Roma Parlament - Polgárjogi Mozgalom
A Roma Parlament - Polgárjogi Mozgalom (rövidítve: Roma Parlament, angolul: Romani Parliament - Civil Right’s Movement) egy 1991-ben, Budapesten alapított társadalmi szervezet.
Előzménye, megalakulása
szerkesztésAz egyesületet a rendszerváltás hívta életre. Az 1989. évi II., az egyesülésről szóló törvény életbe lépése után, különösen az első független, demokratikus cigány szervezet, a Phralipe megalapítása után erőteljesen megindult a civil roma önszerveződés. A roma közösségeken belül is erősödött az igény az összefogásra. Ennek a hatására mondta ki nyolc egyesület 1990. december 16-án a Roma Parlament, mint ernyőszervezet megalapítását.
Az első kongresszuson, 1991. január 18-án, Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlétében, 18 roma érdekvédelmi szervezet küldöttei megszavazták az alapszabályt, és megválasztották a szervezet tisztségviselőit. A szervezet élén a rendszerváltó Phralipe dominált. Elnökké: Horváth Aladárt, főtitkárrá: Osztojkán Bélát, szóvivővé: Zsigó Jenőt választották.[1]
Célja
szerkesztésA Roma Parlament célja, hogy közösségi tereiben kisebbség-szakpolitikai szolgáltatásokat nyújtson, biztosítsa tagsága számára az együttműködés, valamint a generációk közötti tudásmegosztás kereteit.
Tevékenysége
szerkesztésA Roma Parlament tevékenysége magában foglalja a cigányság helyzetének tömeges méretű megváltoztatását és identitásának megőrzését szolgáló közösségi intézmények, programok és szolgáltatások működtetését, továbbá minden olyan szakmai tevékenységet, amely inspirálja, informálja, koordinálja és fejleszti a cigány közösség önszerveződését és reprezentációját.
Feladata
szerkesztésEllátja alkotó szervezeteinek és tagjainak képviseletét.
Alkotó szervezetein és tagjain keresztül a roma kisebbség/nemzetiség érdekében érdekfeltáró, érdekegyeztető, érdekközvetítő és érdekérvényesítő kisebbségvédelmi tevékenységet végez.
- Alkotószervezetei és tagjai felé koordináló, egyeztető és informatív funkciót lát el.
- Állást foglal a közhatalmi szervek a települési és nemzetiségi önkormányzatok, társadalmi szervezetek roma nemzetiséget érintő döntéseiről és nyilvánosságra hozza azt.
- Tevékenységével részt vesz a hatalomgyakorlás társadalmi ellenőrzésében.
- Országos hálózatot fejleszt, és nemzetközi kapcsolatokat épít ki.
- Partnerségeket alakít kisebbségvédelmi törekvéseinek megvalósításáért.
- Művészeti, konfliktusmegelőző, jogvédelmi, képzési, kutatási és közéleti szakmai szolgáltatásokat nyújt, programokat szervez.
- Elősegíti és közvetíti a cigány közösség kommunikációját.
- Közel nulla energiaigényű lakóházakat, bérlakásokat épít, és üzemeltet.
- Zöld modell programokat indít, menedzsel, elsősorban modern telepfelszámolás mintaprojektjeiként.
- A védett foglalkoztatás érdekében akkreditált foglalkoztatóvá válik.
- Nemzetiségi kulturális, közéleti, és tényfeltáró sajtóorgánumot hoz létre, és működtet.
- Céljai megvalósítása érdekében kutatás-fejlesztési tevékenységet végez önállóan és partnereivel.
- Tagszervezetek munkáját segítő szolgáltatásokat fejleszt és biztosít.
Vezetősége
szerkesztésElnök: Horváth Aladár
Alelnök: Lakatos Kálmán
Elnökségi tagok: Arany László, Dinó Hajnalka, Oláh Kálmán
Jelképe, logója
szerkesztésFekete-fehér, téglalap formájú mezőben az egyenlőség jele, oldalt a szervezet neve.
A logóban alatta fekete csíkban, fehéren: Az emberség képviselete.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Horváth Aladár: Indulás - a roma polgárjogi mozgalom személyes története, Wesley Kiadó, 2017., 128-129. oldal )
Külső hivatkozások
szerkesztés- Egymás szemébe nézve - Az elmúlt fél évszázad roma politikai törekvései, szerkesztette: Kóczé Angéla, Neményi Mária, Szalai Júlia, Balassi Kiadó, Budapest, 2019. ISBN 978-963-4560-42-5