Roermond

	Roermond
; Roermond címere	; Roermond zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Hollandia
Tartomány	Limburg
Polgármester	Rianne Donders-de Leest (2015. január 30. – )
Irányítószám	6040–6045
Körzethívószám	0475
Testvérvárosok	Lista Marktredwitz; Koszalin; Nepomuk; Mönchengladbach;
	Népesség
Teljes népesség	57 308 fő (2016)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	22 m
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 51° 11′ 36″, k. h. 5° 59′ 14″51.193333°N 5.987222°EKoordináták: é. sz. 51° 11′ 36″, k. h. 5° 59′ 14″51.193333°N 5.987222°E
	A Roermond weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Roermond témájú médiaállományokat.

Roermond (ejtsd rurmont [ruːrˈmɔnt], limburgi nyelven Remunj, franciául Ruremonde, németül Rurmund) 57 308 lakosú település Hollandiában, Limburg tartományban, közel a német és a belga határhoz. A történelmi jelentőségű város, a Roer folyó és a Maas összefolyásának helyén fekszik. 1231-ben kapott városi rangot. Az évszázadok során a város kereskedelmi központ, és a Gelderlandi Hercegség egyik fontos városa lett. 1559-ben lett a roermondi katolikus egyházmegye székhelye. Az óváros látképét a két főtemplom, a Szent Kristóf-székesegyház és a Munsterkerk tornyai uralják. A városközpontban a templomok mellett más történelmi épületek és műemlékek is találhatók.

Név

Roermond neve azt sejteti, hogy a Roer és a Maas torkolatáról kapta a nevét (mint Rijnmond), de más az eredete, már csak azért is, mert a Roer Maasba folyása 1338 előtt a várostól több kilométerrel nyugatabbra volt.

A "Roer"-t követő második szó(tag) a "mond" valószínűleg a monte szóból ered, amely magaslatot, hegyet, jelent. Roermond tehát "Roer hegyet" jelent.

Egy másik magyarázat szerint a "mond" a latin mundium, város, szóból ered. Tehát a Roermond név jelentése eredetileg "város a Roer mellett" volt.

Látnivalók

Roermond a Roer folyó áradásakor

A városközpontban számos történelmi műemlék található, többek között:

Munsterkerk, Miasszonyunk-templom, a 13. században épült román-gótikus stílusban.
Városháza
Szent Kristóf székesegyház, gótikus épület a 15-16. századból.
Temető
Kasteeltje Hattem
Rattentoren
A Galgeberg domb, mely egy kápolna in 't Zand területén. A neve hollandul "akasztófadombot" jelent, mivel a múltban a bűnözőket, boszorkányokat, itt akasztották fel vagy égették el. 1613-ban 64 boszorkányt égettek itt el.

Infrastruktúra és közlekedés

Közúton

A városhoz holland és német autópályákon lehet eljutni. Északról dél felé az A73-as autópálya (Maastricht-Nijmegen) a várostól keletre halad, részben alagutakon keresztül. Kelet felé a német A52-es autópálya Düsseldorfba vezet. Nyugat felől az N280-as út Weertbe(wd) vezet, és Eindhoven felé csatlakozik az A2-es autópályához.

Vasút

Roermond vasútállomás

Roermond vasútállomásáról félóránként indulnak gyorsvonatok az egész országba:

északnyugatra: Weert-Eindhoven és Amszterdam között.
dél felé: Sittard-Maastricht-Heerlen

Ezen kívül félóránként járnak ingázó vonatok:

északkelet felé: Venlo-Nijmegen
dél felé: Sittard-Maastricht

A swalmeni városrésznek is van egy vasútállomása, innen óránként kétszer közlekednek vonatok Roermond és Venlo között.

Kultúra

Események

Roermond számos fesztiválnak ad otthont, köztük a május 5-i Felszabadulás napi fesztiválnak és a Solar Weekend táncfesztiválnak.

Himnusz

Roermondnak 1912 óta van saját himnusza. A szöveget A. F. van Beurden írta, a zenét H. Tijssen szerezte, aki a Limburgi himnuszt (Waar in 't bronsgroen eikenhout) is komponálta.

Limburgban, még 1900 körül is, a mindennapi életben a holland nyelvnek kisebb jelentősége volt. Minden limburgi nyelven történt. A 19. századi újságokat néha németül írták, és Limburg egyes részein a német volt az egyházi és oktatási nyelv. Ebben az időben Maastrichtnak még nagyon erős kapcsolata volt a Liège környéki francia nyelvű területekkel.

Van Beurden himnuszszövegét arra használták, hogy a limburgiakat átszoktassák a holland nyelvre. Ennek eszköze a himnusz nagyon nem limburgiakra jellemző részlete volt, a holland királyi családra való utalással. A limburgiaknak az "aanhankelijkheidsverklaring aan het Oranjehuis" sor értelmében hűséget kellett esküdniük az Oranjehuis-ház holland királyi családjára, és a limburgi helyett a holland nyelvet kellett a továbbiakban használniuk.

Designer Outlet Roermond

2001 óta Roermond ad otthont a McArthurGlen Designer Outletnek, amely Európa egyik legnagyobb és legsikeresebb designer outletjévé vált, évente átlagosan közel hatmillió vásárlóval, így Hollandia egyik legnagyobb turisztikai látványossága.

