Rjongcshoni vasúti szerencsétlenség
A rjongcshoni vasúti szerencsétlenség egy rendkívül súlyos, több száz, de akár több ezer halálos áldozattal járó[1] vasúti baleset volt, amely 2004. április 22-én történt az észak-koreai Rjongcshon pályaudvarán, közel a kínai határhoz.
| Rjongcshoni vasúti szerencsétlenség | |
| Részletek | |
| Dátum | 2004. április 22. |
| Ország | Észak-Korea |
| Helyszín | Rjongcshon megye, Észak-Phjongan tartomány |
| Vasútvonal | Phjongi vonal |
| Adatok | |
| Áldozatok | 161 v. több |
| Sérültek | kb. 1300 |
 Rjongcshoni vasúti szerencsétlenség
Pozíció Észak-Korea térképén
| |
 é. sz. 39° 58′ 50″, k. h. 124° 27′ 31″39.980556°N 124.458611°EKoordináták: é. sz. 39° 58′ 50″, k. h. 124° 27′ 31″39.980556°N 124.458611°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rjongcshoni vasúti szerencsétlenség témájú médiaállományokat. | |
.jpg)
Előzmények
szerkesztésRjongcshon megye az egyik legfontosabb vasútvonal, a phjongi vonal mellett fekszik Észak-Koreában, ez a vonal köti össze a fővárost, Phenjant Kínával, így nagy forgalmat bonyolít le. Rjongcshon pályaudvara a határállomás előtti utolsó állomás, így a forgalomra jelentős hatással van határátmenet forgalma. A baleset előtt két olyan esemény is történt, amely nagyban növelte a vasúti rendszer terheltségét - így a kockázatokat is. Az egész ország készült Koreai Néphadsereg megalapításának 72. évfordulójára, amely emeli a vasúti forgalmat az országban (katonák, eszközök mozgatása a katonai parádékra), ahová rendszeresen kirendelik az adott város és környékének lakosságát. Továbbá még jelentősebb hatása lehetett annak, hogy a katasztrófa előtt 9 órával haladt át Kim Dzsongilnek, a rezsim akkori vezetőjének az elnöki különvonata a pályaudvaron, aki éppen hazafelé tartott kínai útjáról. Az elnöki vonat érkezése órákra megbéníthatta a vonal forgalmát,[2] így a különvonat áthaladását követően a személyzet kapkodva próbálhatta a feltorlódott vonatokat leközlekedtetni.
A szerencsétlenség
szerkesztésKim Dzsongil vonatának elhaladása után 9 órával következett be a baleset, helyi idő szerint 13 óra környékén, az észak-koreai hatóságok állítása szerint gondatlanság miatt. Két tehervonat egyidejű mozgatása során elektromos érintkezés szikrázást okozott, amely berobbantotta az egymás mellett éppen elhaladó, mintegy 100 tonna ammónium-nitrát tartalmú műtrágyát szállító tehervonatot, valamint a meghatározhatatlan mennyiségű üzemanyagot szállító tartályvagonokat. Az ammónium-nitrátot robbanószerként is használják, műtrágyaként a robbanásveszély elkerülése végett mészporral szokták keverni, ami valószínűleg itt nem történt meg.
Egy másik verzió szerint a szerelvények egy, a bányászatban használthoz hasonló robbanóanyagot szállítottak, ekkor történt, hogy a felsővezeték rázuhant a dinamitot szállító vagonokra. A becslések szerint mintegy 100 tonna lehetett a felrobbant szállítmány össztömege.
Műholdfelvételek alapján megállapítható volt, hogy nagyjából a robbanás 500 méteres körzeten belül elpusztított mindent,[3] a Vöröskereszt egy illetékese szerint 1800 lakás teljesen megsemmisült, 6350 pedig megrongálódott.[4] Emiatt legalább 8000-en maradtak fedél nélkül, továbbá a robbanásban megsemmisült 12 középület, amelyek közt volt egy iskola és a helyi kórház is. A kórház elpusztulása miatt alapvető hiány volt az orvosi felszerelésekből, tudósítások szerint orvosi fonál helyett spárgával varrták össze a sebeket, fájdalomcsillapító használata nélkül.[5]
A romokat gépek nélkül, kézi erővel takarították el a kivezényelt katonák és a több ezer lakos.[6]
Számos állam ajánlott fel segítséget, köztük Magyarország, Dél-Korea, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Kína, továbbá segített az ENSZ is.
Utóhatásai
szerkesztésA tragédia színhelyén találtak egy falra ragasztott mobiltelefont, amely okot adott különböző találgatásokra, így arra is, hogy valójában merényletkísérlet történt Kim Dzsongil ellen, csak a bomba később robbant fel. Ezt követően Észak-Koreában évekre felfüggesztették a mobilhálózat kiépítését.[7] A robbanás hatására a táj 500 méteres körzetben teljesen megváltozott, amelyet a műholdfelvételeken is jól lehetett látni.[8]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Pontos számot soha nem hoztak nyilvánosságra, a hivatalos adatok szerint 161-an haltak meg, nem hivatalosan akár 3000 halott is lehetett dél-koreai források szerint.
- ↑ Temetetlen holtak - Hogyan reagáltak a közelmúlt katasztrófáira Ázsia bezárkózott államai? Archiválva 2016. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben, MNO.hu, 2008. május 27.
- ↑ Véget ért a titkolózás: ammónium-nitrátot szállító vonat robbant Észak-Koreában, Ma.hu, 2008. április 24.
- ↑ Több száz halott a koreai vonatbalesetben, Index.hu, 2004. április 23.
- ↑ Észak-Korea visszautasította Szöul segítségét Archiválva 2015. július 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, Reuters, 2004. április 26.
- ↑ Puszta kézzel takarítják el a romokat Észak-Koreában, Origó.hu, 2004. május 4.
- ↑ Külföldre merészkedett Kim Dzsong Il, NOL.hu, 2010. május 3.
- ↑ Rjongcshoni műholdfelvételek, Globalsecurity.com
