Rauisuchia
A Rauisuchia egy kevéssé ismert, többnyire nagy méretű (gyakran 4–6 méter hosszúságú) tagokból álló archosaurus csoport, amely a triász időszakban létezett. Eredetileg úgy hitték, hogy az erythrosuchidák rokonai voltak,[1] később azonban kiderült, hogy a crurotarsik közé tartoztak.[2] Három általánosan elfogadott családjuk ismert: a Prestosuchidae, a Rauisuchidae és a Poposauridae, azonban számos képviselőjük (például az Oroszország olenyoki korszakából származók) túl kezdetlegesek és/vagy kevéssé ismertek ahhoz, hogy e családok valamelyikébe sorolhassák be őket.
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: triász | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Családok | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Rauisuchia témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Rauisuchia témájú kategóriát. |
Sikeres állatok voltak, és fennmaradtak egészen a triász időszak végéig, amikor sok más archosaurusszal együtt kipusztultak a triász–jura kihalási esemény során. Helyükbe a theropoda dinoszauruszok léptek, melyek elsőként váltak képessé arra, hogy egyedül töltsék be a nagy méretű szárazföldi ragadozók ökológiai fülkéit. A húsevő dinoszauruszok lábnyomainak mérete hirtelen megnövekedett a jura időszak kezdetén, mikor a rauisuchiák eltűntek.[3]
Anatómia
szerkesztésJosé Bonaparte[4] és Michael Benton[5] bebizonyították, hogy a Saurosuchushoz hasonló rauisuchiák egyenesen álló lábakat fejlesztettek ki, a dinoszauruszoktól független és eltérő módon; a combcsontjaik függőlegesen, a csípőüreghez (acetabulumhoz) képest ventrálisan helyezkedtek el, ahelyett, hogy elfordulva csatlakoztak volna. Az elrendezésre oszlopszerűen álló lábakként hivatkoztak. A függőleges járásmód arra utal, hogy ezek az állatok nyilvánvalóan aktív és gyors ragadozók voltak, helyváltoztató képességük pedig felülmúlta a kannemeyerida dicynodontiákét, ahogyan zsákmányaikét, a rhynchosaurusokét is. A legnagyobbak egy méteres vagy annál hosszabb koponyával rendelkeztek.
Taxonómia
szerkesztésEgy javaslat alapján a Rauisuchiát parafiletikus csoportként definiálják, amely számos kapcsolódó, de egymástól függetlenül fejlődött vonalat tartalmaz, amik hasonló ökológiai fülkéket töltöttek be a közepestől a legnagyobb méretű szárazföldi ragadozókig. Például Parrish[6] és Juul[7] úgy találták, hogy a poposaurida rauisuchiák jóval közelebb álltak a Crocodyliához, mint a prestosuchidákhoz. Egy újabb keletű tanulmányban Nesbitt[8] más törzsfejlődést mutatott be a monofiletikus Rauisuchiával kapcsolatban. Lehet hogy a csoport egy szemétkosár-taxon. A pontos filogenetikai kapcsolatok meghatározása bonyolult a vizsgálati anyagok töredékes természete miatt, azonban a Batrachotomusszal kapcsolatos legújabb felfedezések és tanulmányok,[9] és az Erpetosuchushoz hasonló leletek újabb vizsgálatai[10] segíthetnek feltárni ezen izgalmas, de alig ismert csoport evolúciós kapcsolatait.
A jól ismert rauisuchiák közé tartozik a középső triász idején, Európában (Svájc és Észak-Olaszország területén) élt Ticinosuchus, a késő triász (késő karni korszaka) idején, Dél-Amerikában (Argentínában) élt Saurosuchus és a késő triász (késő karni–kora nori korszaka) idején, Észak-Amerikában (az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részén) élt Postosuchus. Az egyik rauisuchiát, a Teratosaurust, sokáig korai theropoda dinoszaurusznak hitték,[11] de később kiderült, hogy nem a dinoszauruszok közé tartozik.[12][13]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Sill, W. D. (1974). „The anatomy of Saurosuchus galilei and the relationships of the rauisuchid thecodonts”. Bulletin of the Museum of Comparative Zoology 146, 317–362. o. ISSN 0027-4100.
- ↑ Benton, M. J.. Vertebrate Paleontology, 3rd ed., Oxford: Blackwell Science Ltd (2004). ISBN 0632056371
- ↑ Olsen, P. E., Kent, D. V.; Sues, H.-D.; Koeberl, C.; Huber, H.; Montanari, E. C.; Rainforth, A.; Fowell, S. J.; Szajna, M. J.; and Hartline, B. W. (2002). „Ascent of Dinosaurs Linked to an Iridium Anomaly at the Triassic-Jurassic Boundary”. Science 296, 1305–1307. o. DOI:10.1126/science.1065522. PMID 12016313.
- ↑ Bonaparte, J. F. (1984). „Locomotion in rauisuchid thecodonts”. Journal of Vertebrate Paleontology 3 (4), 210–218. o.
- ↑ Benton, M. J. (1984). „Rauisuchians and the success of dinosaurs”. Nature 310, 101. o. DOI:10.1038/310101a0.
- ↑ Parrish, J. M. (1993). „Phylogeny of the Crocodylotarsi, with reference to archosaurian and crurotarsan monophyly”. Journal of Vertebrate Paleontology 13, 287–308. o.
- ↑ Juul, L. (1994). „The phylogeny of basal archosaurs”. Palaeontologia Africana 31, 1–38. o.
- ↑ Nesbitt, S. J. (2003). „Arizonasaurus and its implications for archosaur divergence”. Proceedings of the Royal Society B 270 (Suppl. 2), S234–S237. o. [2020. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1098/rsbl.2003.0066. ISSN 0962-8452. (Hozzáférés: 2009. április 1.)
- ↑ Gower, D. J. (2002). „Braincase evolution in suchian archosaurs (Reptilia: Diapsida): evidence from the rauisuchian Batrachotomus kupferzellensis”. Zool. J. Linn. Soc 136 (1), 49–76. o. DOI:10.1046/j.1096-3642.2002.00025.x.
- ↑ Benton, M. J., Walker, A. D. (2002). „Erpetosuchus, a crocodile-like basal archosaur from the Late Triassic of Elgin, Scotland”. Zool. J. Linn. Soc 136 (1), 25–47. o. DOI:10.1046/j.1096-3642.2002.00024.x. ISSN 0024-4082.
- ↑ see for example Dinosaurs: Their Discovery and Their World, 67. o. (1961)
- ↑ Galton, P. M. (1985). „The poposaurid thecodontian Teratosaurus suevicus von Meyer, plus referred specimens mostly based on prosauropod dinosaurs”. Stuttgarter Beitrage zur Naturkunde, B 116, 1-29. o.
- ↑ Benton, M.J. (1986). „The late Triassic reptile Teratosaurus - a rauisuchian, not a dinosaur”. Palaeontology 29, 293-301. o.
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Rauisuchia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Carroll, R. L.. Vertebrate Paleontology and Evolution. New York: WH Freeman & Co (1988). ISBN 0716718227
Külső hivatkozások
szerkesztés- Ben Creisler: Rauisuchia Translation and Pronunciation Guide, 1996. [2009. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 11.)
- Palaeos Vertebrates 270600 Archosauromorpha: Rauisuchiformes. [2009. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 11.)
