Református Ókollégium (Kecskemét)

Református Ókollégium
Település	Kecskemét
Cím	6000, Kecskemét, Kálvin tér 1.
Építési adatok
Építés éve	1830-1834
Építési stílus	klasszicizáló
Tervező	Hofrichter József
Hasznosítása
Felhasználási terület	kar
Elhelyezkedése
Református Ókollégium Pozíció Kecskemét belvárosa térképén
é. sz. 46° 54′ 25″, k. h. 19° 41′ 40″46.906944444444, 19.694444444444
A Wikimédia Commons tartalmaz Református Ókollégium témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az épület

Háromszög alakú oromzat, a párkányos, pilléres földszint, a szemöldökpárkányos első emelt egyaránt a szabadságharcot megelőző évtizedek erőteljes optimizmusára utalnak. A széles lépcsőfeljárók annak a kornak a hangulatát idézik, amikor a vándorszínész Petőfi Sándor föl-fölkereste jogakadémista barátait. A 19. század hetedik évtizedéig zárt udvarú, négyszögű tanintézetté szerették volna továbbépíteni, de az 1830-ban megkezdett építkezés befejezésére is alig tudták a szükséges anyagiakat előteremteni.

Az iskola rangjai

Az iskolát 1835-ben líceumi rangra emelték, 1841-től főiskolaként szerepel. A szabadságharc után algimnáziummá süllyedt. Jogakadémiai státuszt 1860-ban kapott, 6 év múlva 4 évfolyamossá szervezték. 1924-ben egyetemes református jogakadémia lett, 1949-ben megszüntették. Itt kapott végleges helyet Fuxreiter András különleges ásványgyűjteménye.

Tanítók, tanulók

A főhomlokzaton és a lépcsőház első emeleti pihenőjénél márványtábla emlékeztet az iskola egykori kiváló diákjára, Jókai Mórra. A második emeleten két professzornak, Tatai Andrásnak és dr.Joó Gyulának, valamint Tóth János jogtudósnak emléktáblája látható. Az épületben ma a Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Kara működik.

Források

• Heltai Nándor: Kecskemét – Kecskemét. Kecskeméti Lapok Kft. Kecskemét, 1998. p. 133-134.
• Juhász István: Kecskemét város építéstörténete. Monográfia Szerkesztőség. Kecskemét, 1998. p.193-217.