Rattanpálma

A rattanpálma (Calamus) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának pálmavirágúak (Arecales) rendjébe sorolt pálmafélék (Arecaceae) egyik nemzetsége. Magyarul rotáng néven is gyakori: itt ezt a névváltozatot a nemzetség névadó típusfajára használjuk. Magyarországon a 20. század első felében spanyolnádnak is nevezték.

Rattanpálma
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Egyszikűek (Liliopsida) Csoport: Commelinidae Rend: Pálmavirágúak (Arecales) Család: Pálmafélék (Arecaceae) Alcsalád: Rattanpálmaformák (Calamoideae) Nemzetség- csoport: Calameae Alnemzetség- csoport: Calaminae Nemzetség: Rattanpálma (Calamus) L.) (1753)
Típusfaj
Rotáng (Calamus rotang)'' L.) (1753)
Szinonimák
rotáng
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Rattanpálma témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Rattanpálma témájú kategóriát.

Előfordulása

A legtöbb faj Délkelet-Ázsiában honos, néhány nemzetség azonban egészen Nyugat-Afrikáig eljutott. Haszonnövényként több faját (főleg a névadó rotángot) többfelé betelepítették; gyakorlatilag minden trópusi vidéken megterem.

Megjelenése, felépítése

E tüskés, liánszerű pálma törzsének hossza elérheti a 300 métert, ezzel ez a leghosszabb törzsű szárazföldi növény. Karcsú törzse kör keresztmetszetű, átmérője néhány millimétertől akár 20 centiméterig terjedhet. A törzs végig ugyanolyan vastag, tömör.

Nincs (levél)koronája, levelei szórtan állnak.

Életmódja, termőhelye

Többnyire vadon nő a dzsungelben, csak néhány ültetvényen termesztik. A trópusi esőerdőkben a talajon és a fákon egyaránt kúszik; a szárán növő tüskék a kapaszkodást segítik. .

Felhasználása

Kitermelése nehéz munka. Lehúzzák a törzset a fa koronájáról, majd eltávolítják róla a tüskés, burkoló hüvelyleveleket. Ezután 20–40 milliméter vastag, 3–5 méter (Terebess), illetve 10–15 méter (Gazlap) hosszú darabokra vágják. A rudakat kötegelve szállítják a falvakba. Első kérgét a növény leveleivel együtt géppel hántolják, majd dízelolaj és kókuszolaj keverékében főzik 5-40 percig, hogy világos, egyenletes színt kapjanak. Ezután csiszolják, fűrészporral tisztítják, majd szín és átmérő szerint osztályozzák. Gúlákban, szabad levegőn szárítják, ami után újabb osztályozás és a szilárdsági próba következik.

A rudakat a bútorok teherviselő szerkezetéhez használják fel, a szemcsés külső réteget, a vesszőt, a belső magot és az egészen vékony törzseket a fonatokhoz, szőnyegekhez, kosarakhoz. A fonásra használt anyagot csak vízben puhítják, és a szőnyeget szövőszéken készítik el vagy kézzel fonják meg. A székek, asztalok, szekrények statikus elemeinek szánt vastag rudakat forró vízgőzzel kissé előgőzölik vagy láng felett melegítik, majd sablonokkal alakítják a kívánt formára. Egyes rotáng-bútorok természetes színét meghagyják, másokat folysavval vagy kénnel kifehérítenek és utána a megrendelt színűre pácolnak.

A könnyű és rugalmas rotáng-bútorok Európában a 17. századtól terjedtek el. Először XV. Lajos kézművesei készítettek belőle rokokó stílusú bútorokat, majd egy ideig gyakra gyakran „bécsi kávéházi székeknek” nevezték őket. Azóta a technológiai fejlesztésnek és főleg a gépesítésnek köszönhetően már nemcsak ülőgarnitúra készíthető belőle, de gyakorlatilag bármilyen bútor:

• előszobafogasok és falburkolatok,
• tükörkeretek,
• kisebb komódok,
• étkezők (és persze ülőgarnitúrák), de akár
• konyhabútorok is.

A kisbútorok, kiegészítők, virágtartók mellett komplett szekrény-polc kombinációkat is összeállíthatunk belőle.

A rattan bútorok nem érzékenyek a nedvességre, és tisztán tartásuk is egyszerű: vizes szivaccsal könnyen lemoshatók.

Rendszertani felosztása

A nemzetség jóval több mint 500 fajt számlál.

Források

• Terebess: Terebess Ázsia Lexikon: rotáng (kelet-indiai széknád)
• Gazlap: Gazlap.hu: Rotang pálma más néven rattan (Calamus rotang) Archiválva 2021. november 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

• Rattan.lap.hu