Legutóbbi bővítését követően 2017-ben elérte a 200 üzletet. A bevásárló turizmus ezen formája, a Designer Outlet sok vásárlót vonz Németországból, Belgiumból és Kínából is.

Közbiztonság

2006-ban Roermond volt Hollandia harmadik bűnözéssel legjobban fertőzött városa, megelőzve Amszterdamot.^[1] 2007-ben Roermondnak sikerült rossz hírnevén javítania, és márcsak a 9. helyen szerepeltek (bár ezt a számot már összevonták Swalmen kerületével, amelyet 2006-ban külön mértek még). Erőfeszítéseket tettek a kisebb bűntettek megfékezésére, különösen az autófeltörések és a lakásbetörések visszaszorítására. Ennek eredményeként Roermond 2013-ban a 13. helyre javult.^[2]

Nevezetes személyek

Tudósok, közszolgák

Bajorországi Richardis (1173-1231), német nemesasszony és apátnő, I. Ottó bajor herceg lánya és III. Gerard, Guelders grófjának anyja
III. Gerard, gülderi gróf (1185-1229), gülderi és Zutphen grófja
Karthágói Denis (1402-1471) római katolikus teológus és misztikus
Johannes Murmellius (1480-1517 körül) tanár és humanista
Jacob Chimarrhaeus (1542-1614) II. Rudolf római császár nagymestere
François Vincent Henri Antoine de Stuers (1792-1881) holland tábornok, az indiai hadsereg parancsnoka
Hubert Joseph Jean Lambert de Stuers (1788-1861) a Holland Királyi Kelet-indiai Hadsereg katonája
Pierre Cuypers (1827-1921) építész
Eduard Cuypers (1859-1927) holland építész Amszterdamban és Holland Kelet-Indiában
Richard Schoemaker (1886-1942, Sachsenhausen) holland olimpiai vívó, mérnök a Holland Királyi Kelet-indiai Hadseregben, akadémikus építész és egy kivégzett ellenállási csoport vezetője
Charles Ruijs de Beerenbrouck (1873-1936) Hollandia miniszterelnöke 1918/1925-ben
Louis Beel (1902-1977) Hollandia miniszterelnöke 1946/1948 és 1958/1959
Jo Cals (1914-1971) Hollandia miniszterelnöke 1965/1966-ban

Művészek

Roer + mond (száj, hollandul) --- Roermond, Station tér

Christoffel Puytlinck (1640-1680) csendéletfestő
Jan Baptist Herregouts (1640-1721) festőművész
Jan Frans van Douven (1656-1727) festőművész
Maximilian Herregouts (1674-ben született) festőművész
Henri Linssen (1805-1869) festőművész
Henry Luyten (1859-1945) holland származású belga festő
Louis Raemaekers (1869-1956) festő, szerkesztő, karikaturista
Jacob Hiegentlich (1907-1940) költő
Leo Ketelaars (1903-1992) hegedűművész és baritonista
Willem Hofhuizen (1915-1986) holland expresszionista festő
Margriet Windhausen (szül. 1942) szobrász és festő
Marleen Gorris (szül. 1948) író és filmrendező
Claudy Jongstra (szül. 1963), képzőművész és textiltervező
Erik Kessels (szül. 1966) művész, formatervező és kurátor; a KesselsKramer kreatív igazgatója
Samantha van Wissen (szül. 1970) táncos
Jo Luijten (szül. 1978) videóművész és videojáték-fejlesztő
Stefanie Joosten (szül. 1988) japán modell, énekesnő és színésznő
Timor Steffens (szül. 1987) táncos és koreográfus

Sportolók

Pierre Massy (1900-1958) holland labdarúgó
Miel Campioni (1901-1962) holland labdarúgó
Roger Reijners (szül. 1964) holland labdarúgóedző, korábbi játékos
Anna Wood (született 1966-ban) holland származású ausztrál sprintfutó, aki négy nyári olimpián indult, az 1988-as és az 1996-os nyári olimpián bronzérmet nyert
Asker Jeukendrup (szül. 1969) holland sporttáplálkozási szakember és Ironman-triatlonista
Rogier Wassen (szül. 1976) teniszező
Harrie Gommans (szül. 1983) labdarúgó
Rico Vonck (szül. 1987) dartsjátékos

Testvérvárosok

További információk

Képek, videók és hangfájlok gyűjteménye (magyar)
Roermond hivatalos honlapja Archiválva 2022. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (holland, angol, német)
Útikalauz (holland, angol, német, spanyol, lengyel)
Az NS hivatalos weboldala (angolul)

Irodalom

Martin Zeiller: Ruermund. In: Matthäus Merian (szerk.): Topographia Circuli Burgundici (= Topographia Germaniae. 16. kötet). 1. kiadás. Matthaeus Merians Erben, Frankfurt am Main 1654, 88. o.

Jegyzetek

↑ DPG Media Privacy Gate. myprivacy.dpgmedia.nl. (Hozzáférés: 2022. október 10.)
↑ TVEllef Nieuws - ROERMOND NIET MEER IN TOP 10 MISDAAD. web.archive.org, 2016. március 4. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 10.)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] DPG Media Privacy Gate. myprivacy.dpgmedia.nl. (Hozzáférés: 2022. október 10.)

[2] TVEllef Nieuws - ROERMOND NIET MEER IN TOP 10 MISDAAD. web.archive.org, 2016. március 4. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 10.)

[1]

[2]