Méretek, versenytársak
szerkesztésUtah államban van még két hasonló természetes képződmény, a Kolob Arch és a Landscape Arch, melyek néhány méterrel hosszabbak, mint a Rainbow bridge, de definíció szerint ezek nem kőhidak, hanem (természetes) boltívek. A Rainbow bridge a 88 méteres magasságával felülmúlja a hosszabb versenytársait, de a Csádban található Aloba Arch a 120 méteres magasságával listavezető. A világ legmagasabb boltíve a Shipton's Arch (Töshük Tagh) Kinában, mely nem annyira fotogén, de a magassága 370 m. Végül a kinai Xianren Bridge (Tündérhíd) a 90 méteres fesztávolságával és 64 méteres magasságával a legnagyobb fesztávolságú hídszerű képződmény a világon. A Rainbow Bridge a legkönnyebben elérhető nagy természetes kőhíd a világon. Page kikötőjéből (Powell-tó) két órás hajózás után és rövid, 800 méteres sétával elérhető a látványosság.[1]
Geológia
szerkesztésA Rainbow Bridge homokkőből alakult ki a Triász és a Jura időszakokban. A váltakozó szélsőséges időjárás különböző keménységű homokkőrétegeket alakított ki. A Jura végére a tenger visszatért, befedte és olyan szorosan nyomta össze a homokkövet, hogy az a mai napig ellenáll az időjárás viszontagságainak.
Történet
szerkesztésA Rainbow bridge már évszázadok óta ismert az őslakosok körében. A pueblo, majd az őket követő pajút és navahó törzsek nevezték el a hidat szivárványhídnak, eredeti nyelvükön ‘Nonnezoshe’, ami azt jelenti, hogy "a szivárvány, mely kővé változott". Ma is számos indián család lakik a közelben. 1800 körül láthatta meg először európai ember ezt a természeti jelenséget, és 1909-ben publikálták a nagyvilágnak. 1910 májusában William Howard Taft elnök rendeletet adott ki, hogy hozzák létre a Rainbow Bridge National Monument-et (Rainbow Bridge Nemzeti Emlékmű). A Rainbow Bridge öt indián törzs szent helye és ezért csak engedéllyel lehet idegeneknek megtekinteni.[2]
Képgaléria
szerkesztés |
 |
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Rainbow Bridge National Monument című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
